Mindenki fél valamitől, vagy sok mindentől. De a félelem nem ugyanaz, mint egy igazi fóbia. " A fóbia tartós félelemből vagy egy adott ...
Mindenki fél valamitől, vagy sok mindentől. De a félelem nem ugyanaz, mint egy igazi fóbia.
"A fóbia tartós félelemből vagy egy adott inger elkerüléséből áll," - mondja Kate Wolitzky-Taylor, a UCLA Szorongás- és Depressziókutató Központjának munkatársa.
"Az inger általában olyan dolog vagy helyzet lehet, mint a méhek vagy a magasság." De van egy második összetevője a fóbiáknak. "Ezenkívül a félelem jelentős szorongást okoz, vagy valamilyen módon rontja az ember életét," - mondja Wolitzky-Taylor.
Sokan rettegnek a kígyóktól vagy a szűk helyektől, mindkettő gyakori - mondja. Az ember félelme a fóbia szintjére emelkedhet, ha a kígyókat valaki még a tévében sem képes nézni anélkül, hogy az befolyásolná az alvását, vagy ott kell hagynia a munkahelyét, mert az irodájához egy szűk liftben tud csak eljutni.
Honnan származnak ezek a fóbiák? A DNS is szerepet játszhat benne. Wolitzky-Taylor szerint sok embernek vannak olyan génjei, amelyek megnövelik a szorongással kapcsolatos rendellenességek kockázatát, és ez magában foglalja a fóbiákat is. De még akkor is, ha nincsenek ezek a gének, a fóbiák tanulás vagy "kondicionálás" révén is kialakulhatnak. Például, ha szüleink mindig azt mondták, hogy féljünk a pókoktól, az fóbiává válhat - főleg, ha negatív tapasztalataink is vannak egy pókkal kapcsolatban.
Ha az ember kerüli az ijesztő dolgokat, szintén növelheti a hatalmukat felettünk. "Az elkerülés erősíti és fenntartja a szorongást, és ez a fóbia receptje," - mondja Wolitzky-Taylor. A szó szoros értelmében mindentől félhetünk, ezért jó, ha tudjuk, milyen bizarr fóbiák léteznek.
Tafofóbia
A tafofóbia az attól való félelem, hogy az embert élve temetik el. A kutatások azt sugallják, hogy az 1700-as években keletkezett (és valószínűleg tetőzött) akkoriban, amikor a pestis elburjánzott, és az emberek attól féltek, hogy az orvosok vagy az egészségügyi szakemberek tévesen halottnak nyilvánítják őket. A tafofóbia egy olyan jelenség volt, amelyet úgynevezett "biztonsági koporsókkal" igyekeztek megoldani, és a holttesteket a temetés előtt gyakran hosszú ideig tárolták, hogy ne ébredjenek fel.
Eisoptrofóbia
Az eisoptrofóbia a tükröktől való félelem, pontosabban a saját tükörképünk tükörben való megjelenésétől való félelem A tükörbe nézés szégyent vagy szorongást okozhat az eizoptrofóbiában szenvedő emberek számára, és depresszióhoz vezethet, derül ki egy 2014-es esettanulmányból, amely egy 55 éves nő 30 éves küzdelmét részletezi ezzel a fóbiával.
Ombrofóbia
Az ombrofóbia az esőtől való félelem. Ez a kutatók által "természetes környezeti fóbiáknak" nevezett kategóriába tatozik, amely magában foglalja a hurrikánokat (lilapsofóbia), a havat (chionofóbia), a hideget (cryofóbia) és a szelet (ancraofóbia) is. Az ilyen fóbiában szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek valamilyen formális időjárással kapcsolatos tudással, amely által "jobban megértik a súlyos időjárással járó lehetséges veszélyeket," - állítják egy nemrégiben készült tanulmány szerzői.
Fonofóbia
A fonofóbia "rendellenes" és "indokolatlan" félelem a hangoktól. A kutatók szerint ezek gyakran normális, mindennapi hangok, amelyek nem károsíthatják az ember hallását vagy okozhatnak fájdalmat - például az ajtók becsukódása vagy a hangos beszélgetés. A fonofóbia néha átfedésben van egy "hyperacusis" nevű állapottal, amely rendellenesen erős reakció a hangra, ami az agynak a zaj feldolgozási részéből fakad.
Numerofóbia
A numerofóbia a számoktól való félelem, bár nem abban az értelemben, hogy az ember úgy gondolja, hogy hatalmas 1-esek vagy 0-ák rejtőznek az ágy alatt. Ehelyett a numerofóbia általában a matematikától vagy a számokkal való foglalkozástól való félelemként jelenik meg. Bizonyítékok vannak arra, hogy a numerofób orvosok figyelmen kívül hagyhatják az új, bizonyítékokon alapuló legjobb gyakorlatokat, mert idegenkednek a számoktól és a statisztikáktól.
Myrmecofóbia
A myrmecofóbia a hangyáktól való félelem. A kifejezést általában olyan növényfajokra alkalmazzák, amelyek e rovarok jelenlétében visszahúzódnak vagy nem reagálnak jól. De a fóbiákat és a rovarokat érintő kutatások arra engednek következtetni, hogy egyes embereket is kiboríthatnak a hangyák. Egyes szakértők a rovarrajokon alapuló félelmeket is vizsgálják annak előrejelzése érdekében, hogy az emberek hogyan reagálhatnak negatívan a jövőben, ha nagyszámú robot veszi őket körül.
Talasszofóbia
A talasszofóbia az óceántól vagy a mély, nyílt víztől való félelem. Míg a hullámok alatt leselkedő tengeri élőlényekről felbukkanó gondolatok is belejátszanak ebbe a fóbiába, gyakran az ismeretlentől való félelemben gyökerezik - írja Seán Harrington a "Mélység állatai" című könyvében. "A mélytenger nyomasztó és baljóslatú kontextust kínál számunkra - feltáratlan, megismerhetetlen és elsöprő teret," - írja.
Efebifóbia
Az efebifóbia a tizenévesektől vagy serdülőktől való félelem. A kulturális és demográfiai kutatók már régóta megértették, hogy a felnőttek szinte minden generációja hordozza ennek a fóbiának az enyhe formáit - ez azt jelenti, hogy a tizenéveseket valamilyen módon "irányíthatatlannak" tekintik. A fóbia súlyosabb formájával rendelkező felnőttek számára a tizenévesekkel töltött idő segíthet eloszlatni ezeket a félelmeket.
Elmúlt élet fóbiák
Rengeteg kutatást végeznek olyan emberekről, akik hisznek a reinkarnációban, és akik azt állítják, hogy emlékeznek a korábbi életük részleteire. A Virginia Egyetem egyik tanulmánya azt találta, hogy néhány gyermek, aki azt állítja, hogy képes felidézni előző életét, "szokatlan" fóbiáktól szenved, amelyekről azt mondják, hogy összefüggenek az elmúlt életeikkel, és különösen azzal, ahogyan meghaltak. Például egy gyermeknek erős víztől való félelme lehet, amelyet annak tulajdonít, hogy elmúlt életében megfulladt.
Aerofóbia
Az aerofóbia a friss levegőtől vagy a levegő mozgásától, például huzattól vagy szellőtől való félelem. A víztől való félelem mellett a levegőtől való félelem a veszettség egyik gyakori tünete. A veszettségben szenvedő ember levegővel történő fújása vagy legyezgetése izomgörcsöket és "intenzív ijedtség reakciót" válthat ki, mutatja az egyik 2008-as tanulmány.
Alektorofóbia
Az alektorofóbia a csirkéktől vagy tyúkoktól való félelem. Az egyik 2016-os esettanulmány egy 18 éves nő történetét meséli el, akinek gyermekkorában ijesztő találkozása volt egy tyúkkal. Később, amikor tyúkot vagy csirkét látott, aggódott, hogy megcsípik vagy megtámadják. Még akkor is erős szorongást kezdett tapasztalni, amikor evett és csirkét tartalmazó ételeket látott.
Amatofóbia
Az amatofóbia a portól való félelem. Talán nem meglepő, hogy a kutatások azt mutatják, hogy alkalmanként felbukkan a könyvtárosok között - olyan emberek között, akik állandóan porral borított régi könyvek körül járnak.
Hippopotomonsztroszeszquipedaliofóbia
A Hippopotomonsztroszeszquipedaliofóbia nem egy vicc, hanem a hosszú szavaktól való félelmet jelenti, mindenesetre aki ennek a fóbiának a nevét kitalálta, beteg humorral rendelkezik. Általában a diszlexiás betegekkel összefüggésben használják, akik küzdenek a szokatlanul hosszú szavakkal. Néha "szeszkipedalofóbiának" is nevezik.
Globofóbia
A globofóbia a lufiktól való félelem. "Miután gyermekkorban léggömbök kidurrantásával érzékenyítették őket, a betegek hajlamosak elkerülni a léggömbök közelségét," - írja az egyik legutóbbi BMJ-jelentés szerzője. A kutató szerint ezek a betegek gyakran bajba kerülnek, amikor gyerekeik vannak, és léggömbökkel találkoznak más gyermekek születésnapi partiján.
Fobofóbia
A fobofóbia magától a fóbiától való félelem. Szorongási rohamokhoz vezethet, és egyes kutatók "szabadon lebegő szorongásként" írják le. Alapvetően ezek az emberek annyira tudatában vannak annak, hogy a félelemkeltés milyen hatással lesz rájuk, hogy azzal a félelemmel küzdenek, hogy meg fogják tapasztalni a félelmet.
Zoofóbia
A zoofóbia a mindenféle állattól való félelmet jelenti. (Ugyanez a kifejezés a specifikusabb állatfélelmek kategóriájára is vonatkozik, például a kutyáktól vagy kígyóktól való félelemre.) Bizonyos esetekben ez a félelem arra késztetheti az embereket, hogy otthon maradjanak, félve attól, hogy egy állattal találkoznak. A tünetek közé tartozik a "túlzott izzadás, az izmok kontrollálásának problémája, a szédülés, az ájulás, a megnövekedett pulzusszám, a gyors és sekély légzés," amikor egy állattal találkoznak - állítja egy nemrégiben készült tanulmány.
Emetofóbia
Az emetofóbia a hányástól való félelem. A kutatók ezt a félelmet néha "szociális fóbiának" minősítik, mert a betegek azért félhetnek a hányástól, mert kínos lenne, ha más emberek előtt történne. Bizonyos ételek megtekintése vagy a gyomortevékenység érzése kiválthatja a fóbiát.
Nomofóbia
A nomofóbia az okostelefon hiánya miatti elérhetetlenségtől való félelem. Természetesen ez egy viszonylag új fóbia. Egy nemrégiben készült olasz tanulmány meghatározza annak jellemzőit, hogy "szorongónak vagy idegesnek" érzi magát valaki az okostelefon elvesztésének gondolata miatt, vagy aggódik a hálózati lefedettség vagy az akkumulátor töltöttségének elvesztése miatt.
Urofóbia
Az urofóbia a vizeléstől való félelem. Azok számára, akiknek húgyhólyag-ellenőrzési problémái vannak, a félelem abból adódhat, hogy aggódnak a nyilvános "baleset" miatt. Vannak, akik ezt a félelmet akkor is tapasztalják, amikor mások közelében pisilnek, amelyet egyes szakértők a szociális szorongás sajátos alkategóriájának tartanak.
Szomnifóbia
A szomnifóbia az "alvásidőtől" vagy az elalvástól való félelem. Néhány ember alvási bénulást tapasztal, amikor álomba merül - alapvetően nem tud mozogni még annak ellenére sem, hogy részben még mindig ébren van -, és ez szomnifóbiához vezethet, derül ki a Minnesotai Egyetem 2016-os tanulmányából.
Ranidafóbia
A ranidafóbia a békáktól való félelem (nem tévesztendő össze a bufonofóbiával, amely a varangyoktól való félelem). Nem meglepő, hogy a békáktól való félelem miatt az emberek elkerülhetik a természetben való túrázást vagy a természettudományi múzeumok látogatását.
Panofóbia
A panofóbia a mindentől való félelmet jelenti, és ez a kifejezés néha a generalizált szorongásos rendellenességekben szenvedő betegek leírására szolgál. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint sok panofóbiást gyakran megijeszt a sötétség vagy az ártalmatlan zaj. De tágabb értelemben a panafóbiában szenvedők olyan dolgoktól félnek, ami nem azonosítható okból fakad.
Atazagorafóbia
Az atazagorafóbia a felejtéstől vagy a feledésbe merüléstől való félelem. Egy amnéziával kapcsolatos tapasztalat vagy egy amnéziában szenvedő személy ismerete is kiválthatja ezt a félelmet, derül ki egy 2012-es német tanulmányból.
Vesztifóbia
A vesztifóbia a ruháktól való félelem. Sok esetben ez a félelem egy adott ruhatípusra összpontosít. Az egyik esettanulmány részletesen bemutatott egy veterán katonát, aki rendkívüli szorongást tapasztalt, amikor csak az egyenruhájának egy részét kellett viselnie. Néhány más betegnek problémái vannak a szorosan illeszkedő ruhákkal, vagy egyáltalán bármilyen ruházattal.
Cibofóbia
A cibofóbia az ételtől való félelem. És bár ez először kissé nevetségesnek hangzik, egy esettanulmány szerint ez a félelem akkor alakul ki, amikor a beteg étkezés vagy nyelés után fájdalmas izomgörcsöket tapasztal.
Eritrofóbia
Az eritrofóbia az elpirulástól való félelem. "Az elpirulás makacs és cselekvőképtelen tünetté válhat, amely gyakran súlyosan korlátozza a beteg társadalmi életét," - állítják a Pszichoszomatikus Orvostudomány egyik tanulmányának szerzői. Sajnos az ezzel a fóbiával küzdő emberek számára, és bárki számára, aki kissé zavarban van az elpirulás miatt, a pír elfojtásának megkísérlése általában még rosszabbá teszi, állítják a tanulmány szerzői.
Frigofóbia
A frigofóbia a hidegtől való félelem. Különösen gyakori lehet a kínai kultúrában, mert a yin és yang keleti filozófiai alapelvei szerint a hidegnek való kitettség szívfájdalommal, gyomorfájással és betegségekkel, valamint vitalitásvesztéssel jár. Az egyik 45 éves frigofóbiában szenvedő egyénnek még az enyhén hideg levegő is fejfájást, testfájdalmat és egyéb tüneteket okozott, állapította meg egy esettanulmány.
Deipnofóbia
A deipnofóbia az étkezés közbeni, vagy pontosabban a vacsora során történő beszélgetéstől való félelem. Egyáltalán nem világos, hogy ez a fóbia hogyan alakul ki, de szerepel az Oxfordi Pszichológiai Szótárban, így néhány ember megtapasztalta.
Ergofóbia
Az ergofóbia a munkától való félelem. A fogyatékossággal kapcsolatos egyik nemrégiben készült tanulmány szerint az ergofóbiában szenvedő emberek intenzív stresszt és szorongást éreznek a munkakörnyezetükben, ami rontja a teljesítményüket. Ez a szorongás súlyossá válhat, és pánikrohamokat okozhat.
Hogyan kell kezelni a fóbiát?
Az expozíciós terápia messze a leghatékonyabb módszer a fóbiák kezelésére. "Fokozatos szembesítéssel jár azzal a dologgal kapcsolatban, amelytől az ember fél," - mondja Wolitzky-Taylor. "Az alapötlet az, hogy megcáfoljuk az ember hitét abban, hogy mi fog történni."
Tehát tegyük fel, hogy valaki fél a kutyáktól. Az expozíciós terápia magában foglalhatja azt, hogy egy szobában állunk egy kutyával, majd fokozatosan közelebb kerülünk hozzá, és végül megsimogatjuk, magyarázza. Eközben arról beszélhet a terapeutájával, hogy pontosan mi miatt aggódik - mondjuk, a kutya megharapja vagy ráugrik. A terapeuta felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a félelmek nem válnak valósággá, ami elősegíti, hogy az illető személy kevésbé érezzen félelmet.
"Néha negatív dolgok történnek, és ez valóban hatékonyabbá teheti a terápiát," - mondja Wolitzky-Taylor. Elmagyarázza, hogy ezek az események általában nem olyan rosszak, mint ahogy azt az elménk gondolja. Tehát ez a negatív tapasztalat valójában segít a félelmeink csökkentésében. (1)
(1) - https://www.womenshealthmag.com/health/g36318912/weird-phobia1/
