I. János Pál pápa utolsó napja: Rejtélyek és találgatások

1978. szeptember 29-én hajnalban a világ döbbenten értesült I. János Pál pápa haláláról, mindössze 33 napos pápasága után. A Vatikáni Rádió ...

1978. szeptember 29-én hajnalban a világ döbbenten értesült I. János Pál pápa haláláról, mindössze 33 napos pápasága után. A Vatikáni Rádió bejelentését követő órákban pletykák és találgatások kezdtek terjedni, amelyeket a Vatikán ellentmondásos közleményei csak tovább szítottak.

Hogyan töltötte utolsó napját a pápa? Mikor és hogyan halt meg? A mai napig számos kérdés maradt megválaszolatlan, és I. János Pál halála az egyik legnagyobb rejtély a modern egyháztörténetben.

Albino Luciani, az egyszerű ember

Albino Luciani 1912-ben született az olaszországi Veneto tartományban, egy szerény családban. 1935-ben szentelték pappá, 1958-ban püspökké, majd 1969-ben Velence pátriárkájává nevezték ki. Luciani szerénységéről és közvetlenségéről volt híres, amit pápaként is megőrzött. Amikor 1978. augusztus 26-án a konklávé I. János Pál néven pápává választotta, ő lett az első pápa, aki kettős nevet választott, XXIII. János és VI. Pál iránti tisztelete jeléül. Pápasága azonban rövid és tragikus véget ért.

Az utolsó nap: Egy szokásos nap a Vatikánban?

1978. szeptember 28-a, I. János Pál pápaságának 33. napja, látszólag átlagos napként kezdődött. A pápa szokásos napi rutinja szerint hajnali 5:00 és 5:30 között kelt, majd 6:00 körül a magánkápolnájában imádkozott és meditált. 7:00-kor szentmisét celebrált, majd gyors reggeli után, 8:00-tól délig fogadta azokat, akik audiencia keretében találkoztak vele.

Ezen a napon délelőtt többek között brazíliai zarándokokkal találkozott, és a beszámolók szerint jókedvűen viselkedett. Egy fotós visszaemlékezése szerint a pápa még a székek elrendezésében is segédkezett, aki láthatóan energikus és vidám volt. A Szent Péter-bazilika előtti téren nagy tömeg gyűlt össze, mivel szeptemberben még sok turista és zarándok látogatott Rómába. A pápa tréfásan megjegyezte titkárainak, hogy a sok ember "meg akarja ölni" azzal, hogy két misét is celebrálnia kell.

Délben a pápa két titkárával, John Magee atyával és Don Diego Lorenzi atyával ebédelt, majd pihent, bár nem aludt. Délután 3 óra körül fáradtnak érezte magát, és úgy döntött, hogy nem sétál a Vatikáni Kertekben, ahogy szokott. Ehelyett egy nagy teremben, a Salone-ban járkált körülbelül egy órán át, hogy javítsa a vérkeringését, mivel bokáiban keringési problémái voltak.

A délután és az este: Egyre több kérdés

Délután 5 óra körül (egyes források szerint 6:30-kor) Villot bíboros érkezett audiencia keretében. Az audiencia körülbelül egy-másfél órán át tartott, és a részletei máig nem ismertek. Este 7:45-kor a pápa titkáraival vacsorázott, és a beszélgetés során a halál témája került elő. Don Diego Lorenzi később elmesélte, hogy Luciani gyakran imádkozott a halálért, és aznap este szinte csak erről beszélt, mintha megérezte volna közelgő végzetét.

Este 9 óra körül a pápa telefonon beszélt Colombo bíborossal Milánóban, a Villot bíborossal folytatott audienciáról. A beszélgetés után jó éjszakát kívánt titkárainak, majd a fürdőszobába ment. 10 óra körül rosszul érezte magát, és felhívta velencei orvosát, aki Digitalis nevű szívgyógyszert írt fel neki, amit azonnal be kellett vennie. A Vatikán gyógyszertára kinyitott, hogy beszerezze a gyógyszert, amelyet nagy óvatossággal kellett adagolni. A gyógyszer a pápa szobájába került.

A tragédia és a rejtély kezdete

Másnap reggel, szeptember 29-én, a Szent Péter-bazilika nagy harangja szokatlan időpontban, reggel 7 órakor megszólalt, jelezve, hogy valami rendkívüli történt. A pápa halott volt. Hivatalosan John Magee atya találta meg a testet, de később kiderült, hogy valójában Vincenza nővér, aki minden reggel kávét vitt a pápának, fedezte fel a holttestet. Vincenza 5:00 és 5:30 között érkezett, és miután a kávét az ajtó előtt hagyta, később belépett, és látta, hogy a pápa az oldalán fekszik, térdeit felhúzva, kezében egy papírlapot tartva.

A Vatikán kezdeti közleményei ellentmondásosak voltak, és a részletek - például hogy ki találta meg a testet, mit tartott a kezében, és milyen körülmények között halt meg - nem egyeztek. Ez azonnal spekulációkat szült. A Vatikán titkolózása és a féligazságok csak tovább mélyítették a gyanút.

Mérgezés vagy természetes halál?

A pápa halálát övező pletykák közül a legelterjedtebb az, hogy megmérgezték. David Yallop brit író könyvében azt állította, hogy I. János Pált a Digitalis gyógyszerrel mérgezték meg, amelyet egy olasz szabadkőműves szervezet, a P2 (Propaganda Due) használhatott. Yallop szerint a pápa reformokat tervezett, amelyek veszélyeztették bizonyos hatalmi körök érdekeit. A P2-t az olasz politikában és maffiában is aktív, titkos szervezetként tartották számon, amely állítólag jelentős befolyással bírt.

Azonban a pápa családja és mások elutasították ezeket az állításokat. Luciani családjában több hirtelen halál is előfordult, ami genetikai hajlamra utalhat. Egyesek szerint a pápa egyszerűen hibázhatott a Digitalis adagolásában, ami végzetes szívproblémát okozott. Mások úgy vélik, hogy természetes okokból, például szívroham miatt halt meg.

Miért marad továbbra is rejtély?

A Vatikán titkolózása és a dokumentumok hiánya miatt a mai napig nem tisztázódott, mi történt 1978. szeptember 28-án este 10 óra és szeptember 29-én hajnali 5 óra között. Az, hogy a Vatikán még a pápa megtalálásának körülményeiről is ellentmondásos információkat adott, csak tovább növelte a gyanút. Miért nem végeztek boncolást? Miért nem maradtak fenn dokumentumok I. János Pál 33 napos pápaságáról a Vatikán titkos archívumában?

A kérdések száma több, mint a válaszoké. I. János Pál halála továbbra is az egyháztörténet egyik legnagyobb rejtélye, amelyről valószínűleg soha nem fogjuk megtudni az igazságot. Azonban a pápa rövid pápasága és szerény, emberközeli stílusa örökre bevésődött a hívők és a világ emlékezetébe.