Miért hoznak létre a gazdák Szenegálban olyan kerteket, amelyek úgy néznek ki, mint a gabonakörök?

A levegőből az új kert Boki Dawe városában, Szenegál északkeleti részén úgy néz ki, mint egy szem, és a környező talajból kiásott szikladara...

A levegőből az új kert Boki Dawe városában, Szenegál északkeleti részén úgy néz ki, mint egy szem, és a környező talajból kiásott szikladarabok szegélyezik. A föld még homokosbarna, de a közelben élénkzöld szegély található.

Ha minden a terv szerint halad, akkor ez a kert hamarosan hasonlóan buja lesz. A kör alakú kertben - amelyet helyben tolou keur néven ismernek - nemrégiben papaját, kesudiót, citromot és még sok más növényt ültettek. Az egyik belső kör a gyógynövények számára készült, míg a külső körben baobab és Khaya senegalensis van, amelyek fája afrikai mahagóni néven is ismert.

A kert a Nagy Zöld Fal néven ismert projekt miniatűr változata, amelyet először úgy képzeltek el, mint egy zöldellő övet, amely több ezer kilométeren át húzódik a Száhel-övezetben, Szenegáltól egészen Dzsibutiig.

Az Afrikai Unió 2007-ben az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ támogatásával indította el a projektet, amelynek eredetileg az volt a célja, hogy segítsen megakadályozni az elsivatagosodást azáltal, hogy megfékezi a Szaharát déli irányban.

Az elsivatagosodás az a folyamat, amelynek során a buja föld sivataggá válik. A jelenséget a természeti és emberi tényezők kölcsönhatása kíséri, mondja Chukwuma J. Okolie, a Nigériai Lagosi Egyetem földmérési és geoinformatikai oktatója. Okolie távérzékelő adatokat, például műholdfelvételeket használ a sivatagi körülmények felé hajló tájak nyomon követésére.

Az elsivatagosodás mozgatórugói közé tartozik a változékonyság és az éghajlatváltozás, a túllegeltetés, a folyami gátak építése, valamint az embereket kiszorító konfliktusok és a föld elhanyagolása. A hosszú aszály sebezhetővé teszi a termékeny talajt, a szél és az eső pedig erodálhatja. "Az erdőirtás felgyorsíthatja a folyamatot, mert a fák szélvédőként szolgálnak," - mondja Okolie. Ezért jött létre a Nagy Zöld Fal koncepciója.

Az eredeti tervben a fák kapták a legnagyobb hangsúlyt, melyek megkötik a talajt és megakadályozzák, hogy behatoljon a homok. Az ötlet egyes elemei értelmesek voltak, mondja Geert Sterk, az Utrechti Egyetem földtudósa, aki a talajromlást tanulmányozza.

"A fák és cserjék gyökerei megkötik a talajt, és a lombkoronák csapdába ejtik az esőcseppeket, mielőtt elérik a talajfelszínt, és csökkentik az erős szeleket," ami megfékezi a szél okozta eróziót és a régió viszonylag ritka, de heves esőzését, magyarázta Sterk.

De az ambiciózus terv nem igazán sikerült. Politikai vita volt arról, hogy hová kell húzni a zöld határt, és tudományos viták arról, hogy mi táplálja az elsivatagosodást, valamint a megközelítés hatékonyságáról. 2021-től a projekt csak töredéke annak a tervnek, amely több száz millió hektár beültetésére irányult.

A különböző kormányok és fejlesztési bankok által az év elején ígért új pénz azonban ismét lendületet adhat a projektnek, és most a hangsúly a helyi kertekre irányul. Az elmúlt hét hónapban ezeknek a kör alakú kerteknek több mint 20 változata jelent meg Szenegálban.

Aly Ndiaye szenegáli születésű mezőgazdasági mérnök, aki segített a tolou keur megtervezésében, a Reutersnek elmondta, hogy a Nagy Zöld Falnak kisebb, produktív kertekből kell állnia, amelyek "állandóak, hasznosak és szekvenciálisak" a folyamatos fasorokkal szemben. (1)

Okolie egyetért azzal, hogy a projekt nem arról szól, hogy minél több csemetét ültessenek a földbe. Szerinte ennek magában kell foglalnia, hogy "az adott talajviszonyok és éghajlati viszonyok között kell megkeresni a legjobb fajokat, amelyek boldogulni tudnak," ugyanakkor vonzónak kell lenniük azoknak az embereknek, akik gondozzák őket.

A kutatók azt találták, hogy az agrár-erdészeti projektek gyakran azért vallanak kudarcot, mert kizárólag a fák ültetésére összpontosítanak, és a helyiek kimaradnak a folyamatból. "Amikor a kormány fákat ültet, a közösség emberei fogják fenntartani őket," - mondja Okolie. "A közösségnek kell vállalnia a felelősséget."

Sterk úgy véli, hogy a lombfal helyett "sokkal jobb, ha a növényzetet integrálják a gazdálkodási rendszerekbe az egész Száhel-övezetben". Ha hagyják, hogy a családok gondozzák a terményeket, cserjéket és fákat a gazdálkodók által természetes regeneráció néven ismert gyakorlat segítségével, az "sokkal jobb megközelítés," - teszi hozzá Sterk.

A helyi mezőgazdasági gyakorlatok kihasználása szintén kulcsfontosságú. Burkina Fasóban például a mezőgazdasági termelők az üres mezőkön sekély, zai néven ismert gödröket hoznak létre, amelyek csapdába ejtik az esőt és áztatják a növényeket. Továbbá trágyát szórnak szét, hogy ösztönözzék a termeszeket a talaj fellazítására és levegőztetésére. (2)

(1) - https://widerimage.reuters.com/story/seneg
(2) - https://www.atlasobscura.com/articles/tolou