Meglepő dán kutatás: A túlsúly kevésbé veszélyes, mint a soványság

A testsúly és az egészség közötti kapcsolat mindig is bonyolult kérdés volt, és egy friss dán kutatás még tovább árnyalja a képet. A több mi...

A testsúly és az egészség közötti kapcsolat mindig is bonyolult kérdés volt, és egy friss dán kutatás még tovább árnyalja a képet. A több mint 85 000 felnőttet vizsgáló tanulmány szerint a túlságosan alacsony testtömeg-index (BMI) jelentősen növelheti a korai halálozás kockázatát, míg a hagyományosan "túlsúlyosnak" minősített BMI-tartományban lévők körében nem figyeltek meg hasonló kockázatot.

Ezek az eredmények megkérdőjelezik a vékonyság és az egészség közötti automatikus összefüggést, és rávilágítanak arra, hogy a BMI, mint mérőszám, nem mindig ad pontos képet az egyén egészségi állapotáról.

A BMI és a halálozás U-alakú görbéje

A kutatás, amelyet az Európai Diabétesz Kutató Társaság (EASD) éves konferenciáján mutattak be, még nem esett át szakértői felülvizsgálaton, de eredményei már most figyelemre méltóak. A tanulmány több mint 85 000 dán felnőtt adatait elemezte, akik egészségügyi okokból testszkennelésen estek át. A kutatók azt találták, hogy a BMI és a halálozás közötti kapcsolat U-alakú görbét követ: a legnagyobb kockázat a legalacsonyabb és a legmagasabb BMI-értékeknél jelentkezik. (1)

A legmegdöbbentőbb eredmény, hogy azok, akiknek a BMI-je 18,5 alatt van – vagyis a hagyományos értelemben vett "alultáplált" tartományban –, közel háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg idő előtt, mint azok, akiknek a BMI-je a "normál" tartomány felső részén, 22,5 és 24,9 között helyezkedik el. Azok, akik a "normál" tartomány alsó szélén, 18,5 és 19,9 között voltak, kétszeres kockázattal szembesültek, míg a 20 és 22,4 közötti BMI-vel rendelkezőknél 27%-kal nőtt a korai halálozás esélye.

Ezzel szemben a "túlsúlyos" (25–35 közötti BMI) vagy akár az "enyhén elhízott" kategóriába tartozók esetében nem tapasztaltak jelentős kockázatnövekedést a referenciacsoporthoz képest. Csak a 40 feletti BMI-vel rendelkezőknél nőtt jelentősen, több mint kétszeresére a halálozás kockázata.

Miért veszélyes a túlzott vékonyság?

A kutatás eredményei elsőre meglepőnek tűnhetnek, hiszen a társadalom gyakran a vékonyságot azonosítja az egészséggel. Azonban a tudomány már régóta figyelmeztet arra, hogy az alultápláltság vagy a túl alacsony testsúly komoly egészségügyi kockázatokkal jár, különösen idősebb korban. Az alacsony BMI gyakran az alultápláltság, az elégtelen tápanyagbevitel vagy egy mögöttes, még nem diagnosztizált betegség jele lehet, például rák vagy 1-es típusú cukorbetegség esetén, ahol a betegek gyakran jelentős súlyvesztést tapasztalnak a diagnózis előtt.

A testnek bizonyos zsírtartalékokra van szüksége ahhoz, hogy betegségek idején megfelelően működjön. Például a rákkezelések, például a kemoterápia során a betegek gyakran veszítenek súlyt az étvágytalanság vagy az ízérzékelés megváltozása miatt. Azok, akik eleve nagyobb zsírtartalékkal rendelkeznek, jobban képesek megbirkózni ezekkel a kihívásokkal, mivel a szervezetüknek van miből energiát nyernie. Ezzel szemben a nagyon alacsony testzsírral rendelkező emberek gyorsan kimeríthetik tartalékaikat, ami megnehezíti a szervezet regenerálódását.

Amikor a test nem kap elegendő energiát, katabolikus állapotba kerül, vagyis elkezdi lebontani a saját szöveteit, hogy energiát biztosítson a létfontosságú szervek, például az agy számára. Ez a folyamat azonban más fontos funkciókat szoríthat háttérbe, például az immunrendszer működését, ami tovább növeli a betegségek és a korai halálozás kockázatát.

A túlsúly nem mindig káros

A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a "túlsúlyos" BMI-tartomány (25–35) nem feltétlenül jelent nagyobb egészségügyi kockázatot. Ez összhangban áll a "fat but fit” ("kövér, de fitt") elmélettel, amely szerint a testsúly önmagában nem feltétlenül határozza meg az egészséget. Azok, akik túlsúlyosak, de aktív életmódot folytatnak, egészségesen étkeznek, és nem szenvednek olyan krónikus betegségekben, mint a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, gyakran hasonlóan jó egészségi állapotban vannak, mint a normál testsúlyú emberek.

A modern orvostudomány fejlődése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a túlsúlyos emberek egészségügyi kilátásai javulnak. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és más elhízással összefüggő állapotok ma már hatékonyabban kezelhetők, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezért a kutatók azt javasolják, hogy a "normál" BMI-tartományt érdemes lenne újragondolni, és esetleg felfelé tolni, például 22,5–30 közé, legalábbis a dán populáció adatai alapján.

A BMI korlátai

A BMI, mint mérőszám, régóta vitatott, mivel nem veszi figyelembe az olyan fontos tényezőket, mint az étrend, az életmód, a testzsír eloszlása vagy az egyéni genetikai különbségek. A BMI-t közel két évszázaddal ezelőtt fejlesztették ki, kizárólag fehér, európai férfiak adatai alapján, ami miatt nem feltétlenül alkalmas a mai, sokszínű társadalmakban élő emberek egészségének megítélésére. Például az ázsiai vagy fekete populációk esetében a BMI-határértékek eltérő kockázati szinteket jelezhetnek, amit az NHS is figyelembe vesz, alacsonyabb BMI-küszöböket alkalmazva a cukorbetegség kockázatának értékelésére ezekben a csoportokban.

A BMI ráadásul nem tesz különbséget a zsír és az izom között, így egy izmos sportoló és egy mozgásszegény életmódot folytató ember ugyanabba a kategóriába eshet, holott egészségi állapotuk jelentősen különbözik. Az olyan döntések, amelyek kizárólag a BMI-re támaszkodnak – például a termékenységi kezelésekhez vagy bizonyos műtétekhez való hozzáférés –, ezért nem mindig igazságosak vagy pontosak.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Bár a dán kutatás eredményei még előzetesek, és további vizsgálatokra van szükség, egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a BMI nem tökéletes eszköz az egészség mérésére. Ideális esetben az orvosok részletesebb mérőszámokra, például vérvizsgálatokra, képalkotó vizsgálatokra és részletes életmódbeli adatokra támaszkodnának. Ezek azonban költségesek és időigényesek, így a BMI valószínűleg továbbra is széles körben használt marad, annak ellenére, hogy korlátai vannak.

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a túlzott vékonyság veszélyes lehet, és a mérsékelt túlsúly nem feltétlenül jelent egészségügyi kockázatot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a testsúly nem fontos, hanem azt, hogy az egészség megítéléséhez árnyaltabb megközelítésre van szükség. Az étrend, a fizikai aktivitás, a mentális egészség és a genetikai tényezők mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy valaki egészséges és hosszú életet éljen. (2)

(1) - https://www.eurekalert.org/news-releases/
(2) - https://theconversation.com/fat-but-fit