Egy brit férfi csapdába esett a saját otthonában, mert allergiás az áramra és a mobiltelefonokra

A háromgyerekes egykori ökölvívó a saját otthonának rabja lett, mert allergiás az elektromosságra. A 48 éves Bruno Berrick lefogyott és kény...

A háromgyerekes egykori ökölvívó a saját otthonának rabja lett, mert allergiás az elektromosságra. A 48 éves Bruno Berrick lefogyott és kénytelen este kikapcsolni a villanyt, a fűtést, és soha nem végez szokásos mindennapi tevékenységeket, például nem néz tévét.

A férfi szerint fiatal korában "normális srác" volt, amíg négy évvel ezelőtt a testét legyengítő fáradtságtól kezdett szenvedni. Égő érzéseket kezdett tapasztalni, "pukkanásokat" a fejében, és azt mondja, hogy "megbénul" más emberek mobiltelefonjának hatására, ha kimegy.

Bruno 200000 fontot költött arra, hogy körbeutazza a világot, és megpróbálta kideríteni, mi a baj vele. Most pedig kénytelen volt bungalóját egy különleges festékkel bevonni, amelynek célja az 5G és más rádióhullámok blokkolása a Northamptonshire-i Rothwell kisvárosában található otthonában, ahol élettársával és három lányával él.

Ezenkívül egy speciális, puritán menedéket kellett neki építeni a kertben, ahol a telet tervezi átvészelni, hogy a család többi tagja bekapcsolhassa a fűtést. Állapota olyan rossz, hogy csak néhány percig tud telefonon beszélni, hogy elkerülje a gyötrő fizikai kényelmetlenséget.

Brunónak, aki korábban agarakat képzett ki, évekbe telt, mire rájött, hogy mi a baja. Azt mondja, hogy egy ritka állapotban szenved, az úgynevezett elektroérzékenységben, ami más néven elektromágneses túlérzékenység, elektrofóbia vagy elektromágneses mező intolerancia szindróma.

A tanulmányok szerint a britek mintegy négy százaléka állítja, hogy érzékenyen reagál az elektromágneses mezőkre. Az azonban, hogy ez valós-e vagy sem, komoly vita tárgya.

Egyes szakértők úgy gondolják, hogy az egész csak képzelgés, de Bruno és partnere, Lisa Chambers szerint az állapota nagyon is valóságos.

Kemény építőmunkásból és ökölvívóból, aki szerette az életet, hónapokig ágyban fekvő ember lett, akinek nincs energiája a mozgásra.

"Körülbelül négy éve súlyos beteg vagyok, senki sem tudta, mi ez. Elmentem a Harley Street-i orvosokhoz, fogalmuk sem volt, akik 'titokzatos embernek' neveztek."

"Mindenhova elmentem, és kb. 200000 fontot költöttem arra, hogy kiderítsem, mi a bajom. Nem tudtam mi az. Volt a házban internetünk, wi-fi, okostévé, minden, és csontsovány lettem. Olyan voltam, mint egy rakás csont. Hat hónapig feküdtem ágyban krónikus fáradtsággal, de senki sem tudta, mi ez."

"Kattogó és pattogó érzés volt a fejemben, amikor volt áram, és égett az arcom, amikor kimentem."

Végül Seattle-ben kezdett válaszokat találni, ahol megállapították, hogy rovarirtó mérgezésben szenved.

"2016-ban mérgeztek meg rovarirtókkal, mert egy olyan mező mellett éltem, amelyet permeteztek, de senki sem tudta, mi ez. Körülbelül másfél év múlva végül Amerikába kellett mennem, Washingtonba, Seattle-be, és két nap múlva kiderítették. Küldtek vizeletmintát Kansasba, és amikor megjött az eredmény azt mondták, hogy tele vagyok növényvédőszerekkel."

"Alapvetően tönkretette az immunrendszeremet. Egyik fertőzés után folyamatosan jött a másik, és ez lett belőle. Most, ha mobiltelefon közelében vagyok, majdnem összeesem a sugárzás miatt."

Bruno azonban addig nem volt biztos abban, hogy mi a baja, amíg nem találkozott Geoff Simmonds-szal, aki szintén ilyen állapottól szenved.

"Körülbelül egy évvel ezelőtt elmentem egy szemináriumra Brightonban, és volt egy ember, akinek ugyanaz volt a problémája, mint nekem, és előadást tartott erről. Nagyon sok orvos érkezett a világ minden tájáról erre a szemináriumra, és arra gondoltam, hogy 'Jézusom, ez úgy hangzik, mintha rólam szólna'."

"Geoff azt mondta nekem, hogy akkor lesz jobb, ha teljesen védve vagyok, távol a wi-fi internettől, a mobiltelefonoktól és mindentől."

"Küldött nekünk egy EMF olvasót. Azt mondta, nézzük körbe a házat, hogy hol a legmagasabb a sugárzás," - mondta Lisa.

"Felmentünk a kislányunk szobájába, és az érték egyre magasabbra emelkedett, majd kinyújtottuk az ablakon, és egy hálószoba ablakunkra néző telefonoszlop volt ott."

A házaspár úgy érezte, hogy azonosították a problémát, és alig várták, hogy megoldják. Ezért Rutland egy távoli vidékére egy lakókocsiba költöztek, hogy elmeneküljenek.

"Ez okozta neki a rosszullétet, ezért úgy döntöttünk, hogy elmegyünk abból a házból, mert ott semmiképp sem javult az állapota, és egy lakókocsiba költöztünk az apja mellé, ahol nincs semmi," - mondta Lisa.

"Körülbelül hat hónapig voltunk ott, és elkezdett jobban lenni. Kezdett hízni, és újra játszhatott a gyerekekkel, amit egyáltalán nem csinált négy év alatt. Még könyvet sem tudott olvasni."

Miután a pár visszaköltözött, szemügyre vették új otthonukat, amelyet Bruno számára biztonságossá tettek. Most egy olyan házban laknak, amelyet 5G védőfestékkel vontak be.

"Amikor a házban maradok, teljesen normális ember vagyok," - mondta.

Jelenleg képes távol tartani a tüneteit, de Bruno számára a helyzet azt jelenti, hogy csapdába esett a védett házában.

"Nem hagyhatja el a házat, mert az emberek állandóan telefonokkal járkálnak, és öt percen belül, miután elsétált mellettük, komolyan megbénul," - mondta Lisa.

Az áramellátás szükségessége a ház fűtéséhez a téli hónapokban arra kényszerítette a családot, hogy különleges óvóhelyet építsen Bruno számára a kertben.

"Építettünk neki egy kertet a kertben, mert most jönnek a sötétebb éjszakák. Három gyerekünk van, és nem tudjuk bekapcsolni a fűtést, nem tudjuk felgyújtani a lámpákat, mindettől megvédjük őt, és kapott egy kályhát és egy snooker asztalt, így van mit csinálnia, mert nem nézhet tévét, és már minden könyvet elolvasott." (1)

(1) - https://www.devonlive.com/news/uk