A zene kellemes borzongást okoz az emberi agyban, és a tudósok képesek ezt megfigyelni

Legyen szó Mozartról vagy metálról, a zenehallgatás intenzív, sőt eufórikus élmény lehet. Kedvenc dallamaink hallgatása örömteli emlékeket k...

Legyen szó Mozartról vagy metálról, a zenehallgatás intenzív, sőt eufórikus élmény lehet. Kedvenc dallamaink hallgatása örömteli emlékeket kelthet a nosztalgikus pillanatainkban, míg a szárnyaló zene borzongást okozhat az ember hátán.

Ez a bizsergető érzés még az agyi vizsgálatok során is látható. A korábbi agyi képalkotó vizsgálatokból kiderült, hogy az agy jutalmazási és örömrendszerének aktiválódásával függ össze. Most pedig a tudósok elemezték a kellemes zenei borzongáshoz kapcsolódó agyi aktivitás mintáit.

Ebben a tanulmányban nagy sűrűségű EEG készüléket használtak az emberek agyának elektromos aktivitási hullámainak mérésére, miközben fejhallgatón keresztül és a fejükön elektródákkal hallgattak zenét. (1)

A kutatócsoport 11 nőt és 7 férfit (akik szerint gyakran tapasztalják a zenei élvezet hullámait) kért meg arra, hogy hallgassanak meg egy 15 perces, 90 másodperces részekből álló gyűjteményt. Néhány részlet a résztvevők kedvenc, borzongást kiváltó zenéiből készült, más felvételeket pedig a kutatók választottak ki.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a zene okozta borzongás két fázisra osztható: a borzongás csúcsa előtti várakozásra, amikor a zene felépül és az öröm növekszik, amelyet egy második örömcsúcs szakasz követ.

A tanulmányban résztvevő 18 zenebarát, akiket egy EEG-hez kötöttek, beszámoltak róla, hogy mikor érezték ezt a borzongást. Több mint 300 hajmeresztő, libabőrt okozó borzongást regisztráltak, amelyek mindegyike átlagosan nagyjából 9 másodpercig tartott.

De az EEG leolvasásait tekintve a kutatók ezen előre jelzett pillanatokon kívül más borzongást is észlelhettek.

Néhány ember eredményét ki kellett zárni az elemzésből, ha például a kísérletek során egyáltalán nem tapasztaltak ilyen érzést.

A jó hír az, hogy a kutatók nem találtak kapcsolatot az élvezetes borzongások száma és az ember által esetlegesen megszerzett zenei tudás között még akkor sem, ha hiányzik a zenei tehetség, ez nem akadálya az érzés megtapasztalásának. Ettől még bárki ugyanúgy élvezheti a zenét.

Az EEG eredmények további elemzése azt mutatta, hogy amikor a résztvevők borzongást tapasztaltak és az izgalmi szintjük nőtt, az agyuk aktivitása a prefrontális kéregben, az agy elülső lebenyében szintén növekedett.

Algoritmus segítségével a kutatók az agy felszínén követték ezt a tevékenységet az orbitofrontális kéreg aktiválódásáig, egy olyan agyi régióig, amely a szemüregek felett helyezkedik el, és amely integrálja az érzékszervi tapasztalatokat és feldolgozza az érzelmeket.

Meghatározták továbbá a borzongás két sajátos mintázatát, amelyek az agy középső kiegészítő motoros területén (vagy SMA) és a jobb temporális lebenyben zajló aktivitással társulnak. Ez a régió a hangokat dolgozza fel, és kapcsolódhat a zene iránti érzelmekhez.

Az eredmények összhangban vannak a korábbi képalkotó vizsgálatok eredményeivel, amelyek szintén bemutatják ezen agyi régiók aktiválódását, ami beindíthatja az agy jutalmazási rendszereit és felszabadíthatja a "jó érzés" hormont, a dopamint.

A tanulmány új utakat nyit meg a kutatás számára

"Az a tény, hogy ezt a jelenséget az EEG-vel mérhetjük, lehetőséget kínál más összefüggésekben való tanulmányozásra, olyan körülmények között, amelyek természetesebbek és csoportokon belül történnek," - mondta Thibault Chabin idegtudós, a francia Burgundai Franche-Comté Egyetem munkatársa.

Az agyi képalkotó gépektől eltérően a vezeték nélküli EEG eszközök könnyen szállíthatók, és mint ez a tanulmány is mutatja, az EEG ígéretes eszköz lehet a zenei öröm mérésére egy koncertteremben vagy egy előadáson.

Ez némileg eltérő eredményeket hozhat ezen laboratóriumi kísérletekhez képest, mivel a tanulmányban részt vevő 18 ember számított arra, hogy érezni fogja a borzongást okozó pillanatokat.

Ráadásul a további kutatások többet árulhatnak el arról, hogy miért lehet az élő zene hallgatása ilyen hasznos tapasztalat, vagy hogyan oszlik meg a jó zene okozta öröm a barátok között és csoportokban.

"Meg akarjuk mérni, hogy több résztvevő agyi és fiziológiai tevékenysége hogyan kapcsolódik össze a természetes, társadalmi zenei környezetben," - mondta Chabin.

"A zenei élvezet nagyon érdekes jelenség, amelyet érdemes tovább vizsgálni annak érdekében, hogy megértsük, miért jó a zene, és hogy miért nélkülözhetetelen az emberi életben." (2)

(1) - https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/
(2) - https://www.eurekalert.org/pub_releases/202