Egy japán kereskedelmi pilóta épphogy megszökött egy UFO anyahajó elől, de a CIA 30 évre eltemette a történetét

1986. november 17-én a Japan Airlines 1628-as járatának pilótája, Kenju Terauchi kapitány és legénysége olyan eseménnyel szembesült az alasz...

1986. november 17-én a Japan Airlines 1628-as járatának pilótája, Kenju Terauchi kapitány és legénysége olyan eseménnyel szembesült az alaszkai égbolton, amely azóta is heves viták tárgyát képezi, és amelyet sokan az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb eltussolt ügyének tartanak.

A Párizsból Tokió Narita Nemzetközi Repülőtere felé tartó Boeing 747-es teherszállító repülőgép személyzete két titokzatos fényt észlelt, amelyek a gépet követték, majd egy óriási, több repülőgép-hordozó méretű objektum jelent meg előttük. Az eset részletei, amelyeket radarfelvételek, légiirányítói kommunikáció és a legénység beszámolói támasztanak alá, máig izgalmas kérdéseket vetnek fel az azonosítatlan repülő objektumok (UFO-k) létezéséről.

Az éjszakai találkozás

A 1628-as járat az alaszkai légtérben haladt, amikor Terauchi kapitány, egy több mint 10 000 repült órával rendelkező egykori vadászpilóta, két szokatlan fényt vett észre. A sárgás-fehér, pulzáló fények veszélyesen közel manővereztek a repülőgéphez. Terauchi azonnal kapcsolatba lépett az anchorage-i légiirányító központtal (ATC), és jelentette: "Szabálytalanul pulzáló fényeket látunk... egy nagy fekete tömb van előttünk, körülbelül öt mérföldre... űrhajónak tűnik." Az irányítók is észlelték a radarjeleket, és megerősítették, hogy egy ismeretlen objektum követi a gépet körülbelül öt mérföld távolságban.

A légiirányítók felvették a kapcsolatot a NORAD-dal, az Egyesült Államok és Kanada légterét védő katonai parancsnoksággal, hogy ellenőrizzék, van-e bármilyen katonai repülőgép a közelben. A NORAD azonban kizárta ennek lehetőségét, és a radarok sem tudták azonosítani a jel forrását, csak egyfajta "hullámzást" észleltek a rádiójelekben. Terauchi megpróbálta kicselezni a kisebb objektumokat, de azok hirtelen eltűntek. Ekkor jelent meg az, amit később "anyahajóként" írt le: egy hatalmas, körülbelül 900 méter hosszú objektum, amely Terauchi szerint két-három repülőgép-hordozó méretének felelt meg.

A menekülés és a hatóságok reakciója

A légiirányítók engedélyezték Terauchi számára, hogy bármilyen manővert végrehajtson a veszély elkerülése érdekében, beleértve a repülőgép több mint 1500 méteres süllyedését. Mire azonban más repülőgépek a területre értek, az óriási objektum eltűnt, és senki más nem látta. Terauchi a hivatalos jelentésében így fogalmazott: "A 1628-as járat körülbelül 50 percig találkozott két űrhajóval és egy anyahajóval Alaszka felett. Nem jelentett veszélyt, de számos olyan kérdést vetett fel, amelyekre emberként nem tudunk válaszolni."

Az eset után a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) rövid vizsgálatot indított, amelynek során Terauchi részletes beszámolót adott, és a legénység tagjai rajzokat készítettek az általuk látott objektumokról. A pilóta a történtekről két japán újságírónak is nyilatkozott, és elmesélte, hogy az objektum "úgy mozgott, mintha a gravitáció nem létezne: felgyorsult, megállt, majd a mi sebességünkkel, a mi irányunkban repült, így számunkra mozdulatlannak tűnt."

Az FAA azonban szkeptikusan fogadta a beszámolót, és "UFO-ismételgetőnek" bélyegezte Terauchit, mivel a kapitány korábban már két másik UFO-észlelést is jelentett, majd 1987 januárjában további kettőt.

Eltussolás és következmények

A Japan Airlines a sajtónyilatkozatok miatt végül megvonta Terauchitól a repülési engedélyt, és íróasztal mögötti munkára kényszerítette. Az eset azonban nem merült feledésbe, részben John Callahan, az FAA magas rangú tisztviselőjének köszönhetően, aki a vizsgálat felügyeletéért felelt. Callahan összegyűjtötte a radarfelvételeket, a légiirányítók hangfelvételeit és a legénység írásos nyilatkozatait.

1987-ben egy zártkörű megbeszélésen, amelyen a CIA, az FBI és a Fehér Ház képviselői is jelen voltak, Callahan szerint a CIA váratlanul leállította a vizsgálatot. "Amikor befejeztük az előadásunkat, a CIA embere felállt, és azt mondta: ez az esemény soha nem történt meg, mi itt sem voltunk, mindannyian titoktartásra vagytok kötelezve, és az összes adatot elkobozzuk," - idézte fel Callahan 2007-ben a Larry King Live műsorában.

Az ügy részletei csak évtizedekkel később, 2018-ban kerültek napvilágra, amikor a The Black Vault weboldal alapítója, John Greenewald több mint 1500 oldalnyi dokumentumot fedezett fel az Egyesült Államok Nemzeti Archívumában. Ezek között szerepeltek a legénység interjúi, az FAA jegyzőkönyvei, a radarok szimulációi és számos közérdekű adatigénylés (FOIA) az alaszkai UFO-val kapcsolatban.

A dokumentumok azt mutatják, hogy mind a japán, mind az amerikai kormányzat jelentős mennyiségű bizonyítékot gyűjtött az esetről, beleértve a rádiókommunikáció átiratait, amelyek rögzítették az anyahajó megjelenésének pillanatát.

A vita máig tart

Az 1986-os eset azóta is megosztja a közvéleményt. A szkeptikusok szerint Terauchi beszámolója légköri jelenségekkel vagy radarhibákkal magyarázható, míg az UFO-kutatók és összeesküvés-elmélet hívők azt állítják, hogy a kormányzati szervek szándékosan titkolják az igazságot. A titkosítás alól feloldott dokumentumok és Callahan vallomása csak tovább mélyítette a spekulációkat, és sokan úgy vélik, hogy az eset az idegen életformák létezésének egyik legmeggyőzőbb bizonyítéka.

Terauchi kapitány karrierje soha nem állt helyre, de beszámolója és a hozzá kapcsolódó bizonyítékok továbbra is élénk vitát generálnak. Az alaszkai éjszakában látott "anyahajó" története nemcsak a repüléstörténet, hanem az UFO-kutatás egyik meghatározó fejezete is lett. Az eset arra emlékeztet, hogy a tudomány és a kíváncsiság határait feszegető jelenségek még mindig számos megválaszolatlan kérdést hagynak maguk után. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/