Egy neves egyetemi professzor szerint sárkányok léteztek, és együtt éltek az emberekkel

A sárkányok a világ legnépszerűbb és legrégebb óta említett mitológiai lényei közé tartoznak. A sárkányok történetei Amerikától Európáig, In...

A sárkányok a világ legnépszerűbb és legrégebb óta említett mitológiai lényei közé tartoznak. A sárkányok történetei Amerikától Európáig, Indiától Kínáig mindenhol népszerűek. A mitikus lény gazdag történelemmel rendelkezik, és továbbra is megjelennek a könyveinkben, filmjeinkben és televíziós műsorainkban.

Bár nem világos, hogy a sárkánytörténetek mikor és hol bukkantak fel először, a hatalmas repülő kígyókat már az ókori görögök és sumérok is megemlítették. A történelem nagy részében úgy gondolták, hogy a sárkányok olyanok, mint bármely más mitikus állat: segítőkészek és veszélyesek is.

A sárkányok továbbra is megragadják az emberek fantáziáját a fantasy könyvekben és filmekben, beleértve az "Így neveld a sárkányodat," a "Trónok harcát" és a "Hobbitot." A "Dungeons & Dragons" játék több mint egy tucat sárkányfajtát ír le, amelyek mindegyike egyedi személyiséggel, erővel és egyéb jellemzőkkel rendelkezik.

De a sárkányokba vetett hit nem csak a legendán, hanem kemény bizonyítékokon is alapul. Sok régész óriási csontokat tárt fel, amelyeknek semmi közük a dinoszauruszokhoz, sőt még szemtanúk is beszámoltak furcsa, sárkányszerű repülő lényekről az égen.

Most pedig egy egyetemi tanár állítja határozottan, hogy a sárkányok nem csak léteztek, de létezésük bizonyítéka magában a Bibliában is megtalálható.

A tűz birodalma: Sárkányok említése az ókori szövegekben

A sárkányok még a Szent Bibliában is megjelennek, és csak az Ószövetségben több mint 20 említés van a félelmetes fenevadról. Tom Meyer, a Shasta Bible College and Graduate School Library bibliakutatásokkal foglalkozó professzora a kaliforniai Reddingben azt mondja, ez nem véletlen egybeesés, hanem egy a sok bizonyíték közül, amelyek azt mutatják, hogy a sárkányok egykor valóban léteztek.

A Biblia-szakértő a Daily Express című brit lapnak elmondta, hogy a sárkány szó egy általános kifejezés, amely mindenféle formájú és méretű teremtményt leír, ahogy a dinoszaurusz szó is fajok sokaságát jelenti. Meyer professzor, aki a Biblia körülbelül 20 könyvét memorizálta, és akit "a Biblia emlékezetének" is neveznek, biztos abban, hogy vannak történelmi bizonyítékok, amelyek alátámasztják elméletét.

"Az ókori római történészek krónikáinak és a Bibliának a felülvizsgálata megmutathatja, hogy a sárkányok valójában az emberiség kortársai voltak," - mondta a professzor.

"Az ókorban a különféle lényeket a 'sárkány' kategóriába sorolták, hasonlóan ahhoz, ahogy ma a 'dinoszauruszok' közé soroljuk a különféle típusú állatokat. A sárkánymesék közül a leghíresebb sárkányölő Szent György története, amely a Krisztus utáni 3. század végén játszódik. Bár Szent György és a sárkány története az évszázadok során kapott néhány fiktív kiegészítést, alaptörténete valószínűleg igaz."

A történet szerint egy ostromlott közösség juh áldozatokat ajánlott fel egy sárkánynak, hogy az ne pusztítsa el őket. De amikor elfogytak a jószágok, az emberek a gyermekeik lemészárlásához folyamodtak. Szent György megjelenésének napján fel kellett áldozni egy királyi család hercegnőjét. Ehelyett Szent György megölte a sárkányt, és a hősi tettért hálából a király megparancsolta a városnak, hogy térjen át a keresztény hitre.

"De jóval Szent György kora előtt sok forrás hivatkozott különböző típusú sárkányok létezésére," - mondta Meyer professzor.

Példa erre Marcus Tullius Cicero (Kr. e. 106-43) római államférfi, az utolsó római köztársaság egyik legfontosabb politikai alakja volt. A "De Natura Deorum" (Az istenek természete) című könyvének egyik történetében Cicero a repülő kígyókról írt, amelyeket a déli szelek hoztak a líbiai sivatagból Egyiptomba. Több száz évvel később Ammianus Marcellinus római történész (i.sz. 330-400) is említi a "szárnyas kígyóseregeket," amelyek Arábia földjén jelennek meg.

Cassius Dio (Kr. u. 155-225) római történész pedig megemlíti, hogy "egy napon, amikor Regulus, egy római konzul Karthágó ellen harcolt, hirtelen közeledett egy sárkány, és a római hadsereg fala mögé került. A rómaiak Regulus parancsára megölték, megnyúzták, és elküldték a bőrét a római szenátusnak."

"De nem csak a római történészek írtak a sárkányokkal való találkozásokról; A 'sárkányokat' a Biblia is gyakran említi, 35 különböző időpontban a Genezistől a Jelenések könyvéig."

Például Jób könyvében megjelenik a Leviatán néven ismert ősszörny. Meyer professzor a fenevadat egy tűzokádó Krakenhez hasonlította, amelyet a teremtés szakadékában lakó sárkányként írnak le.

"Bár nem tudunk mindent az ókori római történészek és a Biblia által említett 'sárkányok' különböző típusairól, kategorikusan megerősíthetjük, hogy a sárkányok és az emberek együtt léteztek," - mondta Meyer professzor.

Meyer professzor kijelentései nagy feltűnést keltettek a történelmi közösségben. Egyes történészek nem értenek egyet a bibliai szövegek ilyen értelmezésével. A sárkánymítosz egyes értelmezései szerint az ókori civilizációk a dinoszauruszok csontjait összetévesztették a sárkányok maradványaival.

Ezek azon a tényen alapulnak, hogy Csang Qu kínai történész hibát követett el az i.e. negyedik században, amikor egy ilyen kövületet tártak fel a mai Szecsuán tartományban. Egy másik elmélet azt sugallja, hogy a nagy állatok, például a bálnák felfedezése arra késztette őseinket, hogy nagy szörnyeket ábrázoljanak.

David E. Jones antropológus "An Instinct for Dragons" című könyvében pedig azzal érvelt, hogy a sárkányok az emberiség veleszületett félelmeinek és aggodalmainak vizuális visszatükröződései.

A kutatóknak azonban nem szabad figyelmen kívül hagyniuk a sárkányokról szóló sok történetet, egyszerűen mítoszoknak és legendáknak tekintve őket. (1)

(1) - https://www.infinityexplorers.com/dragon