Egyiptom 51-es körzete: A katonaság évtizedek óta rejtegeti ezt a földalatti komplexumot

Mindössze öt kilométerre a gízai piramisoktól, a sivatag homokja alatt rejtőzik Egyiptom egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb helyszíne: ...

Mindössze öt kilométerre a gízai piramisoktól, a sivatag homokja alatt rejtőzik Egyiptom egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb helyszíne: Zavijet el-Arjan. A területet évtizedek óta zárva tartja az egyiptomi hadsereg, ezért sokan csak "Egyiptom 51-es körzeteként" emlegetik.

Bár az első ásatásokat több mint száz éve végezték, a helyszín valódi célja máig ismeretlen – és az utóbbi időben előkerült régi fotók újra fellobbantották a találgatásokat.

A területet az olasz régész, Alessandro Barsanti tárta fel az 1900-as évek elején. Amit felfedezett, minden addiginál különösebb volt: egy hatalmas, T alakú, mészkőbe vájt akna, amely majdnem harminc méter mély, és gránittömbökkel burkolt falakkal rendelkezik. Az egyik központi kamrában Barsanti egy ovális, fedéllel ellátott gránitkádra bukkant, amelyben – feljegyzései szerint – egy ismeretlen anyag maradványait találta. Ez a titokzatos anyag azóta nyomtalanul eltűnt.

A legtöbb egyiptológus úgy véli, hogy Zavijet el-Arjan egy félbehagyott piramis alapozása lehetett, valószínűleg az Óbirodalom idejéből. Ám semmilyen nyoma sincs egy fölé épített szerkezetnek, sem piramisalaprajznak, sem temetkezési kamrának – csak a hatalmas, T alakú mélyedés maradt. A helyszínen talált falfirkák azonban újabb kérdéseket vetettek fel: az egyik graffitin a "Seba" szó olvasható, amit egyes kutatók az ókori egyiptomi "a csillagok kapuja" kifejezéssel azonosítanak.

Ezt az értelmezést Derek Olson, független kutató is támogatja, aki a Matt Beall Limitless című podcastban beszélt a rejtélyről. Olson szerint a Zavijet el-Arjan-i struktúra akár spirituális felemelkedésre vagy "kozmikus utazásra" is szolgálhatott. A gránitpadló, a tükörsima mészkőfalak és a zárt kád szerinte mind egy olyan szerkezetre utalnak, amelyet rituális vagy energetikai célokra építettek.

A helyszín története a hatvanas években vett új fordulatot. Az egyiptomi hadsereg 1965 körül lezárta a területet, minden további régészeti munkát és látogatást megtiltva. Azóta Zavijet el-Arjan a nyilvánosság elől elzárt katonai zóna – így Barsanti több mint százéves fényképei és jegyzetei maradtak az egyetlen részletes forrásként a komplexumról.

Barsanti beszámolói szerint a kamrák falain fekete és vörös tintával írt jeleket is talált, köztük egy töredékes feliratot: "Seba–[ismeretlen]–Ka". Az utóbbi szó az egyiptomi "életerő" vagy "lényegi szellem" kifejezése, így egyes fordítások szerint az üzenet jelentése: "a csillagok kapuja az életerőhöz". A hivatalos tudomány azonban óvatos: több egyiptológus úgy véli, ez csupán egy munkás vagy építő nevét jelölhette.

A föld alatti szerkezet mindenesetre lenyűgöző. A kamra szilárd sziklába vájt, falait soha nem burkolták be, ám a padlót óriási gránittömbökkel fedték le – némelyik közel öt méter hosszú és több mint nyolc tonnát nyom. Egy befejezetlen folyosó is vezet a főkamrához, amelynek végén áll az a bizonyos ovális gránitkád, három méter hosszú, két méter széles és másfél méter mély. A kádat egy gránitfedél zárta le, mintha valamit vagy valakit benne akartak volna tartani – vagy éppen elzárni a külvilágtól.

Érdekesség, hogy Barsanti egy sérült kőtáblát is talált, amelyen Dzsedefré fáraó neve szerepelt – ő volt Kheopsz fia, a IV. dinasztia uralkodója. Ha a tábla hiteles, akkor a helyszín valóban ebből a korszakból származhat, bár a tábla eredetiségét máig vitatják.

Olson felhívta a figyelmet arra is, hogy több más egyiptomi lelőhelyen – például a szakkarai piramisban vagy a Serapeumban – is találhatók hatalmas gránit "dobozok" vagy "ládák," amelyek mérete és funkciója megmagyarázhatatlan. "Ezek a minták ismétlődnek – gránitpadló, fedeles szerkezet, pontos kivitelezés. Mintha egy ősi technológia nyomai lennének," – mondta.

A tudomány jelenleg befejezetlen piramisalapként tartja számon Zavijet el-Arjant, de a hely titka továbbra is izgatja a képzeletet. A katonai lezárás, a hiányos dokumentáció és a titokzatos kád mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyszínt sokan a föld egyik legrejtélyesebb régészeti pontjaként emlegessék.

Vajon valóban csak egy félbehagyott építkezés maradványa, vagy az ókori Egyiptom egy elfeledett, kozmikus kapuját rejti a mélyben? A válasz talán örökre a sivatag homokja alatt marad. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/