Az Ádám és Éva történet egy apokalipszis-elmélet, amit a CIA közel 50 évre titkosított

Közel öt évtizeden keresztül volt elrejtve a nyilvánosság elől egy "The Adam and Eve Story" című könyv, miután azt az Amerikai Köz...

Közel öt évtizeden keresztül volt elrejtve a nyilvánosság elől egy "The Adam and Eve Story" című könyv, miután azt az Amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkosította. Az 1966-ban Chan Thomas, az amerikai légierő egykori alkalmazottja, UFO-kutató és önjelölt médium által írt mű rémisztő jövőképet fest a világ lehetséges végéről.

A könyvet 2013-ban részlegesen feloldották a titkosítás alól, ám továbbra is ismeretlen maradt egészen a közelmúltig. Tartalma egy olyan elméletet mutat be, amely annyira riasztó, hogy a CIA titkosítási döntése találgatásokat indított a következményekről. (1)

Thomas tézise szerint a pusztító globális katasztrófák, amelyek hasonlóak a bibliai özönvízhez, körülbelül 6500 évente következnek be. Számításai szerint a következő már régen esedékes - ez az állítás egyszerre lebilincselő és félelmetes.

A katasztrófa mögött álló elmélet

Az Ádám és Éva történet középpontjában Thomas azon állítása áll, hogy a Föld mágneses mezeje hirtelen és drasztikus változásokon megy keresztül, amelyek globális pusztítást idéznek elő. Az elmélete szerint egy ilyen esemény hatalmas földrengéseket, cunamikat és tektonikai változásokat vált ki, amelyek néhány órán belül elpusztíthatják a modern civilizációt.

Thomas élénken írta le Kalifornia pusztulását: földrengések és szuperszonikus szelek söpörnek végig a városokon, a Csendes-óceán cunamija pedig elnyeli az államot. Könyve szerint ezek az események kontinenseken átívelő hullámokat indítanak el, és egyetlen régió sem marad érintetlen. Napokon belül a Föld felismerhetetlenné válna. Az északi és déli jégsapka megolvadna, az óceánok átrendeződnének, és egész földtömegek cserélnének helyet. Például Thomas azt képzelte, hogy Grönland és Antarktisz az egyenlítő felé tolódna, ahol jégsapkáik megolvadnának a trópusi hőségben.

Apokaliptikus látomása hátborzongató volt: "A hatalmas Csendes-óceán hátratántorodik, majd egy több mint három kilométer magas vízhegyet képez, amely kelet felé indul," - írta. Egész városok, mint Los Angeles, New York és Chicago eltűnnének, és csak mítoszok maradnának utánuk.

Thomas ezeket a kataklizmákat az ősi történelem eseményeihez kötötte, beleértve a Bibliában leírt nagy özönvizet és más kulturális mítoszokat. Úgy vélte, hogy ezek az események ciklikusan fordulnak elő, az utolsó körülbelül 6500 évvel ezelőtt történt. Ha ez igaz, akkor számításai szerint az emberiség egy újabb apokalipszis küszöbén áll.

Miért titkosította a könyvet a CIA?

A CIA részvétele az Ádám és Éva történet titkosításában jelentős találgatásokat váltott ki. Miért korlátozna egy kormányzati ügynökség egy könyvet, különösen olyat, amelynek nincs tudományos alapja?

Egyesek úgy vélik, hogy a könyv titkosításának oka a pánikkeltés lehetősége volt. A drámai állítások és élénk leírások széleskörű félelmet válthattak volna ki, ha komolyan veszik őket. Mások azt sugallják, hogy a könyv olyan információkat tartalmazhatott, amelyek átfedésben voltak a kormányzat titkos kutatásaival, különösen Thomas titkos projektekhez fűződő kapcsolatai miatt.

Tudósként, aki a McDonnell Douglasnél dolgozott - a mára megszűnt repülőgépgyártó vállalatnál -Thomas része volt egy UFO-kutató csapatnak. Bár nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Thomas a CIA-nak dolgozott volna, foglalkoztatási története és az ügynökség szigorú titoktartási politikái rejtélyes légkört kölcsönöznek az ügynek.



Tudományos szkepticizmus

A drámai narratíva ellenére Thomas elméletét a tudományos közösség szkepticizmussal fogadta. Szakértők szerint nincs bizonyíték arra, hogy a mágneses pólusváltások hirtelen globális katasztrófákat okoznának. Bár a Föld mágneses mezeje valóban átmegy pólusváltásokon, ezek az események több ezer év alatt zajlanak le, és nem járnak katasztrofális következményekkel.

Martin Mlynczak, a NASA Langley Kutatóközpontjának vezető kutatója alaptalannak nevezte Thomas állításait. "A rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek," - mondta Mlynczak. "És nincs bizonyíték, sem tudomány, sem fizika az állítások mögött, amelyek szerint a mágneses mező változása kapcsolatban állna az éghajlatváltozással."

A Föld mágneses pólusai valóban több százszor váltottak helyet a bolygó története során, amit "pólusváltásnak" neveznek. Ezek azonban átlagosan 300 000 évente fordulnak elő, és nincs kimutatható mintázatuk a pusztításra. A NASA megerősíti, hogy bár a mágneses mező egy pólusváltás során gyengül, nem tűnik el, és a légkör továbbra is védi a bolygót a káros napsugárzástól.

Röviden, az Ádám és Éva történetben leírt katasztrofális események nem rendelkeznek tudományos támogatással. Bár a pólusváltások valósak, hatásaik messze állnak a Thomas által elképzelt apokaliptikus forgatókönyvektől.

A mítoszok és félreértelmezések szerepe

Thomas narratívája erősen támaszkodik kulturális és vallási mítoszokra, például a bibliai özönvízre. Azt állítja, hogy ezek a történetek valós események történelmi beszámolói, amelyeket generációkon keresztül adtak tovább. Például a Genezisben leírt nagy özönvizet körülbelül 6500 évvel ezelőttre helyezi - ami egyes régészeti állításokkal egybeesik, de továbbra is vitatott.

2006-ban kutatók olyan fadarabokat fedeztek fel, amelyek állítólag Noé bárkájához tartoztak, és amelyeket 6500 évesre datáltak. Más szakértők azonban megkérdőjelezték ezeket az eredményeket, és az özönvizet inkább 4000-5000 évvel ezelőttre helyezték. Ha az utóbbi idővonal pontos, Thomas állítása, hogy egy katasztrófa küszöbön áll, megbukik.

Ezenkívül sok ősi mítoszt ma már allegóriának vagy helyi események eltúlzott beszámolójának tekintenek. Bár az árvizekről és katasztrófákról szóló történetek gyakoriak a különböző kultúrákban, gyakran inkább regionális jelenségeknek, semmint globális kataklizmáknak tulajdonítják őket.

Miért hisznek az emberek az apokalipszis-elméletekben?

A bizonyítékok hiánya ellenére az olyan elméletek, mint Thomasé, tovább élnek. Ezek az ismeretlentől való ősi félelmet és a világ kiszámíthatatlan természetét érintik. A katasztrofális események, például vulkánkitörések és cunamik, emlékeztetnek minket a Föld erejére és saját sebezhetőségünkre. Az olyan könyvek, mint az Ádám és Éva történet, ezt a félelmet kihasználva kínálnak magyarázatokat -bármennyire is valószerűtlenek - az emberiség végére.

A titkos tudás vonzereje is szerepet játszik. A könyv CIA általi titkosítása misztikumot ad hozzá, és olvasókat késztet arra, hogy elgondolkodjanak, mit rejteget a kormány. Egyesek számára az elhallgatás aktusa a könyv állításainak igazolásaként jelenik meg.

Tény, fikció vagy félelemkeltés?

Az Ádám és Éva történet lebilincselő, de alapvetően hibás narratíva. Bár élénk leírásai és az ősi mítoszokhoz való kapcsolódása megragadja a képzeletet, tudományos alapjai nem állják meg a helyüket. Nincs bizonyíték arra, hogy a mágneses pólusváltások globális pusztulást okoznának, ahogyan arra sem, hogy ezek az események előre megjósolható idővonalat követnének.

A könyv CIA általi titkosítása egy érdekes réteget ad hozzá, de nem igazolja állításait. Ehelyett a félelem és a titoktartás erejét mutatja be, amely képes felerősíteni a spekulatív ötleteket. Ahogy a múlt titkait és a jövő lehetőségeit kutatjuk, elengedhetetlen, hogy a tényeket elválasszuk a fikciótól, és kritikus szemmel közelítsünk a rendkívüli állításokhoz.

Bár az Ádám és Éva történetben leírt apokalipszis valószínűtlen, az alapvető üzenet figyelemre méltó: a Föld dinamikus és állandóan változó bolygó. Folyamatainak megértése - tudomány, nem spekuláció révén - az emberiség egyik legfontosabb feladata marad. (2)

(1) - https://www.cia.gov/readingroom/docs/
(2) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetec