Kutatók szerint az univerzális alapjövedelemmel a szegénység és a klímaváltozás is kezelhető lenne egy csapásra

Mi lenne, ha mindenkit távol tudnánk tartani a szegénységtől, miközben az éghajlati válságot is kezelnénk? Túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz ...

Mi lenne, ha mindenkit távol tudnánk tartani a szegénységtől, miközben az éghajlati válságot is kezelnénk? Túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, de lehetséges lenne egy univerzális alapjövedelem-rendszerrel, amelyet a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásával finanszíroznának, egy új tanulmány szerint.

Az egyetemes alapjövedelem lényege az, hogy a rendszeres juttatás minden ember számára - kérdések vagy bármilyen elvárás nélkül - helyettesítheti a jóléti fizetés minden más formáját, és talán mindannyiunkat boldogabbá tehet egyszerre.

Az új kutatás, amelyet a kanadai British Columbia Egyetem csapata vezetett, azt mutatja, hogy az alapjövedelem nemcsak javíthatja az életszínvonalat, hanem növelheti a globális bruttó hazai terméket (GDP), a gazdasági jólét standard mérőszámát. (1)

Az alapjövedelem hátránya, hogy rettenetesen sokba kerül. A kutatók szerint a környezetet szennyező vállalatok finanszírozhatnák, mert csak a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása évente körülbelül 2,3 billió dollárt termelne.

"A környezeti károk és a szegénység egyaránt hatalmas kockázatot jelentenek a társadalom számára," - mondja Ussif Rashid Sumaila, a British Columbia Egyetem közgazdásza.

"Azáltal, hogy megkövetelik, hogy a nagy szennyezők fizessenek a saját szennyezésük eltakarításáért, vagy a 'szennyező fizet' elvvel, kreatív megközelítéssel kezelhető mindkét kérdés."

Sumaila és kollégái 186 különböző ország adatait vizsgálták, kombinálva a modellezést olyan gazdasági tényezők elemzésével, mint a fogyasztási hajlandóság - mennyire valószínű, hogy az emberek elköltik az extra rendelkezésre álló jövedelmüket.

A csapat számításai szerint 41 billió dollárba kerülne alapjövedelmet adni a bolygó mind a 7,7 milliárd lakosának, vagy 442 milliárd dollárba csak a fejlődő országokban a szegénységi küszöb alatt élő 9,9 millió ember megsegítésére.

A globális alapjövedelem a globális GDP 163 billió dollárral, azaz 130 százalékkal történő növekedéséhez vezetne a kutatók becslése szerint. Másképpen fogalmazva, az alapjövedelemre költött minden dollár akár hét dollár gazdasági hatást is generál, mivel ezt a pénzt élelmiszerre, bérleti díjra és egyéb árukra költenék.

"Eredményeink pozitív gazdasági hatás-költség arányt mutatnak az alapjövedelem tekintetében az összes vizsgált forgatókönyvben," - írja Sumaila és csapata közzétett tanulmányában.

Korábbi kutatások is összekapcsolták a hasonló rendszereket a környezeti előnyökkel. A környezetvédelmi adó ösztönözné a környezetbarátabb politikákat, javasolja a csapat, bár ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható legyen, át kell térni más finanszírozási forrásokra.

Az alapjövedelem másik lehetséges előnye a közösségek ellenállóbbá tétele lenne. Amikor válság következik be - legyen az természeti katasztrófa vagy globális világjárvány -, nem lenne olyan zavaró vagy káros, ha lenne egy biztonsági háló az emberek megélhetéséhez.

"Röviden, a rendkívüli idők arányos intézkedéseket követelnek," - mondja Sumaila.

Akkor miért nem vezették már be az egyetemes alapjövedelmet? Ehhez nagy politikai akaratra és egyetértésre lenne szükség, és továbbra is kérdéses, hogy milyen mértékben fékezné a munka és az innováció ösztönzését, a finanszírozás módjával kapcsolatos aggodalmak mellett.

"A végrehajtási költségek által támasztott hatalmas akadályok csökkentése érdekében az alapjövedelem finanszírozására irányuló stratégiák széles skáláját javasoljuk," - érvelnek a szerzők.

"Azt javasoljuk, hogy az alapjövedelem bevezetése megvalósítható, és hatékony eszköz lehet a világméretű szegénység csökkentésének kezelésében, miközben csökkentené a környezetkárosodást is." (2)

(1) - https://www.cell.com/cell-reports-sustainability/
(2) - https://www.sciencealert.com/universal-basic