Afrika gyorsabban szakad szét, mint gondoltuk: Tudósok új kontinens és óceán kialakulására figyelmeztetnek

A tudósok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Afrika sokkal gyorsabban válik szét, mint korábban becsülték. Egy Etiópia sivatagos részén 2...

A tudósok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Afrika sokkal gyorsabban válik szét, mint korábban becsülték. Egy Etiópia sivatagos részén 2005-ben megjelent, 56 kilométer hosszú hasadék folyamatosan szélesedik, évente körülbelül 1,27 centiméterrel. A kutatók most úgy vélik, hogy a kontinens szétválása 1-5 millió éven belül megtörténhet, sokkal hamarabb, mint az eredetileg jósolt több tízmillió év.

Ennek a monumentális geológiai változásnak következményei forradalmiak lennének. Ken Macdonald, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) professzora szerint a szétválás egy új óceánt és egy új földrészt hozna létre. "Az Indiai-óceán vize valószínűleg elárasztaná a Kelet-afrikai hasadékvölgyet, végül egy olyan mély óceánt alkotva, mint az Atlanti-óceán," - magyarázta.

Egy hasadék, amely több országot érint

A hasadék Szomália, Kenya, Tanzánia és Etiópia egy részén húzódik végig. Ha ez a folyamat folytatódik, a kontinens keleti része leválik, és egy új földtömeget alkot, amelyet "Núbiai kontinensnek" neveznek. Bár a tektonikus mozgások üteme rendkívül lassú, Macdonald hangsúlyozta az esemény nagyságrendjét. "Egy emberöltő alatt nem fogjuk látni egy óceán kialakulását, de tapasztalni fogunk földrengéseket és vulkánkitöréseket," - jegyezte meg.

A több mint 3200 kilométer hosszan húzódó Kelet-afrikai hasadékvölgy a szétválás központja. Ez a geológiai képződmény legalább 22 millió évvel ezelőtt alakult ki, és Afrika Nagy-tavainak ad otthont. A hasadékvölgy két tektonikus lemez - a Szomáliai és a Núbiai-lemez - mozgása hajtja. Ezek a lemezek lassan távolodnak egymástól, ami repedéseket, földrengéseket és vulkáni tevékenységet okoz a határaikon.

Mi okozza a hasadékot?

A Föld litoszférája, amely a kéregből és a felső köpenyből áll, tektonikus lemezekre oszlik. Bár a lemezmozgások pontos mechanizmusai még mindig nem teljesen ismertek, a tudósok feltételezik, hogy a Föld köpenyében lévő olvadt kőzet konvekciós áramlatai kulcsszerepet játszanak. A Föld magjából származó hő lassú, körkörös mozgásokat hozhat létre, amelyek tolják és húzzák a lemezeket.

Az elmúlt évek technológiai fejlődése lehetővé tette a tudósok számára, hogy jobban megértsék a Kelet-afrikai hasadékvölgyet. Műholdas gravitációs adatok és szeizmikus vizsgálatok segítségével a kutatók feltérképezik a hasadék leágazásait és a felszín alatti folyamatokat.

Alexandra Doten, a NASA és az Űrhaderő korábbi tanácsadója a hasadék jelentőségét hangsúlyozta: "Kelet-Afrika a Szomáliai-lemezen helyezkedik el. Ez a lemez fokozatosan kelet felé mozog, létrehozva azt a hasadékvölgyet, amely végül elválasztja a régiót Afrika többi részétől." Hozzátette, hogy a térség ökológiai szempontból is kiemelkedően fontos, mivel itt található a világ nem fagyott édesvízkészletének 25%-a, és a Föld halfajainak körülbelül 10%-a.

Vulkáni tevékenység és kéregváltozások

Egy 2024-ben a Frontiers in Earth Science folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy a vulkáni aktivitás eltérően oszlik meg a Kelet-afrikai hasadékvölgy különböző részein. Ugandában, Tanzániában és a Kongó bizonyos területein vékonyodó litoszférára utaló jelek mutatkoznak, az olvadás a kéreg alsó rétegeiben zajlik. Ezek a változások egyértelmű jelei annak az erőnek, amely széttépi a kontinenst.

Kenyában például 2018-ban repedések jelentek meg, miután heves esőzések következtek be. A helyi lakosok földrengésszerű remegéseket tapasztaltak, miközben a talaj megrepedt - ez újabb bizonyíték az aktív tektonikus tevékenységre.

Madagaszkár, amely már több millió évvel ezelőtt elszakadt Afrika szárazföldjétől, szintén további széttöredezésen mehet keresztül. A kutatók szerint a sziget kettéválhat, ahogy a tektonikus erők tovább hatnak.

A jövő óceánjai

A tanulmányok szerint az új óceánok először a Kelet-afrikai hasadékvölgy északi részén alakulnak ki. D. Sarah Stamps, a Virginia Tech geotudományi professzora szerint "az északi részeken a nyúlás üteme gyorsabb, így ott fogunk először új óceánokat látni."

Ez az elképzelés összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy a hasadék északi részei, például Dzsibuti és Eritrea, tektonikailag aktívabbak. Idővel az Indiai-óceán vize ezekbe az új medencékbe áramolhat, teljessé téve Kelet-Afrika elválását a kontinens többi részétől.

Előretekintés

Bár a folyamat lassú emberi időskálán, a következményei alapvetőek. Ahogy a lemezek tovább távolodnak egymástól, a térségben növekedni fog a vulkánkitörések, földrengések és repedések száma. Ezek a változások végül egy új óceán és kontinens létrejöttéhez vezetnek, amely átalakítja a Föld földrajzát.

Egyelőre a Kelet-afrikai hasadékvölgy természetes laboratóriumként szolgál azoknak a tudósoknak, akik a bolygónkat formáló erőket tanulmányozzák. Míg Afrikának millió évekbe telhet, hogy teljesen kettészakadjon, az aktív tektonikus tevékenység bepillantást enged a Földet évmilliárdokon keresztül formáló folyamatokba.

Ahogy Macdonald megjegyezte: "Ez a geológia működés közben." A hasadék emlékeztet bennünket a természet hatalmas erejére, amely kontinenseket szakíthat szét, és új óceánokat hozhat létre a geológiai idő mérhetetlen távlatában. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/