Rejtélyesen gyorsuló objektum közeledik a Föld felé: egy tudós szerint egy évtizedekkel ezelőtt eltűnt szovjet űrszonda lehet

A csillagászok évtizedek óta figyelik az 1998 KY26 jelű égitestet, amelyet eddig egy átlagos, Föld-közeli kisbolygónak hittek. A legújabb ku...

A csillagászok évtizedek óta figyelik az 1998 KY26 jelű égitestet, amelyet eddig egy átlagos, Föld-közeli kisbolygónak hittek. A legújabb kutatások azonban alapjaiban rengették meg ezt a feltételezést.

A Georgia Institute of Technology kutatói ugyanis megállapították, hogy az objektum olyan ütemben gyorsul, amelyet sem a Nap, sem a bolygók gravitációs vonzása nem tud megmagyarázni. Úgy tűnik, valamilyen ismeretlen erő hajtja előre a Naprendszerben, miközben pályája egyre közelebb hozza a bolygónkhoz.

Az 1998 KY26 méreteit tekintve meglehetősen aprónak számít az űrbéli sziklák között, hiszen mindössze körülbelül tizenegy méter hosszú, vagyis nagyjából akkora, mint egy iskolabusz. Emellett viszonylag gyorsan pörög a saját tengelye körül, alig több mint öt perc alatt tesz meg egy teljes fordulatot, ami rendkívül szokatlan egy természetes kisbolygótól.

Bár jelenleg még több százmillió kilométerre jár tőlünk, a számítások szerint 2028-ban ötvenmillió kilométerre, 2039-ben pedig már mindössze tizenhatmillió kilométerre közelíti meg a Földet.

A furcsa gyorsulásra először 2023-ban figyeltek fel a szakemberek, amikor huszonöt évnyi teleszkópos megfigyelési adatot elemeztek újra. A mérések egy apró, de folyamatos extra lökést mutattak ki, amely lassan eltérítette az objektumot a kizárólag gravitáció alapján kiszámított pályájától.

Korbin Hansen és Masatoshi Hirabayashi űrmérnökök az Icarus című tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmányukban alaposan megvizsgálták, mi állhat a jelenség hátterében. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyorsulást nem okozhatja az égitest belsejében vagy felszínén található vízjég elpárolgása. A úgynevezett sötét üstökösök elmélete szerint a kiáramló gázok úgy működhetnek, mint egy apró rakétahajtómű, még akkor is, ha nem látható csóva az égitest mögött. (1)

A kutatók azonban kiszámították, hogy az 1998 KY26 túl meleg ahhoz, hogy vízjég maradjon rajta az űr vákuumában. Még a leghidegebb pontjain is jóval melegebb van annál a mínusz 130 Celsius-fok körüli hőmérsékletnél, amely a jég tartós fennmaradásához szükséges lenne, így az objektum valójában teljesen kiszáradt.

Mivel a természetes magyarázatok sorra megdőltek, egy merész és rendkívül izgalmas elmélet került előtérbe. Avi Loeb, a Harvard Egyetem neves asztrofizikusa és kutatótársai szerint az 1998 KY26 egyáltalán nem egy űrszikla, hanem egy közel négy évtizede elveszett emberi alkotás.

Loeb úgy véli, hogy a rejtélyes objektum valójában a Phobos-1, egy egykori szovjet űrszonda, amelyet 1988-ban indítottak a Mars irányába, ám néhány hónappal a kilövés után megszakadt vele a kapcsolat és nyomtalanul eltűnt.

A tudós és csapata az arXiv portálon közzétett tanulmányában részletesen kifejtette, miért illik a szovjet szonda profilja a megfigyelt jelenségre. Az objektum mérete, szokatlanul erős fényvisszaverő képessége, gyors forgása és pályája mind összhangban áll egy mesterséges űreszköz tulajdonságaival. Loeb magyarázata szerint a rejtélyes gyorsulást a napsugárzás nyomása okozza. (2)

A Napból érkező fotonok folyamatosan nekicsapódnak az űrszonda fényes fémfelületeinek és napelemeinek, ez az apró, de állandó lökés pedig pontosan olyan pályamódosulást eredményez, amilyet a távcsövek rögzítettek. Ráadásul a Phobos-1 egyszerűsített háromdimenziós modellje meglepő egyezést mutatott azokkal a fényességváltozásokkal is, amelyeket a Földről észleltek az objektum forgása közben.

A rejtélyre ráadásul néhány éven belül végleges és megdönthetetlen választ kaphatunk. A Japán Űrügynökség Hayabusa2 nevű űrszondája, amely korábban már sikeresen gyűjtött mintákat a Ryugu kisbolygóról, jelenleg is úton van, és a tervek szerint 2031-ben éri el az 1998 KY26-ot. Ez lesz a történelem első olyan küldetése, amely egy ilyen apró égitesttel lép közvetlen kapcsolatba.

Avi Loeb rendkívül magabiztos a felfedezéssel kapcsolatban, és humorosan úgy fogalmazott, hogy amikor a japán szonda kamerái közelről is megörökítik az objektumot, jéghegy helyett a Szovjetunióban készült feliratot fogják felfedezni a felszínén. (3)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://arxiv.org/pdf/2609.24283
(3) - https://www.dailymail.com/sciencetech