A történelem során időről időre bekövetkeztek olyan napok, amikor a világosságot hirtelen sötétség váltotta fel, az emberek pedig értetlenül...
A történelem során időről időre bekövetkeztek olyan napok, amikor a világosságot hirtelen sötétség váltotta fel, az emberek pedig értetlenül álltak a jelenség előtt. Ezek a rejtélyes események gyakran félelmet keltettek, és sokszor természetfeletti magyarázatokat szültek.
Bár a modern technológia ma már lehetővé teszi, hogy megértsük az ilyen jelenségek okait – például napfogyatkozás, erdőtüzek füstje vagy vulkánkitörések hamuja –, a múltban ezek az események gyakran megmagyarázhatatlanok maradtak. Az alábbiakban nyolc olyan különös sötét napot mutatunk be, amelyek vagy máig rejtélyesek, vagy szokatlan körülményeik miatt maradtak emlékezetesek.
1. Detroit fekete esője - 1762
1762. október 19-én különös sötétség borult az amerikai Detroit városára, Michigan államban. James Stirling kereskedő egy levelében részletesen leírta az aznapi eseményeket: a nap "vérvörösen izzott, és több mint háromszor nagyobbnak tűnt a szokásosnál". A nappali világosságot sűrű sötétség váltotta fel, olyan mértékben, hogy gyertyákat kellett gyújtani. A levegő sárgás-zöldes színűvé vált, és kénes szag terjengett. A legkülönösebb jelenség azonban a fekete eső volt, amely egy papírlapot is befeketített, amikor Stirling kinyújtotta a kezét.
Egy másik kereskedő, John Porteous arról számolt be, hogy a sötétség olyan sűrű volt, hogy "alig lehetett megkülönböztetni egy férfit egy nőtől tíz méter távolságból az utcán". A fekete eső a fehér papíron tintaszerű foltokat hagyott. Hasonló időjárási jelenségeket jelentettek a közeli Kanadából is, ahol a franciák "pluie de suie" néven, azaz "korom esőként" emlegették.
A mai napig nincs egyértelmű magyarázat a fekete esőre és a sötétségre. Jonathan Carver felfedező babonásan úgy vélte, hogy a jelenség a következő év tavaszán kitörő Pontiac-lázadás előjele volt. Stirling több elméletet is feljegyzett, például hogy angolok által behurcolt pestis, erdőtűz vagy – szerinte valószínűbb – vulkánkitörés okozta a kénes anyagokkal teli esőt.
2. Új-Anglia sötét napja - 1780
Az egyik legismertebb rejtélyes sötét nap 1780. május 19-én történt Új-Angliában. A nap normálisan kelt fel, de hamarosan sűrű felhők takarták el a fényt. George Washington, aki akkoriban New Jersey-ben harcolt a függetlenségi háborúban, naplójában így írta le a felhőket: "sötétek voltak, ugyanakkor világos és vöröses fény keveredett hozzájuk, váltakozva, világosodva és sötétedve". Cotton Tufts massachusettsi orvos a felhők "rézsárga megjelenéséről" és a levegőben terjengő kellemetlen szagról számolt be, amelyet egyesek égő kéményhez, mások égő mocsarakhoz hasonlítottak.
Abigail Adams, John Adams felesége, aki szintén Massachusettsben tartózkodott, a jelenséget teljes napfogyatkozáshoz hasonlította. "Tizenegy órára minden házban gyertyát gyújtottak, a szarvasmarhák a pajtákba húzódtak, a madarak elcsendesedtek, és a békák brekegtek," – írta. Connecticutban az állam törvényhozása éppen ülésezett, és fontolóra vették a szüneteltetést, ám Abraham Davenport ellenezte ezt, mondván: "Vagy közeleg az Ítélet Napja, vagy nem. Ha nem, nincs ok a szünetre; ha igen, akkor is a kötelességemet szeretném teljesíteni. Kérem tehát, hogy hozzanak gyertyákat."
Hosszú ideig nem tudták, mi okozta a sötétséget, de körülbelül húsz évvel ezelőtt a tudósok valószínű magyarázatot találtak: az 1780-as évből származó tűznyomok a fák évgyűrűiben a Nagy-Tavak vidéke és Kanada területén történt erdőtüzekre utalnak, amelyek a sötétség forrásai lehettek.
3. Bagdad elsötétülése - 1857
1857. május 20-án Charles A. Murray brit diplomata Bagdadban dolgozott, amikor a nap hirtelen elsötétült. Charles Fort "The Book of the Damned" című könyvében idézte Murray leírását, miszerint "ilyen sűrű sötétséget még soha nem látott, még a csillagok és a hold nélküli éjszakákon sem". A teljes sötétség csak rövid ideig tartott, majd vöröses, baljós homály követte, amit Murray soha nem tapasztalt korábban.
Még különösebb, hogy hatalmas mennyiségű vörös homok hullott az égből. Fort azt feltételezte, hogy egy számum – homokkal teli szél – okozhatta a jelenséget, de Murray, aki már átélt számumokat, elutasította ezt a magyarázatot. Az esemény oka máig ismeretlen.
4. Oshkosh sötét napja - 1886
1886. március 19-én, délután három óra körül Wisconsin államban, Oshkosh városában hirtelen sötétség borult a tájra. Az Oshkosh Daily Northwestern beszámolója szerint "kevesebb mint öt perc alatt a nap olyan mértékben elhomályosodott, hogy a házakban szinte éjszakai sötétség uralkodott". A közeli Eureka és Berlin városokban is hasonló jelenséget tapasztaltak.
A helyiek szerint a sötétséget egy "sűrű fekete felhő vagy köd" okozta, amely nyugatról érkezett. Egyesek ciklonikus szelekre gyanakodtak, amelyek túl magasan voltak ahhoz, hogy a földön érezni lehessen őket, de a jelenség pontos oka soha nem nyert megerősítést.
5. Fekete vasárnap - 1935
Az 1930-as években az Egyesült Államok Nagy Síkságain élő emberek megszokták a porviharokat, amelyeket a rossz mezőgazdasági gyakorlatok és szélsőséges aszályok okoztak. Az 1935. április 14-én bekövetkezett vihar azonban rendkívül súlyos volt, és később "Fekete vasárnap" néven vált ismertté. A vihar 300 000 tonna fekete port mozgatott, több mint 3 kilométer magas volt, és akár 160 km/h sebességgel haladt.
Az emberek otthonaikba menekültek, rongyokkal próbálva elzárni a réseket a por ellen. Woody Guthrie folkénekes, aki Texasban volt a vihar idején, így emlékezett: "Olyan sötét volt, hogy nem láttad a saját kezedet az arcod előtt, és nem láttál senkit a szobában". A viharról még dalt is írt, amelyben olyan sorok szerepeltek, mint: "A városunkra úgy hullott, mint egy fekete függöny / Azt hittük, ez a végítélet, azt hittük, ez a végünk." Egy nő állítólag úgy vélte, hogy az Armageddon közeleg, és fontolóra vette, hogy megöli gyermekét, hogy megóvja a közelgő borzalomtól, de nincs bizonyíték arra, hogy ezt megtette volna.
Kansasben 17 ember halt meg por-tüdőgyulladásban, és további hárman megfulladtak. Számtalan állat – tehenek, madarak, egerek és nyulak – pusztult el a porviharban. Nem sokkal később a Kongresszus elfogadta a Talajmegőrzési Törvényt, amely a rossz gazdálkodási módszerek által okozott talajkárosodás csökkentését célozta.
6. A szibériai elsötétülés - 1938
1938. szeptember 18-án a szibériai Jamali Nyenyec régió lakói különös időjárási jelenséget tapasztaltak, amelyet később "Szibériai elsötétülés" néven emlegettek. Reggel a felhők sárgásbarna árnyalatot öltöttek, majd vörösesbarnává váltak. Délelőtt 10:30-ra a sűrű felhők teljesen feketévé váltak, és minden fényt elnyeltek. Ráadásul a területen teljes rádiócsend uralkodott, egyetlen jel sem jutott át.
A meteorológusok néhány jelzőrakétát lőttek fel, de azok egyszerűen eltűntek a sűrű felhőkben. Körülbelül egy óra múlva, miközben az időjárás teljesen nyugodt maradt, a sötétség oszlani kezdett. A jelenség oka máig ismeretlen.
7. A nagy londoni szmog - 1952
Londonban nem volt ismeretlen a légszennyezés, de az 1952 decemberében leereszkedő szmog példátlanul súlyos volt. December 5-én reggel a gyárakból és a háztartási tüzekből származó füst sűrű, zöldessárga köddé – az úgynevezett "borsóleves" köddé – állt össze, amelyet egy anticiklon alacsony szinten tartott. Stan Cribb halottkém-segéd éppen egy temetésre tartott, amikor a szmog sűrűsödni kezdett, és hamarosan már az előtte lévő utat sem látta. "Olyan volt, mintha vak lennél," – emlékezett vissza később. A szmog december 9-ig eltakarta a napot, és a mindennapi életet jelentősen megzavarta a sűrű sötétség, amelyet még a hurrikánlámpák sem tudtak áttörni.
A kezdeti becslések szerint 4000 ember halt meg a szmog miatt, de egy 2001-es tanulmány szerint körülbelül 12 000 ember vesztette életét szív- és légzőszervi megbetegedésekben. Négy évvel később a brit kormány elfogadta a Tiszta Levegő Törvényt, amely szigorúbb szabályozásokat vezetett be a légszennyezés csökkentésére.
8. Jakutföld elsötétülése - 2018
Jakutföldön, vagyis a Szaha Köztársaságban, Szibériában, ahol nyáron akár 20 órán át is süt a nap, 2018. július 20-án három órára – délelőtt 11-től délután 2-ig – eltűnt a napfény. A sötétségen kívül a levegőben koszos fekete por is megjelent.
A teljes elsötétülés oka máig nem ismert. Egy helybéli "ördögi machinációkra" gyanakodott, míg mások erdőtüzek füstjét okolták. Az időjárási szolgálat hivatalos képviselője, Jurij Degterenko azonban elutasította ezt a magyarázatot, mondván: "Ha erdőtüzek szmogja lett volna, az emberek észlelték volna a füstöt és az égett szagot. Az időjárási állomásaink nem észleltek ilyesmit."
A történelem során tapasztalt sötét napok sokszor félelmet és bizonytalanságot keltettek, és bár ma már sok eseményt meg tudunk magyarázni, néhány rejtély továbbra is megoldatlan. Ezek az események emlékeztetnek bennünket arra, hogy a természet erői még ma is képesek meglepni és elgondolkodtatni minket. (1)
(1) - https://www.mentalfloss.com/history/
