Rekordsebességgel hűl le az Atlanti-óceán egy nagy része az Egyenlítő közelében, és a tudósok nem tudják kideríteni, miért

Idén nyáron több hónapon keresztül rekordsebességgel hűlt le az Atlanti-óceán egy nagy sávja az Egyenlítő mentén. Bár a hideg folt mostanra ...

Idén nyáron több hónapon keresztül rekordsebességgel hűlt le az Atlanti-óceán egy nagy sávja az Egyenlítő mentén. Bár a hideg folt mostanra visszamelegszik a normális szintre, a tudósok továbbra is értetlenül állnak az előtt, hogy mi okozta a drámai lehűlést.

A rendhagyó hidegfolt, amely az Egyenlítőtől több fokkal északra és délre húzódó óceánszakaszra korlátozódik, június elején alakult ki, miután több mint 40 éve a legmelegebb felszíni vizek alakultak ki hónapokon át. Bár ez a régió köztudottan néhány évente ingadozik a hideg és a meleg fázis között, az a sebesség, amellyel rekordmagas hőmérsékletről hűlt le ilyen mélyre, ezúttal "igazán példátlan," - mondta Franz Tuchen, a floridai Miami Egyetem posztdoktori kutatója, aki nyomon követi az eseményt.

"Még mindig kapkodjuk a fejünket, hogy mi is történik valójában," - mondta Michael McPhaden, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) vezető tudósa, aki egy sor bóját felügyel a trópusokon, amelyek valós idejű adatokat gyűjtenek a hidegfoltról. "Ez valami átmeneti jellemző lehet, amely olyan folyamatokból alakult ki, amelyeket nem egészen értünk."

Az Atlanti-óceán keleti egyenlítői részén a tengerfelszín hőmérséklete februárban és márciusban volt a legmelegebb, amikor meghaladta a 30 Celsius-fokot - ez a legmelegebb hónap 1982 óta. Amikor beköszöntött a június, a hőmérséklet titokzatosan zuhanni kezdett, és a legalacsonyabb értéket július végén érte el (25 Celsius-fok), írta Tuchen nemrég egy blogbejegyzésében. (1)

Az előrejelzések szerint a lehűlési esemény az atlanti Niña, egy olyan regionális éghajlati mintázat küszöbén állhat, amely Nyugat-Afrika felett növeli a csapadék mennyiségét, és csökkenti Brazília északkeleti részén, valamint a Guineai-öblöt körülölelő országokban, köztük Ghánában, Nigériában és Kamerunban. A jelenség, amely nem olyan erős, mint a csendes-óceáni La Niña megfelelője, és 2013 óta nem fordult elő, akkor nyilvánult volna meg, ha az átlagosnál hidegebb hőmérséklet három hónapig, augusztus végéig tart.

A hideg víz azonban felmelegedett az elmúlt hetekben, így "már egészen biztos, hogy nem minősül Atlanti-óceáni Niñának," - mondta Tuchen.

Mindazonáltal annak kiderítése, hogy mi okozta a drámai lehűlést, lehetővé tenné a tudósok számára, hogy jobban megértsék a Föld éghajlatának sajátosságait, ami végső soron az időjárás-előrejelzések számára is előnyös lehet, mondta Tuchen. De a várt folyamatok közül egyelőre egyik sem emelkedik ki.

"Valami más történik"

A hűvösebb felszíni vizeket jellemzően erősebb passzátszelek kísérik, amelyek az egyenlítő közelében fújnak, és a Niña legbefolyásosabb mozgatórugói, mivel elsöprik a meleg felszíni vizeket, és lehetővé teszik a mélyebb, hűvösebb víz felemelkedését az egyenlítői felemelkedésnek nevezett folyamat révén. Megdöbbentő módon a közelmúltban tapasztalható hideg régió egybeesik az Egyenlítőtől délkeletre mért gyengébb szelekkel, amelyek "ellentétét teszik annak, mint amit tenniük kellene, ha ezek okoznák a lehűlést," - mondta Tuchen. "Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a szelek valójában reagálnak a lehűlésre."

McPhaden megjegyezte, hogy néhány rendellenesen erős szél, amely a hideg folttól nyugatra alakult ki májusban, rekordsebességgel indította el a lehűlést, de ezek a szelek "nem erősödtek annyira, mint amennyire a hőmérséklet csökkent," - mondta McPhaden. "Valami más is történik."

A tudósok egy maroknyi lehetséges éghajlati folyamatot modelleztek, hogy megpróbálják megmagyarázni a megfigyelt hideg régiót, például a rendkívül erős légköri hőáramokat vagy az óceán- és széláramlatok hirtelen változásait. "Amit látunk, ezek nem nyilvánvaló mozgatórugói ennek a lehűlési eseménynek," - mondta Tuchen.

Bár példátlan, a közelmúltban tapasztalható drámai lehűlést valószínűleg nem az ember által vezérelt éghajlatváltozás okozza. "Nem zárhatom ki," - mondta McPhaden. "De elsőre úgy tűnik, ez csak az egyenlítői Atlanti-óceán éghajlati rendszerének természetes változata."

A műholdakból, óceáni bójákból és más meteorológiai eszközökből származó adatok felhasználásával Tuchen és McPhaden azon éghajlatkutatók közé tartozik, akik elmélyülten követik a hidegfoltot és annak a környező kontinensekre gyakorolt ​​esetleges hatásait, ami hónapokig is eltarthat, mire nyilvánvalóvá válik.

"Ez potenciális következményekkel járó esemény lesz," - mondta McPhaden. "Csak figyelnünk kell, mi történik." (2)

(1) - https://www.climate.gov/news-features/ev
(2) - https://www.livescience.com/planet-earth/