Japánban rejtélyes módon eltűnt a Delta variáns, a tudósok szerint kipusztította önmagát

A koronavírus ötödik hulláma Japánban gyakorlatilag olyan drámai mértékben eltűnt, hogy egyes tudósok értetlenül állnak az okát illetően. Az...

A koronavírus ötödik hulláma Japánban gyakorlatilag olyan drámai mértékben eltűnt, hogy egyes tudósok értetlenül állnak az okát illetően. Az egyik csapat azt sugallja, hogy a rendkívül fertőző Delta törzs a szigetországban a mutálódás következtében gyakorlatilag kihalt.

Japánban augusztus közepén tetőzött a koronavírus fertőzések száma, naponta több mint 23000 új esetet regisztráltak. Most a mutató alig 170 körül mozog, a betegségnek tulajdonított halálozások nagy része ebben a hónapban egyszámjegyű maradt.

A csökkenést sokan a magas oltási aránynak, a maszkok nyilvános elfogadásának és más tényezőknek tulajdonítják, de egyes kutatók szerint a visszaesés egyedülállóan jelentős volt, összehasonlítva más, hasonló állapotú nemzetekkel.

Ituro Inoue, a Országos Genetikai Intézet genetikusa úgy véli, hogy Japán szemtanúja lehetett annak, hogy a Delta törzs többnyire kiirtotta a SARS-CoV-2 vírus más változatait, majd kipusztította önmagát. A héten a Japan Timesnak magyarázta el csapata elméletét. (1)

Inoue és tudóstársai már egy ideje a SARS-CoV-2 mutációit kutatták, és azt, hogy miként hat rájuk az nsp14 fehérje, amely kulcsfontosságú a vírus szaporodásához.

Az RNS-vírusok, akárcsak a Covid-19-et okozó vírusok, általában nagyon magas mutációs rátával rendelkeznek, ami segít nekik gyorsan alkalmazkodni a környezet változásaihoz. (2)

Ez azonban megnyitja az ajtót az úgynevezett "hibakatasztrófa" előtt, amikor a rossz mutációk felhalmozódnak, és végül egy törzs teljes kihalását okozzák.

Úgy tűnik, hogy az nsp14 fehérje a hibajavítás egy olyan formáját kínálja, amely segít a vírus genomjának a "hibakatasztrófa" küszöbértéke alatt maradni.

A Covid-19 ötödik japán hulláma esetében a Delta variáns nsp14-je megbukott ebben a feladatban, véli Inoue a júniustól októberig gyűjtött példányok genetikai vizsgálata alapján. Csapata várakozásaival ellentétben hiányzott a genetikai diverzitás, miközben sok mintában sok genetikai változás volt az A394V nevű helyen, amely a hibajavító fehérjéhez kapcsolódik.



"Szó szerint megdöbbentünk az eredmények láttán," – mondta a kutató a Japan Timesnak. "A Delta variáns Japánban nagyon jól átadható volt, és távol tartotta a többi változatot. De ahogy a mutációk felhalmozódtak, úgy gondoljuk, hogy végül hibás vírussá vált, és nem tudott másolatot készíteni magáról."

Az elmélet releváns lehet a 2003-ban azonosított előző SARS-törzs esetében, megmagyarázva, hogy miért nem okozott világjárványt. De ezt nehéz lenne megerősíteni, mivel a járvány viszonylag gyorsan véget ért, és nem tette lehetővé a hipotézis teszteléséhez szükséges hatalmas genetikai adatmennyiség összegyűjtését.

Nem világos, hogy Japánban miért következett be ez a szerencsés fordulat, de semmi ehhez hasonló nem történt más kelet-ázsiai országokban, például Dél-Koreában, ahol a populációk genetikailag közel állnak Japánhoz.

A tudósok által megjelöltekhez hasonló vírusmutációkat legalább 24 országban fedeztek fel, mondta Inoue. Ő és csapata azt tervezi, hogy november végéig közzétesznek egy tanulmányt, amely részletezi eredményeiket.

Még ha a természetes kihalás elmélete be is igazolódik, ez legfeljebb átmeneti haladékot jelent a japán nép számára. Inoue szerint valószínűleg új, sikeresebb törzsek jutnak be az országba, bár a karantén intézkedések és a bevándorlás ellenőrzése késleltetheti az új változatok megjelenését Japánban.

Eközben Tokió a télen a járvány újabb hullámára és a vírussal való együttélésre készül. A kormány a hírek szerint az utazási korlátozások enyhítését tervezi azáltal, hogy 3500-ról 5000-re emeli a napi beutazási engedélyek számát. (3)

(1) - https://www.japantimes.co.jp/news/2021
(2) - https://journals.asm.org/doi/10.1128/JVI
(3) - https://www.rt.com/news/540895-japan