Közel 200 évvel Beethoven halála után DNS elemzést végeztek a haján, ami meglepő titkokat tárt fel

1827 márciusának egyik viharos hétfőjén Ludwig von Beethoven német zeneszerző hosszan tartó betegség után elhunyt. Az előző karácsony óta ág...

1827 márciusának egyik viharos hétfőjén Ludwig von Beethoven német zeneszerző hosszan tartó betegség után elhunyt. Az előző karácsony óta ágyhoz volt kötve, sárgaság támadta meg, végtagjai és hasa feldagadt, minden egyes lélegzetvétel nehézkes volt számára.

Miközben munkatársai a személyes holmijait válogatták, találtak egy dokumentumot, amelyet Beethoven negyedszázaddal korábban írt - egy végrendeletet, amely arra kéri testvéreit, hogy tájékoztassák állapotáról a nyilvánosságot.

Ma már nem titok, hogy a világ egyik legnagyszerűbb muzsikusa a negyvenes évei közepére funkcionálisan süketté vált. Tragikus irónia volt ez, és Beethoven azt kívánta, hogy megértse őt a világ, nemcsak személyes, hanem orvosi szempontból is.

A zeneszerző csaknem két évtizeddel élte túl orvosát, de közel két évszázaddal Beethoven halála után egy kutatócsoport arra vállalkozott, hogy olyan módon teljesítse végrendeletét, ahogyan azt álmában sem gondolta volna, genetikailag elemezve DNS-ét a hitelesített hajmintáiban.

"Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira, amelyek közé tartozott többek között a progresszív hallásvesztés is, amely a 20-as évei közepétől alakult ki, és végül 1818-ra funkcionálisan megsüketült," - mondja Johannes Krause biokémikus, a Max Planck Intézet evolúciós antropológus munkatársa. (1)

A hallásvesztés elsődleges okát soha nem ismerték, még személyes orvosa, Dr. Johann Adam Schmidt sem. A 20-as éveiben járó zeneszerző fülzúgása lassan átadta a helyét a hangos zajokkal szembeni csökkent toleranciának, végül pedig a hallásvesztésnek a magasabb hangok esetében, ami gyakorlatilag véget vetett előadóművészi karrierjének.

Egy zenész számára mi sem lehet ironikusabb. A testvéreinek címzett levelében Beethoven elismerte, hogy "reménytelenül szenvedett," egészen addig a pontig, hogy az öngyilkosságon gondolkodott.

A zeneszerzőnek nemcsak halláskárosodással kellett megküzdenie felnőtt életében. Legalább 22 éves kora óta súlyos hasi fájdalmaktól és krónikus hasmenéstől szenvedett.

Hat évvel halála előtt megjelentek a májbetegség első jelei, amelyről úgy gondolják, hogy legalábbis részben felelős a viszonylag fiatal, 56 éves Beethoven korán bekövetkezett haláláért.

2007-ben a Beethovennek tulajdonított hajfürt törvényszéki vizsgálata azt sugallta, hogy ólommérgezés siettethette a halálát, ha nem lett volna végső soron felelős az életét követelő tünetekért.

Figyelembe véve az ólomedényekből való ivás kultúráját és az akkori orvosi kezeléseket, amelyek ólmot is használtak, ez aligha meglepő következtetés.

Ez a legújabb tanulmány azonban megcáfolja az elméletet, és felfedi, hogy a haj eredetileg sohasem Beethoventől származott, hanem egy ismeretlen nőtől.

Ennél is fontosabb, hogy számos hajtincs, amelyekről megerősítették, hogy sokkal valószínűbb, hogy a zeneszerző fejéről származnak, azt bizonyítja, hogy halálát valószínűleg hepatitis B fertőzés okozta, amelyet az alkoholfogyasztás és a májbetegség számos kockázati tényezője súlyosbított.

Ami a többi állapotát illeti?

"Nem tudtunk végleges okot találni Beethoven süketségére vagy gyomor-bélrendszeri problémáira," - mondja Krause.

Bizonyos szempontból több kérdésünk maradt a híres klasszikus zeneszerző életével és halálával kapcsolatban. Hol kapta el a hepatitist? Hogyan hitték évszázadokon át egy női hajtincsről, hogy Beethovené? És mi állt a bélfájdalmai és a halláskárosodása mögött?

Tekintettel arra, hogy a csapatot Beethoven vágya ihlette, hogy a világ megértse halláskárosodását, ez egy szerencsétlen eredmény. Bár volt még egy meglepetés a génjei között.

A hajmintákban a Beethoven apai ágából származó Y-kromoszómák vizsgálata, melyet modern rokonaival hasoníltottak össze, további eltérést mutatnak. Úgy tűnik, a zeneszerző születését megelőző nemzedékekben történt egy kis házasságon kívüli félrelépés.

"Ez a megállapítás egy páron kívüli apasági eseményre utal az apai ágában Hendrik van Beethoven 1572 körüli, belgiumi Kampenhoutban való fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval későbbi, 1770-es fogantatása között a németországi Bonnban," - mondja Tristan Begg biológiai antropológus a Cambridge-i Egyetemen.

Mindez egy kicsit több lehet annál, mint amire Beethoven gondolhatott, tekintve a papírra vetett végzetes kérést. Soha nem gondolhatott azokra a titkokra, amelyeket megőriztek, miközben barátai és társai levágták a haját az 1827-es komor, viharos hétfő éjszaka során. (2)

(1) - https://www.cell.com/current-biology/
(2) - https://www.sciencealert.com/dna-fro