Egy ókori egyiptomi múmia vizsgálatból kiderült, hogy a bubópestis már évezredekkel azelőtt jelen volt Afrikában, hogy Európába ért volna

Egy áttörést jelentő felfedezés bizonyította, hogy a bubópestis - amely a középkori Európa pusztításának szimbóluma - már Észak-Afrikában is...

Egy áttörést jelentő felfedezés bizonyította, hogy a bubópestis - amely a középkori Európa pusztításának szimbóluma - már Észak-Afrikában is jelen volt több ezer évvel azelőtt, hogy végigsöpört volna a kontinensen.

A kutatók a torinói Museo Egizio egyik egyiptomi múmiájának vizsgálata során derítették ki, hogy a pestist okozó Yersinia baktérium okozta az illető halálát 3290 évvel ezelőtt. (1)

Ez az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a halálos baktérium nemcsak Európában és Ázsiában fordult elő, ami alapvetően átírja a betegség földrajzi terjedésének és történelmi hatásának idővonalát.

Egy halálos baktérium ősi eredete

A Yersinia pestis a fekete halál idején vált hírhedtté, amikor három pusztító járvány során a 14. századtól kezdve Európa lakosságának jelentős részét kipusztította. Azonban az utóbbi évek kutatásai arra engedtek következtetni, hogy a baktérium eredete sokkal korábbra, a neolitikumra nyúlik vissza, évezredekkel megelőzve középkori hírnevét.

Korábban a Y. pestis jelenlétének bizonyítékai kizárólag Európából és Ázsiából származtak, köztük egy 5000 éves oroszországi ember csontváza, aki szintén a történelem egyik legvégzetesebb betegsége miatt halt meg.

A torinói múmia most döntő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a pestis Észak-Afrikában is pusztított. A kutatók a baktérium nyomait a múmia csontszövetében és beleiben találták meg, ami azt jelzi, hogy az egyén fájdalmas betegség következtében halt meg, amelyet dagadt, gennyes és vérző duzzanatok, láz és belső vérzések kísértek.

Ókori egyiptomi szövegek és múmiák nyomai

Az ókori Egyiptomban a pestis jelenlétének jelei már régóta foglalkoztatják a kutatókat. Egy 3500 éves orvosi szöveg olyan tüneteket ír le, amelyek a bubópestisre utalnak, például gennyes és duzzadt nyirokcsomókat.

Mindeddig azonban nem volt közvetlen bizonyíték, amely alátámasztotta volna ezeket az írott forrásokat. A fizikai bizonyíték hiánya miatt alapvető kérdések maradtak megválaszolatlanok, például hogy a Y. pestis hogyan terjedt el a kontinenseken, és hogy Észak-Afrika milyen szerepet játszhatott az Európába való átvitelében. A torinói múmiában felfedezett Y. pestis most megváltoztatja ezt a narratívát, és megerősíti, hogy a pestis már azelőtt jelen volt Egyiptomban, hogy Európát elérte volna.

Hogyan terjedt a bubópestis?

A tanulmány rávilágít arra is, hogy a pestis hogyan juthatott el Európába az 1300-as években. A baktériumot általában bolhák terjesztik, amelyek gyakran rágcsálókon élősködnek. A kutatók feltételezik, hogy a pestis járványok a Nílus mentén is előfordulhattak, ahol a patkányok közvetítőként működhettek.

A fekete patkányok, amelyek a Nílus rágcsálóinak rokonságába tartoznak, valószínűleg kereskedelmi hajókon vitték tovább a Y. pestist Európába. Ezek a hajók nemcsak árukat, hanem akaratlanul is a történelem egyik legpusztítóbb pandémiájának előzményeit szállították.

A múmia kritikus fizikai bizonyítékot nyújt ehhez az elmélethez, és kapcsolatot teremt az ókori egyiptomi járványok és a betegség későbbi terjedése között. Ez a kapcsolat alátámasztja Egyiptom lehetséges szerepét a pestis európai megjelenésében.

Egy betegség, amely rejtve maradt

A felfedezés, hogy egy egyiptomi múmia magában hordozta a halálos baktériumot, rávilágít arra, hogy a paleogenetikai elemzések milyen fontos szerepet játszanak az ősi rejtélyek megfejtésében. Évtizedeken át a múmia egy európai múzeumban rejtőzött, jelentősége észrevétlen maradt. Most azonban kulcsfontosságú darabot kínál a bubópestis korai történetének megértéséhez.

Ez a felfedezés nemcsak a Yersinia pestis történetének ismeretét bővíti, hanem mélyebb betekintést nyújt az ősi civilizációk összekapcsolódásába is. Megmutatja, hogy a betegségek, akárcsak a kereskedelem és a kultúra, átlépték a határokat, és alapvetően formálták az emberiség történelmét.

Ahogy a kutatók tovább vizsgálják az ősi maradványokat, még korábbi bizonyítékokat találhatnak a pestis jelenlétére, megvilágítva ennek a hosszú és halálos múltnak az örökségét. A torinói múmia egyelőre tanúsítja, hogy egy olyan baktérium, amely évezredeken át formálta az emberi történelmet, már régóta velünk van. (2)

(1) - https://bia.unibz.it/esploro/outputs/conference
(2) - https://interestingengineering.com/science/