Űrháború a láthatáron – Hetente támadják az oroszok a brit műholdakat

A hidegháború idején a fegyverkezési verseny az atombombák és rakéták körül forgott. Ma azonban a harc új fronton zajlik – a világűrben. A b...

A hidegháború idején a fegyverkezési verseny az atombombák és rakéták körül forgott. Ma azonban a harc új fronton zajlik – a világűrben. A brit hadsereg szerint Oroszország heti rendszerességgel célozza meg az Egyesült Királyság katonai műholdjait.

Ez nem sci-fi, hanem a 21. századi geopolitika új valósága: az űr ma már nemcsak a tudományos felfedezések, hanem a hírszerzés és a kibertámadások színtere is.

"Láthatatlan árnyak" az űrben

Paul Tedman vezérőrnagy, a brit Űrparancsnokság (UK Space Command) vezetője a BBC-nek adott interjúban kijelentette: az orosz műholdak "árnyékként" követik a brit katonai műholdakat. Az úgynevezett shadowing technika lényege, hogy egy ellenséges műhold nagyon közel kerül a célpontjához, és annak mozgását, kommunikációját figyeli, sőt akár meg is zavarhatja azt.

Tedman szerint az orosz műholdak speciális fedélzeti eszközökkel rendelkeznek, amelyek képesek érzékelni, megfigyelni, sőt adatokat gyűjteni a brit műholdakról. A parancsnok elismerte: a zavarás (vagyis a jamming) is mindennapossá vált. Ennek során az ellenség ugyanazon a frekvencián bocsát ki jeleket, mint a célműhold, így elnyomja vagy torzítja a valódi adatátvitelt. Bár ez a beavatkozás nem okoz fizikai kárt az űreszközben, a kommunikáció időlegesen megszűnik – ami katonai helyzetben döntő hátrányt jelenthet.

Nem csak rádióhullámokkal támadnak

A zavaró jelek kibocsátása történhet a Földről, a tengerről, a levegőből vagy akár egy másik műholdról is. De ez csak a kezdet. Egy másik, kevésbé ismert, ám annál aggasztóbb technika a lézeres támadás. Ilyenkor nagy teljesítményű lézersugarakkal "elvakítják" a műhold optikai szenzorait, megzavarva a fedélzeti elektronikát. Bár ez sem okoz maradandó károsodást, a műhold átmenetileg használhatatlanná válhat.

A legveszélyesebb támadási forma azonban a közvetlen rakétacsapás – úgynevezett direct-ascent anti-satellite (ASAT) fegyverrel. Ezeket a rakétákat a Földről indítják, hogy megsemmisítsenek egy keringő műholdat. Az ilyen tesztek már többször is hatalmas mennyiségű űrszemetet hoztak létre, ami aztán más műholdakat is fenyegethet. Az űrszemét szaporodása lavinaszerű problémát okozhat: minden új ütközés újabb törmeléket eredményez – ez az úgynevezett Kessler-szindróma veszélye.

Kibertámadások az űrből és a földről

Az orosz invázió napján, 2022. február 24-én, az európai internethasználók is megtapasztalhatták, mit jelent egy célzott űrtámadás. A Viasat műholdas hálózatát kibertámadás érte, amely Ukrajnában és egész Európában több tízezer felhasználót vágott el az internettől. Bár a cél nem adatlopás, hanem a szolgáltatás megbénítása volt, a támadás megmutatta, milyen kiszolgáltatottá vált a modern társadalom a műholdas rendszereknek.

Német kutatók nemrég bemutatták, hogy mi történhet, ha egy hacker ténylegesen bejut egy műhold fedélzeti rendszerébe. A szakemberek szerint a NASA és az Airbus által használt nyílt forráskódú szoftverek sebezhetőségei lehetőséget adhatnak támadóknak arra, hogy átvegyék a műhold irányítását – sőt, akár megváltoztassák annak pályáját is. Egy ilyen manipuláció nemcsak katasztrofális ütközést, hanem diplomáciai válságot is előidézhetne.

A fenyegetések azonban nem korlátozódnak az űrre. A földi irányítóállomások megtámadása ugyanúgy képes megbénítani a műholdak működését, és ezáltal akár egész országok kommunikációs hálózatait.

Nem csak a britek vannak célkeresztben

A brit figyelmeztetés nem egyedülálló. Vincent Chusseau, a francia Űrparancsnokság vezetője szerint 2022 óta "ugrásszerűen megnőtt" az ellenséges aktivitás az űrben, főként Oroszország részéről. A francia tábornok szerint a zavarás, a lézeres támadások és a kibertámadások mindennapossá váltak.

Eközben Christopher Horner, a kanadai Űrhadműveleti Parancsnokság vezetője nemrég arról beszélt, hogy jelenleg több mint 200 különböző műholdellenes fegyver kering a Föld körül. Bár részleteket nem közölt, "sokkoló számnak" nevezte ezt a mennyiséget.

Mit tehetünk a műholdak védelmében?

A védekezés kulcsa a megerősített kommunikáció. Az adatátvitel titkosításának fejlesztése és az úgynevezett anti-jamming technológiák alkalmazása segíthet kivédeni a zavaró jeleket. Ezek a rendszerek képesek kiszűrni vagy semlegesíteni az interferenciát okozó jeleket. Emellett létfontosságú, hogy a kritikus űrszolgáltatásoknak legyen alternatív, tartalék rendszere – például több szolgáltató műholdhálózata.

Az Egyesült Királyság az utóbbi időben jelentős összegeket fordít az űrvédelem fejlesztésére. A kormány 500 000 fontot fektetett olyan szenzorok fejlesztésébe, amelyek képesek felismerni és kivédeni a lézeres támadásokat. Emellett a brit mérnökök kidolgozták a Borealis nevű szoftverplatformot, amely a szövetséges és brit műholdak állapotát figyeli, és azonosítja az esetleges fenyegetéseket.

A védekezés másik pillére a nemzetközi együttműködés. Az Egyesült Királyság 141 millió fontot fektetett be a francia Eutelsat műholdas internetszolgáltatóba – részben azért, hogy alternatívát teremtsen Elon Musk Starlink rendszerével szemben. A Starlink kulcsszerepet játszott az ukrán hadsereg kommunikációjában, ám a 2023-as incidens, amikor Musk ideiglenesen megtagadta a hálózati lefedettséget, rávilágított a kockázatra: a katonai függés egy magáncég döntéseitől veszélyes precedens.

Emellett a brit és amerikai űrparancsnokságok nemrég első közös műveletüket hajtották végre: az amerikaiak egy saját műholdjukat mozgatták át, hogy megvizsgálják egy brit űreszköz állapotát. Ez a manőver nemcsak technikai próba volt, hanem szimbolikus üzenet is – a szövetségesek közös fellépése az űrbeli fenyegetésekkel szemben.

A jövő háborúi a csillagok között dőlnek el

A világűr immár nem békés laboratórium, hanem stratégiai csatatér. Az, hogy Oroszország heti rendszerességgel célozza meg a brit műholdakat, nem elszigetelt incidens, hanem a globális hatalmi játszma része. A kommunikáció, a navigáció, a hírszerzés és a fegyverirányítás mind az űrre támaszkodnak – ezért aki az űrt uralja, az a Föld felett is előnybe kerül.

A kérdés már nem az, hogy lesznek-e támadások, hanem az, hogy a világ mennyire tud felkészülni rájuk. A következő évtizedben az űrvédelem éppoly fontos lehet, mint a haditengerészet vagy a légierő – hiszen a modern civilizáció a műholdak láthatatlan hálóján függ. (1)

(1) - https://theconversation.com/the-uk-military