Egy argentin ingatlanhirdetés fotóján bukkantak rá egy nácik által ellopott festményre, ami a falon lógott

Egy több mint nyolcvan éve eltűnt festmény bukkant fel váratlanul egy argentínai tengerparti város egyik nappalijában, amelyet a nácik a más...

Egy több mint nyolcvan éve eltűnt festmény bukkant fel váratlanul egy argentínai tengerparti város egyik nappalijában, amelyet a nácik a második világháború alatt raboltak el egy amszterdami zsidó műkereskedőtől.

A történet, amely egy tipp és egy meghökkentő véletlen eredményeként bontakozott ki, nem csupán egy műkincs megtalálásáról szól, hanem a háborús bűnök hosszú árnyékáról és a restitúciós erőfeszítések nehézségeiről is.

A Goudstikker-gyűjtemény tragédiája

A festmény, Giuseppe Ghislandi olasz művész Dámaportré című alkotása, a híres amszterdami zsidó műkereskedő, Jacques Goudstikker gyűjteményének része volt. Goudstikker műkereskedése a 20. század elején Európa egyik legjelentősebb műkincspiaci szereplője volt, több mint 1100 műtárggyal, köztük Rembrandt és Vermeer remekművekkel.

A második világháború kitörésekor Goudstikker családjával együtt menekülni kényszerült Hollandiából. A tragédia azonban utolérte: egy hajóbalesetben életét vesztette, özvegye és fia viszont az Egyesült Államokba érkezett, magukkal víve egy jegyzetfüzetet, amelyben Goudstikker részletesen dokumentálta gyűjteményét. A hátrahagyatott műkincseket a nácik, köztük Hermann Göring birodalmi marsall, erősen alulértékelve vásárolták fel.

A festmény nyomában

Az eltűnt Dámaportré utolsó ismert helye 1946-ban Svájcban, egy magas rangú náci hivatalnok, Friedrich Kadgien birtokában volt. Kadgien, aki Göring jobbkezeként a német hadiipar finanszírozásában vett részt, a háború végeztével Svájcon és Brazílián keresztül Argentínába szökött, magával víve a festményt és más értékeket, köztük valószínűleg zsidó kereskedőktől szerzett gyémántokat. Kadgien 1978-ban Buenos Airesben halt meg, családja pedig továbbra is Argentínában él.

Évtizedeken át nem tudtak a festmény hollétéről, amely a nemzetközi műkincskereső listákon szerepelt. A holland Kulturális Örökség Hivatala (RCE) is nyilvántartotta az elveszett műtárgyat. Az áttörés egy holland nyugdíjas, Paul Post előkészítő kutatásai és egy véletlen felfedezés révén történt. Post, aki apja háborús naplóját tanulmányozva kezdett Kadgien után kutatni, egy holland újságíróval, Cyril Rosmannal együttműködve követte a nyomokat. A fordulópont akkor következett, amikor Rosman és az AD napilap tudósítója, Peter Schouten egy argentínai ingatlanhirdetésben fedezték fel a festményt – egyszerűen egy nappali falán lógott, Kadgien egyik lányának házában, egy tengerparti városban, Mar del Platában.

A felfedezés körülményei

A festményt egy ingatlanhirdetés fotóin vették észre, amelyen Kadgien egyik lánya árulta házát. A hirdetésben látható Dámaportré azonnal felkeltette Rosman gyanúját, hiszen a mű pontosan megfelelt a Goudstikker-gyűjteményből eltűnt alkotás leírásának. A holland Kulturális Örökség Hivatalának szakértői, Annelies Kool és Perry Schrier is megerősítették, hogy nagy valószínűséggel az eredeti festményről van szó. A méretek, a kompozíció és a színek egyeztek, bár végleges bizonyítékot csak a festmény hátoldalának vizsgálata adhatna, ahol eredetiségét igazoló jelek lehetnek.

A felfedezés nemzetközi figyelmet kapott, az ABC Newstól a The Timeson át az argentin La Naciónig számos lap beszámolt róla. A sztori különösen Argentínában keltett nagy visszhangot, ahol a náci menekültek történelmi jelenléte és a jelentős zsidó közösség miatt érzékeny téma a második világháborús műkincsrablás.

A restitúció kihívásai

A Goudstikker-család örökösei, élükön Jacques menyével, a 81 éves Marei von Saherrel, azonnal jelezték, hogy igényt tartanak a festményre. "Célunk, hogy minden egyes műtárgyat visszaszerezzünk a Goudstikker-gyűjteményből, és helyreállítsuk Jacques örökségét," – nyilatkozta von Saher. Az ügy azonban nem egyszerű. Kadgien lányai nem mutatnak együttműködési szándékot: egyikük az újságírók megkeresésére azt állította, nem tudja, miről van szó, majd megszakította a kapcsolatot. Az argentin rendőrség és az Interpol gyors reagálása – a publikáció után azonnal házkutatást tartottak – arra utal, hogy a festmény eltüntetésétől tartottak. A műtárgy azóta eltűnt a falról, bár valószínűleg még a család birtokában van.

A restitúció folyamata hosszú és bonyolult lehet, különösen, ha a jelenlegi tulajdonos nem hajlandó együttműködni. A holland szakértők szerint a magántulajdonban lévő műtárgyak visszaszolgáltatása évtizedek távlatában különösen nehéz ügy, hiszen a jogi helyzet generációkon átívelő bonyodalmakat szül.

Egy második festmény nyomában

A történet itt nem ér véget. A Kulturális Örökség Hivatala kutatói egy másik, Kadgien birtokában lévő festményt is azonosítottak, egy Abraham Mignon holland festő által készített virágcsendéletet, amely szintén a háború óta szerepelt eltűntként a nyilvántartásokban. Ezt a művet Kadgien egyik lányának közösségi médiás fotóján fedezték fel, bár ennek eredete és tulajdonjoga még nem tisztázott, így a Goudstikker-örökösök egyelőre nem nyújtottak be rá igényt.

Miért fontos ez a történet?

Ez a felfedezés nem csupán egy elveszett műkincs megtalálásáról szól. A náci műkincsrablások a második világháború egyik legsötétebb fejezetét képviselik, amikor zsidó családoktól és műkereskedőktől szisztematikusan loptak el kulturális kincseket. A Goudstikker-gyűjtemény esete különösen tragikus, hiszen a műkereskedő halála után gyűjteménye védtelenül maradt, és a nácik gátlástalanul kihasználták ezt. A mostani eset rávilágít arra, hogy a háborús bűnök következményei még évtizedekkel később is éreztetik hatásukat, és a restitúció fontossága továbbra is aktuális.

Argentína történelmi kontextusa is különleges jelentőséget ad a történetnek. Az ország a háború után számos náci menekültet fogadott be Juan Perón elnöksége alatt, ami máig érzékeny téma az ország jelentős zsidó közössége számára. A festmény felfedezése és az argentin hatóságok gyors reakciója politikai és társadalmi hullámokat is keltett, különösen az izraeli miniszterelnök közelgő látogatása és a választások előtt. (1)

(1) - https://www.ad.nl/binnenland/roofkunst