Harminc évvel ezelőtt egy repülőgép kapitányát kiszippantotta a levegő az ablakon keresztül, a többiek a lábánál fogva tartották

Harminc évvel ezelőtt csoda történt egy repülőgépen, amely az angliai Birmingham és a spanyol Málaga között repült. 1990. június 10-én a Bri...

Hihetetlen túlélők esetei, melyekre nincs magyarázat

Egy hatalmas teherhajó teljesen lerombolt egy kikötői darut egy ijesztő balesetben

Meghökkentek az orvosok, miután egy transzplantáción átesett lány kezeinek megváltozott a színe

Harminc évvel ezelőtt csoda történt egy repülőgépen, amely az angliai Birmingham és a spanyol Málaga között repült. 1990. június 10-én a British Airways tulajdonában lévő BAC-111 típusú gép nyolcvanegy utassal szállt fel Birminghamből, de amikor elhaladt Didcot közelében körülbelül 150 kilométerre, a pilótához legközelebb eső ablak kiszabadult és leszakadt a repülőgépről.

A pilótafülke kabinjának dekompressziója több mint 5000 méteres magasságban olyan erős volt, hogy letépte a fülke ajtaját, ami elállította a gázkart.

Ezután a pilóta, Tim Lancaster kapitányt a légnyomás kiszippantotta az ablaknyíláson keresztül, de a lába elakadt a repülésvezérlésben, így Nigel Ogden utaskísérőnek lehetősége volt megragadni a lábát, és küzdeni kezdett a férfi életéért, miközben a gép Alastair Atchinson másodpilótával lefelé gyorsult, aki azért küzdött, hogy kordában tartsa.

Az utaskísérő éppen bement a kabinba, hogy teát kínáljon a személyzetnek, amikor megtörtént a hatalmas robbanás, amiről Ogden előszört azt gondolata, hogy egy bomba volt.

Látta, ahogy a kapitányt kiszippantja a nyomáskülönbség, megragadta a lábait, és perceken keresztül őt maga is húzta kifelé. A kapitány inge eltűnt, teste a gép teteje fölé hajolt.

A lábai kikapcsolták a robotpilótát, amelynek következtében a gép lefelé zuhant, több mint nyolcszáz kilométer/óra sebességgel.

A kabinban a légnyomás mindent kiszippantott a repülőgépből, beleértve a lecsavarozott elemeket is. John Heward utaskísérő megragadta Ogden övét, és sikerült köré tekerni a pilóta biztonsági övét. Atchinson már kikapcsolta a biztonsági hevedereket a felszállás után.

A pilótafülkében olyan nagy volt a zaj, hogy Atchinson nem hallotta a rádiót, amely összekapcsolta őket a repülésirányítással. Lancaster lábait eltávolították a repülésvezérlőktől, közben Ogden érezte, hogy a kezei megfagynak.

A kapitány kissé kijjebb csúszott, de teste a gép tetejére görbült, feje a törzsön dörömbölt, karjai pedig fel-alá lendültek.



A másodpilóta végül képes volt visszakapcsolni a robotpilótát, de hogy elkerülje az esetleges ütközés a többi repülőgéppel, és két percen belül 3000 méterre ereszkedett, és csökkenteni tudta a gép sebességét.

Ogden karjai mellett Simon Rogers utaskísérő beékelte magát a harmadik pilótaülésbe, és a pilóta bokájára akaszkodott. Ekkor már valamennyien azt hitték, hogy Lancaster meghalt, és a legénység egyik tagja azt javasolta, hogy engedjék el, de Ogden ezt elutasította a kapitány családjára és arra gondolva, hogy teste károkat okozhat a repülőgépben.

A kabin nyomása kiegyenlítődött, és a másodpilóta leszállási utasításokat kapott a Southampton repülőtérről. Mivel a repülőgép üzemanyagtartálya még mindig tele volt, egy hosszú kifutópályát kért, attól tartva, hogy a gumik szétrobbannak, de csak szabályos méretű kifutópályát tudtak számára biztosítani.

Ogden fel és le sétált a folyosón, felkészítve az utasokat egy vészleszállásra és aggódva a sorsa miatt.

Az aggodalom felesleges volt, mivel Atchinson tökéletes leszállást hajtott végre. Az utasok a lépcsőkön tudták elhagyni a gépet, ezért a vészhelyzeti csúszdákra nem is volt szükség.

Az incidens mindössze tizennyolc percig tartott. Ogden végigment a repülőgépen, hogy megbizonyosodjon arról, hogy mindenki kint van, majd a pilótafülkéhez ment, hogy megnézze a mentőket, akik az ablakon keresztül egy hordágyra tették a pilótát. Lancaster tiszta vér volt, de az első szavai a következők voltak: "Enni akarok".

Ogden arcán és a bal szemén fagyás volt, és kificamodott a válla. A pilótának fagyásai voltak, eltört a karja, a csuklója és a hüvelykujja, de a baleset után öt hónappal újra repült.

Ogden poszttraumás stresszben szenvedett, és felhagyott a repüléssel. Mint kiderült, az ablakba behelyezett csavarok túl kicsik voltak. (1)

(1) - https://www.thesun.co.uk/travel/13209387/pilot