Feláldoznád az illatérzékelésedet a hajad megtartásáért? Vagy a telefonodért? Sok ember hajlamos inkább a modern élet kézzelfogható előnyeit...
Feláldoznád az illatérzékelésedet a hajad megtartásáért? Vagy a telefonodért? Sok ember hajlamos inkább a modern élet kézzelfogható előnyeit választani.
Egy 2022-es amerikai tanulmány szerint az illatérzékelést gyakran alábecsülik más érzékszervekhez, például a látáshoz vagy halláshoz képest, vagy akár személyes értékekhez, például pénzhez, háziállatokhoz vagy hajhoz viszonyítva. Valójában a megkérdezett nők fele inkább a haját tartaná meg, mint az illatérzékelését.
Ez a meglepő eredmény rámutat arra, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk a szaglórendszerünk jelentőségét. Pedig a szaglás az egyik legkorábban kialakuló érzékelőrendszer a gerinceseknél, és alapvető szerepet játszik az emlékek, az érzelmek és még a mentális egészség területén is. Az alábbiakban öt érdekes tényt mutatunk be a szaglásról, amiért érdemes többre értékelnünk, mint gondolnánk.
1. Az illat az emlékek és érzelmek kapuja
Volt már olyan, hogy egy frissen sült sütemény illata visszarepített a nagymamád konyhájába? Vagy egy ismerős parfüm illata felidézett egy régi barátot - vagy épp egy fájdalmas szakítást? Ez azért van, mert az illat egyedülállóan kapcsolódik az emlékekhez és az érzelmekhez. Ezt a kapcsolatot először Donald Laird pszichológus írta le 1935-ben, majd Marcel Proust híres madeleine-süteményes jelenete tette ikonikussá az "Az eltűnt idő nyomában" című regényében.
Amikor egy illatot érzékelünk, az orrunkban található speciális szaglóidegsejtek jeleket küldenek a szaglógumóba, amely az agy szagfeldolgozó központja. Innen a jelek közvetlenül a limbikus rendszerbe jutnak, amely magában foglalja az amygdalát (az agy érzelmi központját) és a hippokampuszt (az emlékekért felelős területet). Ez a közvetlen kapcsolat magyarázza, hogy a szagok miért váltanak ki élénk emlékeket és erős érzelmeket. Más érzékek, például a látás vagy hallás, nem rendelkeznek ilyen azonnali útvonallal.
Egy 2004-es, funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) végzett tanulmány megerősítette, hogy a szagok intenzívebb érzelmi és emlékezeti válaszokat váltanak ki az agyban, mint a vizuális ingerek. Tehát amikor legközelebb egy illat visszarepít az időben, tudd, hogy ez nem varázslat - ez tudomány.
Egy 2022-es amerikai tanulmány szerint az illatérzékelést gyakran alábecsülik más érzékszervekhez, például a látáshoz vagy halláshoz képest, vagy akár személyes értékekhez, például pénzhez, háziállatokhoz vagy hajhoz viszonyítva. Valójában a megkérdezett nők fele inkább a haját tartaná meg, mint az illatérzékelését.
Ez a meglepő eredmény rámutat arra, hogy gyakran figyelmen kívül hagyjuk a szaglórendszerünk jelentőségét. Pedig a szaglás az egyik legkorábban kialakuló érzékelőrendszer a gerinceseknél, és alapvető szerepet játszik az emlékek, az érzelmek és még a mentális egészség területén is. Az alábbiakban öt érdekes tényt mutatunk be a szaglásról, amiért érdemes többre értékelnünk, mint gondolnánk.
1. Az illat az emlékek és érzelmek kapuja
Volt már olyan, hogy egy frissen sült sütemény illata visszarepített a nagymamád konyhájába? Vagy egy ismerős parfüm illata felidézett egy régi barátot - vagy épp egy fájdalmas szakítást? Ez azért van, mert az illat egyedülállóan kapcsolódik az emlékekhez és az érzelmekhez. Ezt a kapcsolatot először Donald Laird pszichológus írta le 1935-ben, majd Marcel Proust híres madeleine-süteményes jelenete tette ikonikussá az "Az eltűnt idő nyomában" című regényében.
Amikor egy illatot érzékelünk, az orrunkban található speciális szaglóidegsejtek jeleket küldenek a szaglógumóba, amely az agy szagfeldolgozó központja. Innen a jelek közvetlenül a limbikus rendszerbe jutnak, amely magában foglalja az amygdalát (az agy érzelmi központját) és a hippokampuszt (az emlékekért felelős területet). Ez a közvetlen kapcsolat magyarázza, hogy a szagok miért váltanak ki élénk emlékeket és erős érzelmeket. Más érzékek, például a látás vagy hallás, nem rendelkeznek ilyen azonnali útvonallal.
Egy 2004-es, funkcionális mágneses rezonancia képalkotással (fMRI) végzett tanulmány megerősítette, hogy a szagok intenzívebb érzelmi és emlékezeti válaszokat váltanak ki az agyban, mint a vizuális ingerek. Tehát amikor legközelebb egy illat visszarepít az időben, tudd, hogy ez nem varázslat - ez tudomány.
2. Az orrod regenerációs gépezet
A szaglórendszerednek rendkívüli képessége van a regenerációra, ellentétben az idegrendszer más részeivel, például az aggyal vagy a gerincvelővel. Az illatok érzékeléséért felelős idegsejtek néhány havonta elpusztulnak és újjászületnek. Ez a regenerációs folyamat megvédi a rendszert a környezeti toxinok, kórokozók vagy fizikai sérülések által okozott károktól.
Bizonyos állapotok azonban megzavarhatják ezt a folyamatot. Például a COVID-19 fertőzés során és után sokan tapasztalnak ideiglenes vagy tartós szaglásvesztést (szaglási diszfunkciót). Egyes esetekben a vírus károsítja a regenerációért felelős sejteket, ami elhúzódó anozmiához (a szaglás teljes elvesztése) vagy hipozmiához (a szaglás részleges elvesztése) vezethet.
Bár a legtöbben felépülnek, a szaglórendszer rugalmassága kiemeli annak alkalmazkodóképességét és fontosságát az érzékszervi egyensúly fenntartásában.
3. A szaglás hatással van a mentális egészségre
Az anozmia a világ népességének körülbelül 5%-át érinti, míg becslések szerint 15-20% részleges szaglásvesztéssel küzd. A COVID-19 járvány óta ezek a számok valószínűleg növekedtek, bár a szaglási diszfunkció előfordulása sok régióban - például Ausztráliában - még mindig alulkutatott.
A szaglásvesztés nem csupán kellemetlenség - jelentős hatással lehet a mentális egészségre és a szociális kapcsolatokra. Például az anozmia csökkentheti a közös étkezések örömét, megváltoztathatja a testi vágyat és viselkedést, vagy elszigeteltség érzését okozhatja. Idősebb felnőtteknél a csökkenő szaglás magasabb depressziós arányokkal és még a halálozás növekedésével is összefüggésbe hozható, bár az okok még nem teljesen tisztázottak.
Ezek az eredmények hangsúlyozzák, hogy a szaglás nem luxus, hanem létfontosságú az érzelmi jólétünk és életminőségünk szempontjából.
4. A szaglásvesztés neurodegeneratív betegségeket jelezhet
A szaglási diszfunkció korai figyelmeztető jele lehet neurodegeneratív betegségeknek, például az Alzheimer- vagy Parkinson-kórnak. Sok esetben a betegek arról számolnak be, hogy évekkel a többi tünet megjelenése előtt elvesztették szaglásukat. Ez a korai jelzés azonban gyakran észrevétlen marad, mivel sokan nem veszik észre a szaglási képességeik fokozatos változásait.
Ha aggódsz a szaglásod miatt, egyszerű módokon tesztelheted. Felkereshetsz egy szagtesztelő központot, vagy otthon is végezhetsz önellenőrzést hétköznapi háztartási tárgyakkal, például kávéval, borral vagy szappannal. A szaglásod változásainak figyelemmel kísérése értékes betekintést nyújthat az általános egészségedbe, és segíthet időben felismerni a potenciális problémákat.
5. Az orrod újratanítható az illatok érzékelésére
Azok számára, akik szaglásvesztést tapasztalnak - legyen az COVID, sérülés vagy más ok miatt -, reményt nyújt az úgynevezett "szagtréning". Ez a kísérleti terápia ígéretes eredményeket mutatott azoknak, akik vissza akarják szerezni az illatok érzékelését és megkülönböztetését.
A folyamat során az érintettek erős illatok sorozatát szagolják, például virágos, citrusos, aromás vagy gyümölcsös aromákat, 10-20 másodpercig, napi kétszer, három-hat hónapon keresztül. Miközben szagolnak, arra ösztönzik őket, hogy idézzenek fel emlékeket és részleteket az adott illattal kapcsolatban, ami várhatóan segít az agyban lévő idegi kapcsolatok átszervezésében.
Az első 2009-es kísérlet óta a szagtréning jelentős javulást mutatott a szaglófunkciók terén. Kapcsolatba hozták továbbá a depressziós tünetek csökkenésével és a kognitív hanyatlás mérséklődésével idősebb felnőttek és demenciában szenvedők esetében. Hasonlóan a fizikai rehabilitációhoz egy sérülés után, a szagtréning az olfaktorikus rendszer "edzéseként" működik, újratanítva az agyat az illatok feldolgozására és értelmezésére.
Miért kellene többre értékelnünk a szaglást?
A szaglást gyakran háttérbe szorítják más érzékek, például a látás és hallás mögött, pedig alapvető szerepet játszik érzelmi tapasztalataink formálásában, emlékeink megőrzésében és mentális egészségünk fenntartásában. Az, hogy képes regenerálódni, hogy kapcsolódik a neurodegeneratív betegségekhez, és hogy újratanítható veszteség után, tovább hangsúlyozza ellenálló képességét és fontosságát.
Talán ideje lenne újragondolni, mennyire értékeljük a szaglásunkat. Végül is nem csupán a friss virágok vagy egy meleg kenyér illatának élvezetéről van szó - hanem arról, hogy kapcsolatban maradjunk a világgal, emlékeinkkel és az emberekkel körülöttünk. Tehát legközelebb, amikor egy ismerős illatot érzel, szánj egy pillanatot arra, hogy értékeld az orrodat azért a hatékony eszközért, ami valójában. (1)
(1) - https://theconversation.com/you-can-train
