Egy antropológus bizonyítékot talált arra, hogy kihaltnak hitt emberi ősök még mindig élhetnek a Flores sziget dzsungeleiben

A Homo Floresiensis egy apró lény, amelynek majdnem teljes csontvázát 2003-ban fedezték fel az indonéz Flores szigeten a régészek, akik bizo...

Az ember "hobbit" őse még mindig Indonéziában rejtőzködhet, állítja egy új, vitatott könyv

Sadahurip: A Föld legrégebbi "piramisának" rejtélye

Videóra vették, ahogy egy furcsa felhőszakadás csak egyetlen autót áztat egy indonéz parkolóban

A Homo Floresiensis egy apró lény, amelynek majdnem teljes csontvázát 2003-ban fedezték fel az indonéz Flores szigeten a régészek, akik bizonyítékot kerestek a modern ember Ázsiából Ausztráliába történt vándorlására. A populáris kultúrában "hobbitnak" nevezték el Tolkien apró emberei után.

A további vizsgálatok a faj becsült túlélési idejét nagyjából 50 000 évre helyezték vissza a korábbi 12 000 év körüli becslésről.

Mindazonáltal az Albertai Egyetem nyugalmazott antropológus professzora azt állítja, hogy valószínűleg vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy a faj még mindig létezik, vagy legalábbis létezett a közelmúltban.

Gregory Forth, a hamarosan megjelenő "Between Ape and Human" című könyv szerzője véleménycikket ír a The Scientist számára, amelyben azt állítja, hogy az őslénykutatók és más kutatók figyelmen kívül hagyták az őslakosok tudását és a "majomember" lakóhelyéről szóló jelentéseket Flores dzsungelében. (1)

"A könyv megírásával az volt a célom, hogy megtaláljam a legjobb magyarázatot, vagyis a legracionálisabb és empirikusan legjobban alátámasztott Lio-féle lényekről szóló beszámolót." - vélekedik Forth.

"Ezek között több mint 30 szemtanú észleléseiről szóló jelentések vannak, mindegyikükkel közvetlenül beszéltem. És arra a következtetésre jutottam, hogy a legjobb módja annak, hogy megmagyarázzam, amit mondtak nekem, hogy egy nem sapiens hominin faj maradt fenn Floresben a mai napig vagy egészen a közelmúltig."

Beszámolója szerint a szigeten élő liók népi zoológiája olyan legendákat tartalmaz, amelyek az emberek állattá válásáról szólnak, amikor elvándorolnak és alkalmazkodnak az új környezethez, amit a lamarckizmushoz, a fejlett fizikai tulajdonságok átörökítéséhez hasonlít.

"Amint a terepmunkámból kiderült, az ilyen feltételezett változások a feltételezett ősi fajok és megkülönböztetett leszármazottai közötti hasonlóságok és különbségek helyi megfigyeléseit tükrözik," - mondja.

Mivel hiányzik belőlük az emberiség fejlett nyelve és technológiája, a liók csak állatoknak titulálják ezeket a lényeket. Mások azonban észrevették, hogy elképesztően hasonlítanak az emberekhez.

"A liók számára a majomember nem teljesen emberi megjelenése rendellenessé teszi a lényt, ezért problematikus és zavaró," - folytatta Forth. A Homo Floresiensis utolsó "ismert" létezése legalább 50 000 éves múltra tekint vissza. Forth azonban hangsúlyozza, hogy a bennszülött ismereteket be kell vonni az emberszabású evolúciós eredetű tanulmányokba.

"Gyanítom, hogy kezdeti ösztönünk az, hogy Flores majomembereit teljesen képzeletbelinek tekintsük. De ha komolyan veszem, amit a Lio emberek mondanak, akkor nem találok jó okot arra, hogy így gondoljam," - összegzi.

"Amit a lényekről mondanak, másfajta bizonyítékokkal kiegészítve, teljesen összhangban van egy túlélő hominin fajjal, vagy azzal, amely csak az elmúlt 100 évben halt ki." (2)

(1) - https://www.the-scientist.com/magazine
(2) - https://themindunleashed.com/2022/12/