Az amerikai hadsereg titkos kísérleteket végzett 10 ezer emberen anélkül, hogy tudtak volna róla

Az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államok hadserege titkos kísérleteket végzett, amelyek során cink-kadmium-szulfidot permetezett St...

Az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államok hadserege titkos kísérleteket végzett, amelyek során cink-kadmium-szulfidot permetezett St. Louis egyik sűrűn lakott negyedére, a Pruitt-Igoe lakótelepre.

Ez a nagyrészt afroamerikaiak által lakott terület több mint 10 000 ember otthona volt, akik mit sem sejtve váltak a hidegháborús kísérletek alanyaivá. A permetezés célja állítólag az volt, hogy szimulálják egy biológiai támadás terjedését, felkészülve egy esetleges szovjetek elleni háborúra.

Azonban a lakosok évtizedekig nem tudtak a kísérletekről, és ma is kérdések merülnek fel: mi volt valójában abban a ködben, és milyen hosszú távú egészségügyi következményekkel járt?

A köd, ami nem volt természetes

A Pruitt-Igoe lakótelep lakói még mindig élénken emlékeznek a titokzatos ködre, amely az utcákon gomolygott. "Mintha szellem lett volna," – meséli egy egykori lakos, aki gyermekként élte át az eseményeket. A forró nyári napokon a gyerekek önfeledten rohantak át a sűrű ködön, miközben az anyák próbálták becsukni az ablakokat, hogy távol tartsák a szokatlan füstöt. A köd nem csak látványra volt furcsa: kellemetlen szagot árasztott, és sokaknál fejfájást, hányingert, szédülést okozott. "Tapadt a bőrünkhöz," – emlékszik vissza egy másik lakos, hozzátéve, hogy a permetezés nem az időjárás műve volt, hanem teherautókról és háztetőkről szándékosan juttatták a levegőbe.

A permetezést végző emberek hazmat ruhákban, maszkokban és védőszemüvegekben jelentek meg, amit a lakosok "karbantartó munkásoknak" álcázott személyekként írtak le. "Miért visel egy karbantartó ilyen öltözéket?" – tették fel a kérdést a gyanakvó lakók. A válasz évtizedekig váratott magára.

Hidegháborús kísérletek árnyéka

A hadsereg később elismerte, hogy a Pruitt-Igoe lakótelepen cink-kadmium-szulfidot permetezett, egy olyan vegyületet, amely ismert rákkeltő anyagot, kadmiumot tartalmaz. A kísérletek az úgynevezett "nagy területi lefedettség" program részei voltak, amelynek során az Egyesült Államokban és Kanadában több mint 30 hasonló tesztet végeztek. A cél az volt, hogy modellezzék, hogyan terjedne egy biológiai fegyver egy sűrűn lakott területen, például Moszkvában, amelyhez St. Louis topográfiai és demográfiai jellemzői hasonlítottak.

Azonban a lakosokat semmilyen formában nem tájékoztatták, és nem kérték a hozzájárulásukat. "Tengerimalacokként használtak minket," – mondja egy veterán, aki az Egyesült Államok légierejében szolgált, és mélyen sértve érzi magát a kormány árulása miatt. A lakosok körében elterjedt a gyanú, hogy a ködben nem csak cink-kadmium-szulfid volt, hanem esetleg radioaktív anyagok is.

Betegségek és kérdések

Évtizedekkel később a Pruitt-Igoe egykori lakói közül sokan súlyos betegségekkel küzdenek. Ritka rákos megbetegedések, veseproblémák és más egészségügyi gondok jelentkeztek, amelyek gyanúsan gyakoriak a közösségben. Egy férfi, aki szintén veterán, nemrégiben veszítette el testvéreit rákban, és maga is egy ritka limfómával küzd. Egy másik lakos bal veséjének részleges eltávolításáról számolt be. A közösség tagjai úgy érzik, hogy a kormány szándékosan várja, hogy az érintettek meghaljanak, így elkerülve a felelősségvállalást.

A hadsereg 1994-es vizsgálata azt állította, hogy a permetezés nem jelentett egészségügyi kockázatot, és ezt egy 1997-es Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) jelentés is megerősítette. Azonban a jelentés részletes olvasása árnyalja a képet: az NRC elismerte, hogy a cink-kadmium-szulfid ismételt expozíciója vese- vagy csonttoxicitást, sőt akár tüdőrákot is okozhat, ha a koncentráció elég magas. Ráadásul a kockázatok teljes felmérése nem volt lehetséges, mert kulcsfontosságú katonai dokumentumok maradtak titkosítva, vagy "elvesztek". Amikor az NRC további adatokat kért, a hadsereg azt válaszolta, hogy nem találja a releváns feljegyzéseket.

Radioaktív nyomok keresése

Dr. Lisa Martino Taylor kutató évtizedeken át dolgozott azon, hogy feltárja a titkos kísérletek részleteit. Kutatásai során kiderült, hogy a St. Louis-i permetezést olyan szakértők tervezték és irányították, akik jártasak voltak a radiológiai fegyverek fejlesztésében. Philip Leighton, az egyik kulcsfigura, a radioaktív részecskék aeroszol formában történő alkalmazásának szakértője volt. "Ők voltak a radiológiai fegyverek specialistái," – mondja Martino Taylor, aki szerint a kontextus és a történelmi bizonyítékok arra utalnak, hogy a ködben radioaktív anyagok is lehettek.

A kutató egy kulcsfontosságú dokumentumot, az úgynevezett Joint Quarterly Report 5-öt próbálta megszerezni, de az továbbra is titkosítva van. A NewsNation csapata 2025 májusában Információszabadság-törvény (FOIA) kérelmet nyújtott be, de három hónap elteltével sem kaptak választ, ami úgynevezett "konstruktív elutasításnak" minősül.

Más titkos kísérletek

A St. Louis-i eset nem elszigetelt. Az Egyesült Államok más részein is végeztek hasonló kísérleteket. Például a Fernald Iskolában árva gyerekeket etettek radioaktív zabkásával, azt állítva, hogy egy "tudományos klub" részei. Az érintettek közül sokan később egészségügyi problémákról számoltak be. Hasonlóképpen, terhes nőket kezeltek radioaktív vassal, hogy tanulmányozzák a sugárzás placenta általi átvitelét, ami vetélésekhez és születési rendellenességekhez vezetett. Ezek az esetek később kártérítési pereket eredményeztek, de St. Louis lakosai számára az igazság továbbra is elérhetetlen.

A közösség harca

A Pruitt-Igoe egykori lakói igazságot követelnek. Azt szeretnék a kormánytól, hogy kérjen bocsánatot, biztosítson kártérítést, és végezzen átfogó egészségügyi vizsgálatokat a közösség és gyermekeik körében. Emellett teljes átláthatóságot szeretnének a permetezéssel kapcsolatos dokumentumok kapcsán. "Csak az igazságot akarjuk tudni," – mondja egy lakos, aki esküt tett, hogy soha nem adja fel a harcot.

A híres aktivista, Erin Brockovich is megszólalt az ügyben, és "felháborítónak" nevezte a történteket. "A legnagyobb probléma a titkolózás," – mondja, hozzátéve, hogy a közösségek képesek kezelni az igazságot, de a hazugságokat nem tűrik. Missouri kongresszusi képviselője, Wesley Bell is támogatja az ügyet, és azt szorgalmazza, hogy a Pruitt-Igoe lakosait vegyék fel a Sugárzás Expozíciós Kártérítési Törvény hatálya alá, amely kompenzációt biztosítana a hidegháborús sugárzásnak kitett amerikaiak számára. Azonban a titkosított dokumentumok hiánya megnehezíti a bizonyítást.

A jövő reménye

A Pruitt-Igoe lakótelep ma már csak egy elhagyatott, fákkal benőtt terület, ahol egykor 33 toronyház állt. A közösség azonban nem hagyja, hogy története feledésbe merüljön. A NewsNation oknyomozó riportere, Natasha Zouves elkötelezett amellett, hogy tovább kutassa az igazságot, és nyomást gyakoroljon a kormányra a dokumentumok nyilvánosságra hozataláért. A lakosok számára minden nap küzdelem, hogy válaszokat kapjanak, mielőtt túl késő lenne. "Addig harcolunk, amíg lélegzünk," – fogalmaz egy túlélő.

Ez a történet nemcsak a Pruitt-Igoe lakóiról szól, hanem egy nagyobb problémáról: a kormányok felelősségéről, az átláthatóságról és az emberi méltóságról. A St. Louis-i köd rejtélye arra emlékeztet, hogy a múlt titkai még mindig árnyékot vetnek a jelenre, és hogy az igazság keresése soha nem érhet véget.