Klórpirifosz: A rovarirtó, ami agyi rendellenességeket okoz gyerekeknél

A klórpirifosz nevű rovarirtó szer a 20. század második felében vált az egyik legelterjedtebb növényvédő szerré, hatékonyan irtva különböző ...

A klórpirifosz nevű rovarirtó szer a 20. század második felében vált az egyik legelterjedtebb növényvédő szerré, hatékonyan irtva különböző kártevőket. Azonban, mint sok más peszticid, a klórpirifosz sem szelektív: nemcsak a célzott rovarokat, például a méheket károsítja, hanem az emberi egészségre is veszélyt jelenthet.

Egy új amerikai kutatás szerint a szer már az anyaméhben kifejtheti káros hatásait, strukturális agyi rendellenességeket és csökkent motoros funkciókat okozva gyermekeknél és serdülőknél. (1)

A Dél-Kaliforniai Egyetem Keck Orvostudományi Karának kutatói megállapították, hogy a klórpirifosz méhen belüli expozíciója jelentős hatással van az agy szerkezetére, működésére és anyagcseréjére. Bradley Peterson, a kutatás vezető szerzője és fejlődésneurológus szerint a prenatális expozícióval összefüggő agyszöveti és anyagcsere-zavarok rendkívül kiterjedtek az agyban. A tanulmány szerint minél magasabb volt a klórpirifosz-expozíció szintje az anyaméhben, annál nagyobb mértékű eltéréseket figyeltek meg az agy szerkezetében, valamint a motoros sebesség és programozás terén.

A kutatás a New York-i Columbia Egyetem Gyermekkörnyezeti Egészségügyi Központjának 1998 és 2015 között gyűjtött adataira támaszkodott, amely egy hosszú távú terhességi kohorsz vizsgálat része. A vizsgált csoport afroamerikai és dominikai származású anyákból állt, akik 18 és 35 év közöttiek voltak. Az anyák kérdőíveket töltöttek ki, és néhányuk további adatokat szolgáltatott, például a klórpirifosz szintjét a születéskor vett köldökzsinór- vagy anyai plazmamintákból. Évekkel később, a gyermekek 6 és 14 éves kora között MRI-vizsgálatokat és viselkedési adatokat gyűjtöttek, összesen 270 alanytól, akiknél a születéskori klórpirifosz-szintek és használható MRI-adatok is rendelkezésre álltak.

Az elemzés jelentős összefüggést mutatott ki a prenatális klórpirifosz-expozíció és a gyermekkori agyi rendellenességek között. A kutatók szerint a méhen belüli expozíció tartós változásokat okozhat az agy szerkezetében, működésében és anyagcseréjében, méghozzá az expozíció szintjével arányosan. A vizsgált városi csoport valószínűleg otthoni környezetben került kapcsolatba a szerrel, mivel sokan a klórpirifosz lakossági használatának 2001-es amerikai betiltása előtt vagy röviddel utána születtek.

Bár az Egyesült Államokban a klórpirifosz lakossági használata tiltott, a mezőgazdaságban világszerte továbbra is alkalmazzák. Virginia Rauh, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Iskolájának kutatója szerint a jelenlegi, a vizsgált mintához hasonló szintű expozíció továbbra is veszélyezteti a mezőgazdasági közösségekben élő terhes nőket, mezőgazdasági dolgozókat és születendő gyermekeiket. Rauh hangsúlyozta, hogy különösen fontos a veszélyeztetett populációk, például a mezőgazdasági területeken élő terhes nők klórpirifosz-expozíciójának folyamatos monitorozása.

A kutatásnak vannak korlátai: megfigyeléses vizsgálatként csak összefüggéseket tud kimutatni, nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Csak a prenatális expozíciót vizsgálta, és nem vette figyelembe a születés utáni expozíciót, illetve más, gyakran együtt előforduló rovarirtó szereket. A minta demográfiai sokszínűségének hiánya is korlátozhatja az eredmények általánosíthatóságát. Mindazonáltal a klórpirifosz és hasonló vegyületek környezeti elterjedtsége miatt a kutatás további vizsgálatokat sürget.

Bradley Peterson szerint más szerves foszfát peszticidek is hasonló hatásokat válthatnak ki, ezért óvatosságra int a terhesség, csecsemőkor és kisgyermekkor idején, amikor az agy fejlődése különösen érzékeny ezekre a mérgező vegyszerekre. A kutatás eredményei a JAMA Neurology folyóiratban jelentek meg, és hangsúlyozzák a peszticidek használatának szigorúbb szabályozásának és a veszélyeztetett csoportok védelmének fontosságát.

Az Európai Unióban a klórpirifosz használatát 2020-ban betiltották, miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a szer egészségügyi kockázatai, különösen a fejlődő agyra gyakorolt hatásai miatt, nem tekinthető biztonságosnak. Ez a döntés szigorúbb szabályozást tükröz az EU-ban a peszticidek terén, és fontos lépés a lakosság, különösen a terhes nők és gyermekek védelmében. A tiltás azonban nem vonatkozik az EU-n kívülre, ahol a klórpirifosz továbbra is használatos, így a globális élelmiszer-ellátási láncban még mindig jelen lehet, kiemelve a nemzetközi szabályozás szükségességét. (2)

(1) - https://jamanetwork.com/journals/jama
(2) - https://www.sciencealert.com/common