A régészek túlságosan félnek ahhoz, hogy belenézzenek Kína első császárának sírjába

1974-ben a helyi gazdák minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak a kínai Senhszi tartomány egy szerény mezőjén. Ásás...

1974-ben a helyi gazdák minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezésére bukkantak a kínai Senhszi tartomány egy szerény mezőjén. Ásás közben agyagból készült emberi alaktöredékeket találtak. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa volt.

A régészeti ásatások során kiderült, hogy a mező számos gödör fölött feküdt, amelyek tele voltak katonák és harci lovak életnagyságú terrakotta modelljeivel, nem is beszélve az akrobatákról, megbecsült tisztviselőkről és más állatokról.

Úgy tűnik, hogy ennek az agyaghadseregnek a küldetése az volt, hogy őrizze Csin Si Huang-ti közeli mauzóleumát, a Csin-dinasztia félelmetes első császárát, aki i.e. 221 és 210 között uralkodott.

Míg a mauzóleumot körülvevő nekropolisz nagy részét feltárták, magát a császár sírját még soha nem nyitották meg a helyszínt övező pletykák ellenére. Ember talán több mint 2000 éve nem nézett be ebbe a sírba, amikor a rettegett császárt eltemették.

Ennek a tétovázásnak az egyik fő oka az, hogy a régészek aggódnak amiatt, hogy az ásatás hogyan károsíthatja a sírt, elveszítve ezzel a létfontosságú történelmi információkat. Jelenleg csak invazív régészeti technikákkal lehet belépni a sírba, ami miatt nagy a veszélye annak, hogy helyrehozhatatlan károkat okoznak.

Ennek egyik legvilágosabb példája Heinrich Schliemann Trója városában az 1870-es években végzett ásatásaiból származik. Sietségében és naivitásában munkája elpusztította annak a városnak szinte minden nyomát, amelynek feltárására indult. A régészek biztosak abban, hogy nem akarnak türelmetlenek lenni, és újra elkövetni ugyanazokat a hibákat.

A tudósok felvetették azt az ötletet, hogy bizonyos non-invazív technikákat alkalmazzanak a sír belsejébe való betekintéshez. Az egyik ötlet a müonok, a Föld légkörében lévő atomokkal ütköző kozmikus sugarak szubatomi termékének felhasználása, amelyekkel képesek betekinteni a struktúrákba, mint egy fejlett röntgennel. Úgy tűnik azonban, hogy ezeknek a javaslatoknak a többsége lassan válik valóra.

A sír feltörése sokkal közvetlenebb és halálosabb veszélyekkel is járhat. Sze-ma Csien ókori kínai történész mintegy 100 évvel Csin Si Huang-ti halála után írt beszámolójában kifejti, hogy a sírt olyan csapdákkal kötötték össze, amelyek célja, hogy megöljenek minden betolakodót.

"Száz tisztviselő számára paloták és festői tornyok épültek, a sír pedig tele volt ritka tárgyakkal és csodálatos kincsekkel. A kézműveseknek megparancsolták, hogy készítsenek számszeríjakat és nyílvesszőket, amelyek alkalmasak arra, hogy bárkire lőjenek, aki belép a sírba. A higanyt a száz folyó, a Jangce és a Sárga-folyó, valamint a nagy tenger szimulálására használták, és mechanikus áramlásra állították be," - olvasható az ókori történész beszámolójában.

Még ha a 2000 éves íjfegyverek meghibásodnak is, ez a beszámoló azt sugallja, hogy mérgező folyékony higany áraszthatja el a temetkezési helyet. Ez üres fenyegetésnek tűnhet, de a tudományos tanulmányok a sír körüli higanykoncentrációkat vizsgálták, és lényegesen magasabb szintet találtak, mint amit egy tipikus földterületen várnának.

"Erősen illékony higany kerülhet ki repedéseken keresztül, amelyek idővel kialakultak a szerkezetben, és vizsgálatunk alátámasztja az ősi krónikák feljegyzéseit a sírról, amelyet a feltételezések szerint soha nem nyitottak fel vagy fosztottak ki," - összegezték egy 2020-as tanulmány szerzői.

Egyelőre Csin Si Huang-ti sírja le van pecsételve és láthatatlan, de nem felejtették el. Ha azonban eljön az ideje, lehetséges, hogy a tudomány és a technika segítségével végre behatolhatnak a mintegy 2200 éve zavartalanul itt rejlő titkokba. (1)

(1) - https://www.iflscience.com/archaeologists