20 000 éves labirintus Egyiptomban: Egy fejlett ősi civilizáció nyomában

Az ókori Egyiptom tele van rejtélyekkel, de kevés olyan izgalmas, mint a legendás Egyiptomi Labirintus, amelyet Hérodotosz, a görög történet...

Egyiptom tisztázatlan aktái - Egy szuperhatalom építése

Ez volt az iraki háború valódi oka? - Szaddám Huszeinnek "volt egy csillagkapuja egy idegen világhoz"

Az ősmagyarok nyomára és tudására ott találhatunk rá, ahol senki sem gondolta volna

Az ókori Egyiptom tele van rejtélyekkel, de kevés olyan izgalmas, mint a legendás Egyiptomi Labirintus, amelyet Hérodotosz, a görög történetíró írt le először az i.e. 5. században. Ez a hatalmas építmény, amely állítólag a piramisokat is felülmúlta, évszázadokon át csak mítoszként létezett.

Azonban a modern technológia, különösen a földradar és a műholdas radar alkalmazása, új fényt vethet erre a rejtélyre, és talán választ adhat arra, hogy valóban létezett-e ez a csodálatos szerkezet, és kik építhették.

Hérodotosz és a labirintus legendája

Hérodotosz, akit a történelem atyjának is neveznek, i.e. 450 körül látogatott el Egyiptomba, és részletes leírást adott a Labirintusról a Történelem című művében. A szerkezetet a Móeris-tó közelében, a Krokodilváros (ma Fajjúm) szomszédságában találta, és azt állította, hogy 12 udvarból állt, hat északon és hat délen, valamint 3000 kamrából, amelyek fele a föld alatt helyezkedett el. Hérodotosz szerint a labirintus olyan bonyolult és lenyűgöző volt, hogy még a görögök által ismert krétai labirintushoz is hasonlította, amelyet Daidalosz épített Minósz király számára. Bár a földalatti részeket nem látta, a felső kamrák és udvarok már önmagukban is csodálatot keltettek benne.

A labirintust valószínűleg III. Amenemhat fáraó építtette az i.e. 12. dinasztia idején (kb. i.e. 1855-1808), és feltételezések szerint többfunkciós épület lehetett: palota, templom, adminisztratív központ és talán temetkezési komplexum is. Az ókori források, például Sztrabón és Diodórosz Szikulosz is említik, megerősítve Hérodotosz beszámolóját.

Flinders Petrie ásatásai

A 19. század végén Flinders Petrie, a brit régész, akit az egyiptológia atyjának tartanak, ásatásokat végzett a Fajjúm régióban, különösen a hawarai piramisnál, amelyet III. Amenemhat építtetett. 1888-ban Petrie felfedezett egy nagy kőlapot, amelyet a labirintus alapzatának vélt, és becslése szerint a szerkezet méretei 304 méter hosszú és 244 méter széles voltak, összesen körülbelül 28 000 m² területet fedve le. Petrie úgy vélte, hogy a labirintus nagy részét az ókorban szétszedték, és a köveket más építkezésekhez használták fel, például a közeli Shedet város építéséhez II. Ptolemaiosz idején.

Petrie részletesen leírta a labirintus feltételezett elrendezését: kilenc szentélyt azonosított, amelyek mögött huszonhét oszlop sorakozott kelet-nyugati irányban, valamint tizenkét oszlopos udvart, amelyeket egy hosszú folyosó osztott két csoportra. Azt is megjegyezte, hogy a labirintus a piramis temetkezési komplexumának része lehetett, és a sírrablók valószínűleg egy belső informátor segítségével jutottak be a fáraó sírjához.

A modern technológia szerepe

A 21. században a régészet új eszközöket kapott a földradar és a műholdas szintetikus apertúrás radar formájában. Ezek a technológiák lehetővé teszik a föld alatti szerkezetek feltérképezését anélkül, hogy invazív ásatásokat kellene végezni.

A 2008-as Mataha Expedíció

2008-ban a Mataha Expedíció, amelyet az Egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács és a belga Ghent Egyetem támogatott, földradart használt a hawarai piramis környékének vizsgálatára. A kutatók hatalmas téglalap alakú szerkezeteket észleltek a homok alatt, amelyek falakra, kamrákra vagy alapokra utalhatnak, körülbelül 10 méteres mélységben. A szkennelések során gránitból készült rácsszerkezetet is azonosítottak, ami szokatlanul masszív építkezésre utal. Az eredmények azt sugallták, hogy a labirintusnak jelentős földalatti része lehet, amely eddig rejtve maradt. Azonban a kutatás eredményeit nem publikálták teljes egészében, és az egyiptomi hatóságok korlátozták a területhez való további hozzáférést, ami spekulációkra adott okot.

Mark Carlotto 2023-as tanulmánya

2023-ban Mark Carlotto kutató publikált egy tanulmányt, amelyben műholdas radar képalkotást használt egy hatalmas földalatti szerkezet feltérképezésére Hawarában. Carlotto a Sentinel-1 C-sávú és az ALOS/PALSAR L-sávú radarokat alkalmazta, és egy olyan földalatti szerkezetet azonosított, amelynek méretei megfelelnek Petrie becsléseinek. A radar és az optikai képek összehasonlítása során korrelálatlan visszaverődéseket észleltek az Abdul Wahbi-csatorna mindkét oldalán, amelyek egy ősi település maradványaira utalhatnak, amelyet a labirintus felett vagy belőle építettek, és amelyet a csatorna építésekor fedeztek fel.

A 20 000 éves labirintus mítosza

Néhány forrás azt állítja, hogy a földradar egy 20 000 éves labirintus létezésére utal, amelyet egy fejlett őskori civilizáció épített. Ez az állítás azonban nem támasztható alá tudományos bizonyítékokkal. A labirintus az i.e. 12. dinasztia idejére datálható, körülbelül i.e. 1850-re, és nincs régészeti bizonyíték arra, hogy 20 000 évvel ezelőtt (a paleolitikum idején) létezett volna olyan civilizáció Egyiptomban, amely képes lett volna ilyen hatalmas építményt létrehozni. A 20 000 éves keltezés valószínűleg szenzációhajhász túlzás vagy téves értelmezés, amely összekeveri a labirintus ismert történetét más spekulációkkal.

Mit jelentenek ezek a felfedezések?

A radarvizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a labirintusnak jelentős földalatti része lehet, amely eddig rejtve maradt. Ha ezeket a szerkezeteket feltárják és megerősítik, hogy valóban a labirintus részei, az új betekintést nyújthat az ókori egyiptomi építészetbe és mérnöki tudásba. Egy ilyen hatalmas, részben földalatti komplexum megépítése rendkívüli technikai készségeket igényelt volna, és a kamrákban található leletek - például hieroglifák vagy falfestmények - további információkat szolgáltathatnának a 12. dinasztia kultúrájáról és történelméről.

Azonban fontos óvatosnak lenni. A földalatti szerkezeteket még nem tárták fel, és a radarvizsgálatok csak anomáliákat mutatnak, amelyek lehetnek természetes képződmények vagy más típusú építmények. További ásatások nélkül nem lehet biztosan állítani, hogy ezek a szerkezetek a Hérodotosz által leírt labirintus részei.

A jövő kilátásai

A hawarai labirintus rejtélye továbbra is izgatja a kutatókat és a történelem iránt érdeklődőket. A modern technológia, különösen a földradar és a műholdas képalkotás, új lehetőségeket nyitott a régészetben, lehetővé téve a föld alatti szerkezetek feltérképezését anélkül, hogy károsítanák a helyszínt. Ha a jövőben ásatásokat végeznek Hawarában, és megerősítik a radarvizsgálatok eredményeit, az nemcsak a labirintus létezését bizonyíthatja, hanem új fejezetet nyithat az ókori Egyiptom történetében.

Addig is a labirintus az ókori világ egyik legnagyobb rejtélye marad, amely továbbra is inspirálja a kutatókat és a kalandorokat egyaránt.