Dan Brown új regénye: A titkok titka – Egy merész utazás az emberi tudat mélyére

Dan Brown, a Da Vinci-kód világhírű szerzője, akinek könyvei több mint 200 millió példányban keltek el, új regénnyel jelentkezik, amely mind...

Dan Brown, a Da Vinci-kód világhírű szerzője, akinek könyvei több mint 200 millió példányban keltek el, új regénnyel jelentkezik, amely minden eddiginél ambiciózusabb vállalkozásnak ígérkezik.

A The Secret of Secrets (A titkok titka) című mű nemcsak egy fordulatos thriller, hanem az emberi tudat természetéről és jövőjéről szóló mély filozófiai elmélkedés is. Brown ezúttal a noetika, vagyis a parapszichológia tudományának területére merészkedik, és egy olyan történetet sző, amely egyszerre izgalmas, elgondolkodtató és tudományosan megalapozott.

A Da Vinci-kód öröksége

Dan Brown neve egyet jelent a szellemi kihívásokkal teli, csavaros thrillerekkel. 2003-ban megjelent "A Da Vinci-kód" című regénye kulturális jelenséggé vált: 85 millió eladott példányával minden idők egyik legnépszerűbb könyve, amelyet később Tom Hanks főszereplésével filmesítettek meg. Brown regényeinek titka, hogy az olvasót egyszerre szórakoztatják és tanítják. Történetei tele vannak vallási szimbólumokkal, ősi kódokkal és történelmi rejtélyekkel, miközben valós tényeken alapulnak. Az olvasás során az ember egy hullámvasúton érzi magát, ahol minden fejezet újabb fordulatot hoz, miközben új ismereteket szerez a világról.

T.J. Newman, a Falling, Drowning és Worst Case Scenario című bestsellerek szerzője, így emlékszik vissza a Da Vinci-kód olvasására: "Amikor megjelent, éppen Mexikóban nyaraltam a családommal. Nem mentem a strandra, nem mentem a medencéhez. A hotelszobában maradtam, és csak olvastam." Newman szerint Brown egyedülálló képessége, hogy megragadja az olvasót, és nem engedi el, amíg a történet véget nem ér. "Hihetetlenül nehéz ezt jól csinálni, de neki könnyednek tűnik. A thriller műfajában szinte páratlanok az ösztönei, és egyszerűen nem lehet letenni a könyveit," – mondja.

A titkok titka cselekménye

Brown új regénye, A titkok titka, egy könyvkiadóból ellopott kézirattal kezdődik. A kézirat szerzője, Katherine Solomon, a noetika vezető kutatója, akinek radikális tézise szerint az emberi agy nem önálló tudatforrás, hanem egyfajta vevőkészülék, amely a tudatot külső forrásból, egy úgynevezett nemlokális tudatból meríti. Ez a koncepció forradalmi, és alapjaiban változtathatja meg a világról alkotott képünket. A regény főhőse, Robert Langdon, a Da Vinci-kód ismert kriptológus professzora, Katherine oldalán próbálja visszaszerezni a kéziratot, miközben egy olyan összeesküvés nyomára bukkannak, amely a tudat manipulálásával fenyegeti a világot.

Brown a következőképpen fogalmaz a könyv témájáról: "Nem titok, hogy szeretek nagy témákról írni, és nincs nagyobb téma, mint az emberi tudat. Ez az a lencse, amelyen keresztül a valóságot tapasztaljuk. Régóta szerettem volna erről írni, de nem találtam a megfelelő módot, hogy valami éterit thrillerré alakítsak." Brown végül úgy oldotta meg ezt a kihívást, hogy a tudatot egy potenciális világuralmi eszközzé tette, amelyért sötét erők versengenek.

Tudományos alapok: A nemlokális tudat

A titkok titka tudományos hátterét a noetika, vagyis a parapszichológia adja, amely a tudat és a valóság kapcsolatát vizsgálja. Brown nyolc évig tanulmányozta a legújabb agykutatási eredményeket, és szakértőkkel konzultált, hogy megértse a nemlokális tudat elméletét. Ez az elmélet azt állítja, hogy a tudat nem kizárólag az agyban keletkezik, hanem egyfajta egyetemes tudat részeként létezik, amely független az időtől és tértől.

A tudományos alapot olyan kutatások adják, mint Chris Roe és Michael Daw tavaly publikált tanulmánya, a "Theories of Non-Local Consciousness: A Review and Framework for Building Rigour". Ebben a szerzők azt javasolják, hogy a tudat túlnyúlhat a testen és az agyon, és nem korlátozódik a hagyományos idő- és térfelfogásunkra. Brown maga is szkeptikusan állt hozzá a témához: "Nyolc évvel ezelőtt, ha azt kérdezték volna tőlem, hiszek-e a testen kívüli élményekben, azt mondtam volna, hogy ezek drogos hallucinációk. Érted? Értelmetlen. De ahogy mélyebbre ástam magam a tudományban, megváltozott a gondolkodásom."

A regény tudományos hátteréhez tartozik a gamma-aminovajsav (GABA) szerepe is, amely egy gátló neurotranszmitter az idegrendszerben. A kutatások szerint, ha a GABA-szint jelentősen csökken, az emberi percepciónk megváltozhat, és olyan valóságokat tapasztalhatunk meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak számunkra. Ez az elmélet összecseng a halálközeli élmények beszámolóival, amikor az emberek egy másik valóságba pillantanak be, miközben a tudatuk mintha elszakadna a testüktől.

Prága, a misztikum városa

A regény cselekménye Prágában játszódik, amely Brown szerint tökéletes helyszín egy ilyen történethez. "Amikor tudtam, hogy a tudatról fogok írni, egyértelmű volt, hogy Prágában játszódik a könyv," – mondja. A város évszázadok óta a misztikus gondolkodás központja, különösen II. Rudolf császár idején, aki alkimistákat és kabbalistákat hívott meg, hogy a "Nagy Túlvilág" titkait kutassák. Brown alapos kutatómunkát végzett, többször bejárta Prága híres helyszíneit, például a Folimanka Park alatti óvóhelyet, amely a regényben is szerepel. "Leírom a helyszíneket, a hangokat, az illatokat. Például a Petřín-torony liftjének nyikorgását vagy különös szagát," – meséli.

A regényben megjelenik a gólem, a cseh mitológia agyagból formált lénye, amely erkölcsi őrzőként szolgál. Brown számára a gólem tökéletes metafora: egy élettelen teremtmény, amelybe életet és tudatot lehet lehelni.

A tudat mint fegyver?

Brown regénye nemcsak tudományos, hanem politikai dimenzióval is bír. A nemlokális tudat kutatása nem csupán elméleti kérdés: a regény szerint bizonyos titkosszolgálatok, például egy washingtoni ügynökség, a tudat manipulálásával próbál hatalmat szerezni. Brown szerint ez nem pusztán fikció. "Nem kétlem, hogy a kormányok ilyen kutatásokat végeznek. Az oroszok és a kínaiak is rengeteg pénzt költenek rá," – állítja.

A regényben Katherine Solomon úgy véli, hogy a tudat új megértése egységesebb emberiséget hozhat létre. "Képzelj el egy jövőt, ahol az emberek csökkentik az agyuk szűrőit, és nagyobb megértéssel léteznek a valóságban," – mondja Langdonnak. Ám a történet antagonistái ezt a tudást saját céljaikra akarják felhasználni, ami a regény központi konfliktusát adja.

Brown és a mesterséges intelligencia

Brown korábbi regénye, a 2017-es Eredet már foglalkozott a mesterséges intelligencia (MI) kérdésével, és A titkok titkában is megjelenik ez a téma. Brown optimista az MI-vel kapcsolatban, és nem tartja azt egzisztenciális fenyegetésnek. "Az emberiség soha nem alkotott olyan technológiát, amit ne tettek volna fegyverré. A kerék, a tűz, a számítógép – mindet használtuk egymás ellen. Az MI is csak egy eszköz, és főként jó célokra fogják használni," – mondja. Szerinte a technológiai fejlődés exponenciális, míg az emberi filozófiai érettség lineáris, de bízik benne, hogy az MI pozitív hatásai felülmúlják a negatívakat.

Miért működik Dan Brown?

Brown sikere nem csupán a fordulatos cselekményben rejlik, hanem abban is, hogy képes összekapcsolni a szórakoztatást a tanulással. Regényei olyanok, mintha egy egyetemi előadást egy akciófilmbe csomagolnának. Olvasói egyszerre élvezik a rejtélyeket és fedeznek fel új tudományos vagy történelmi tényeket. A titkok titka ezt az élményt új szintre emeli, hiszen a tudat természetéről szóló filozófiai kérdéseket egy izgalmas thriller keretébe ágyazza.

Brown szerint a legnagyobb kihívás az, hogy megfeleljen az olvasók elvárásainak. "Ha valaki tíz órát szán a szavaidra, akkor jobb, ha valami értékeset adsz neki," – mondja. A titkok titka minden bizonnyal teljesíti ezt az ígéretet, hiszen egyszerre kínál szellemi kalandot és mély gondolatokat az emberi létezés legnagyobb kérdéseiről.

Dan Brown új regénye, A titkok titka, méltó folytatása a szerző korábbi műveinek. A prágai helyszínek, a tudományos alaposság és a fordulatos cselekmény tökéletesen illeszkedik Brown stílusához, miközben új területre, az emberi tudat rejtélyeibe kalauzolja az olvasót.

A regény nem csupán szórakoztat, hanem elgondolkodtat: mi lenne, ha valóban képesek lennénk túllépni az agyunk korlátain, és egy új valóságot tapasztalni? Brown szerint a válasz nemcsak izgalmas, hanem reményteli is. Ahogy Katherine Solomon mondja: "Ha megértjük, hogy egy egységes faj vagyunk, talán valóban elkezdhetünk így is viselkedni." (1)

(1) - https://www.latimes.com/entertainment-arts/