Amerika titkos sajtbirodalma: Több mint 600 millió kilogramm "kormányzati sajtot" rejtettek el a föld alatt

Valahol az Egyesült Államok közepén, több száz méterrel a föld alatt, hűvös mészkőbarlangok mélyén egy különös kincs rejtőzik: több mint 600...

Valahol az Egyesült Államok közepén, több száz méterrel a föld alatt, hűvös mészkőbarlangok mélyén egy különös kincs rejtőzik: több mint 600 millió kilogramm sajt. Nem múzeumi látványosság, nem elfeledett gasztronómiai kincs – hanem az amerikai kormány tulajdona.

A "Government Cheese," vagyis kormányzati sajt története egyszerre szürreális, gazdaságtörténeti tanmese és groteszk tükörképe annak, hogyan próbált egy ország megküzdeni a saját túltermelésével.

A sajt, ami túl jól sikerült

A történet az 1970-es évek végén kezdődött, amikor az Egyesült Államokban tejhiány és 30 százalékos infláció rázta meg a piacot. A tejtermékek ára az egekbe szökött, a gazdák pedig nehezen tudtak lépést tartani a kereslettel. Jimmy Carter elnök úgy döntött: az állam 2 milliárd dolláros mentőövet dob a tejiparnak, hogy helyreállítsa a piacot és megmentse a farmereket.

A terv – legalábbis kezdetben – zseniálisnak tűnt. Az állami támogatás hatására a gazdák hirtelen minden eddiginél több tejet kezdtek termelni. A baj csak az volt, hogy a kereslet nem nőtt vele együtt. A tej gyorsan romlott, így a feldolgozók inkább sajtot gyártottak belőle, hiszen az hosszabb ideig eltartható. A kormány pedig – tartva ígéretét – mindent felvásárolt, amit a piac nem tudott elnyelni.

Az eredmény: több százmillió kilogramm sajt tornyosult a raktárakban, amit senki sem akart, de mindenki fizetett.

A rothadó sajthegyek és Reagan megoldása

Az 1980-as évek elejére az amerikai kormány több mint 227 millió kilogramm sajtot halmozott fel 35 állam 150 raktárában. A sajt hegyekben állt, szó szerint. A sajt egy része már penészedett, a raktárak túlcsordultak, miközben az országban több millió ember élt élelmiszersegélyen.

A sajtbotrány az újságok címlapjára került, és a kormány kénytelen volt lépni. Ronald Reagan elnök 1981-ben elindította a Special Dairy Distribution Programot, amely során 14 millió kilogramm "kormányzati sajtot" osztottak szét jótékonysági szervezeteken keresztül.

A sajt gyakran már enyhén romlott volt, de a nélkülöző családok így is elfogadták. Az amerikai társadalomban ekkor született meg a "Government Cheese" mítosza – az a sajtféleség, amelyet az állam osztogatott a szegényeknek. A jelenség egyszerre vált a társadalmi egyenlőtlenség szimbólumává és a dolgozó amerikaiak hétköznapi valóságának részévé: a kormányzati sajtból készült a mac and cheese, a grilled cheese szendvics, és generációk nőttek fel rajta.

"Dobd a tengerbe!" – vagy tedd barlangba

A probléma azonban nem tűnt el. A túltermelés tovább folytatódott, és a kormányt újra és újra elárasztotta a felesleges tejtermék. Egy USDA-tisztviselő cinikusan úgy nyilatkozott a Washington Postnak:

"Valószínűleg a legolcsóbb megoldás az lenne, ha egyszerűen a tengerbe dobnánk az egészet."

Ehelyett azonban a föld alá vitték. Az 1990-es évektől kezdve a kormány a felesleges sajtot hatalmas, hűvös mészkőbányákban kezdte tárolni, amelyeket később csak "sajtbarlangokként" emlegettek. Ezek a barlangok ideális körülményeket biztosítottak: állandó hőmérséklet és páratartalom, így a sajt akár évekig is elállt.

A kormány végül az 1990-es években kiszállt a sajtüzletből, de a történetnek ezzel még korántsem lett vége.

A nagy visszatérés: 2016 és a modern sajtbarlangok

2016-ban a történet újraindult. Az amerikai tejtermelés ismét túlpörgött, a kereslet viszont gyengült. Az eredmény: több mint 600 millió kilogramm sajt felhalmozódása – nagyobb mennyiség, mint valaha.

Ez a hatalmas készlet ma is ott pihen a föld alatt, több száz méter mélyen, titkos helyszíneken, amelyeket a kormány nem nevez meg pontosan. A sajtok nagy része cheddar, amerikai és svájci típus, és az Egyesült Államok stratégiai élelmiszertartalékának részeként kezelik őket.

Egy Snopes vizsgálat megerősítette: a "sajtbarlangok" valóban léteznek. Bár némelyik ipari raktárban magáncégek is tárolnak sajtot, a kormányzati készletek valóságosak. A barlangok hőmérséklete stabil, így a sajt nem romlik meg, de a karbantartásuk drága, és a felesleg eladása vagy felhasználása egyre nehezebb – főleg egy olyan országban, ahol a tejtermékfogyasztás évről évre csökken.

A sajt, a gazdaság és a környezet paradoxona

Miért termelnek még mindig ennyit? A válasz a gazdasági ciklusokban rejlik: a tejtermelés szezonális, a kereslet pedig hullámzó. Amikor a piac telítődik, a feldolgozók inkább sajtot készítenek a felesleges tejből, mivel az hosszabb ideig eltartható. Így viszont újra és újra kialakul a túltermelés – és újra megtelnek a barlangok.

Ennek azonban környezeti ára is van. A tejipar a metánkibocsátás egyik fő forrása, hiszen a tehenek "természetes gázkibocsátása" – finoman szólva – nem tesz jót a klímának. Minél több sajtot termelnek, annál nagyobb a környezeti terhelés.

A paradoxon tehát adott: miközben az állam próbálja megakadályozni az élelmiszerpazarlást és segíteni a gazdákat, közben egyre nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után.

Sajt mindenre?

A kormány korábban sem félt kreatív megoldásoktól: 2010-ben például állami támogatással segítette ki a Domino’s pizzaláncot, hogy növelje a sajt iránti keresletet. A cél egyszerű volt: ha az emberek több pizzát esznek, több sajtot is fogyasztanak.

De vajon mi jöhet még? Lucas Fuess, a HighGround Dairy elemzője egy interjúban viccelődve jegyezte meg:

"Mostanában olvastam a Kínában népszerű sajtteáról. Talán erre nekünk is fel kéne kapnunk a fejünket."

A föld alatti sajtörökség

Ma az Egyesült Államok több mint 600 millió kilogramm sajtot őriz a föld alatt – a világ legnagyobb rejtett tejtermék-készletét. A barlangok csendjében ott pihennek az amerikai gazdaság hullámzásának tanúi, egy korszak maradványai, amikor a túltermelésre a tárolás volt a válasz.

A "Government Cheese" mára egyszerre nosztalgikus emlék és groteszk valóság: a jóléti állam egyik legfurcsább öröksége, amely azt bizonyítja, hogy még a sajt is lehet politikai kérdés.

Ahogy egy amerikai kommentelő frappánsan megfogalmazta:

"Más országok aranyat rejtenek a föld alá. Nálunk sajtot. Rengeteget." (1)

(1) - https://www.iflscience.com/have-you-heard