Svájcban népszavazást tartanának arról, hogy minden állampolgár kapjon 7500 frankot

Svájcban hamarosan dönthetnek arról, hogy országos népszavazást tartanak-e abban a kérdésben, hogy minden svájci állampolgárságú személy kap...

Svájcban hamarosan dönthetnek arról, hogy országos népszavazást tartanak-e abban a kérdésben, hogy minden svájci állampolgárságú személy kapjon 7500 frankot.

A Helikoptergeld (helikopterpénz) kezdeményezés aláírásokat gyűjt a javaslathoz. Ha összegyűlik 100000 aláírás, akkor a svájci törvények szerint az ötletet népszavazásra bocsátják. (1)

A javaslat szerint a sikeres népszavazástól számított egy éven belül a Svájci Nemzeti Bank (SNB) minden polgárnak, így a gyermekeknek is ki kell, hogy fizesse a pénzt. Az egyszeri bónuszt nem kellene visszafizetni, és nem is lenne adóköteles.

"Ha a helikopterpénz kezdeményezést elfogadják az emberek, akkor 7500 svájci frankot (kb. 2,5 millió forint) kell kifizetni körülbelül 7,2 millió svájci állampolgárnak. Ez összességében körülbelül 53 milliárd svájci frankot (kb. 18 ezer milliárd forint) jelent," - mondja Luca Volar politikus, aki a Helikoptergeld kezdeményezés elnöke.

Volar és azok, akik nevüket adták a javaslathoz, nem annyira a járvány miatt, hanem a svájci gazdaság miatt aggódnak. Ha minden állampolgár megkapná ezt a kifizetést, az szerintük leértékelné a svájci frankot, amely jelenleg "túlértékelt," köszönhetően a "gigantikus devizavásárlásnak".

Svájc biztonságos menedék hírnevét csak tovább növelte a járvány. A nonprofit Deep Knowledge Group nemrégiben Svájcot minősítette a világ legbiztonságosabb országának.

Ez pedig arra ösztönözte a globális befektetőket, hogy vásároljanak be svájci frankból, ezzel növelve annak értékét. Nemrégiben készített jelentésében a Boston Consulting Group (BCG) Svájcot választotta a nemzetközi vagyon legnagyobb központjaként, "amely a határokon átnyúló globális vagyon körülbelül egynegyedét teszi ki".

A svájci állampolgárok azonban egyértelműen fárasztónak tartják azt, hogy országukat és pénzüket a világ széfjeként használják. A svájci kamatlábak régóta negatív tartományban vannak, és a svájci frank magas értéke a legtöbb devizával szemben azt jelenti, hogy az export gyakran versenyképtelen.

Philipp Hildebrand, a Svájci Nemzeti Bank volt elnöke korábban már beszélt a helikopterpénz ötletéről, mondván, hogy Svájc egyedülálló gazdasági helyzete "gazdaságilag és történelmileg extrém megoldást igényel, mert ha más nem segít, akkor a jegybank csak helikopterről dobhat pénzt a tömegnek, hogy egyenesen a fogyasztók zsebébe tegye."

Néhány svájci állampolgár már hozzászokhatott a pénzbónuszok gondolatához. Az UBS, az ország legnagyobb bankja október 20-án jelentette be, hogy minden munkatársa egyszeri készpénzes prémiumot kap, körülbelül heti fizetéssel, a "megbecsülés jeleként" a járvány idején végzett munkájáért.

Harmadik negyedéves eredményének bejelentésekor a bank közölte, hogy 30 millió dollárt különít el 25000 munkavállalója kompenzálására.

A helikopterpénz ötlet ellenzői szerint már így is eleget osztottak ki a svájci állampolgároknak. A kormány már 65 milliárd svájci frankot (kb. 22 ezer milliárd forint) tett elérhetővé a járvány okozta válság leküzdésére.

Továbbá számos példát mutatnak be arra is, hogy a helikopterpénz miért van kudarcra ítélve. 1999-ben Japán hatmilliárd dollár értékben bocsátott ki vásárlási kuponokat abban a reményben, hogy a fogyasztói kiadások majd legyőzik a deflációt. Ez azonban alig 0,1%-kal növelte a GDP-t.

2016-ban az ING 12000 európai embert kérdezett meg 12 európai országban: "Képzelje el, hogy egy éven keresztül havonta 200 eurót (kb. 70 ezer forint) kap a bankszámlájára. A pénzzel szabadon azt teheti, amit akar, és nem kell visszafizetnie vagy adót fizetnie utána. Hogyan használná fel ezt a plusz pénzt?"

A válaszadóknak mindössze 26%-a mondta azt, hogy elköltené a pénzt. A legtöbben félre akarták tenni.

"Minden tapasztalatunk azt mutatja, hogy ha olyan válság van, ahol rendkívül sok kétség merül fel, ha pénzt adnak az embereknek, akkor sem költik el az üzletekben és hasonló dolgokra," - mondja John Plassard, a Mirabaud Group, egy svájci központú bankcsoport igazgatója. "Ez semmit sem jelent a svájci növekedés szempontjából. Az emberek az ingyen pénzt félre akarják tenni."

A Svájci Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, Thomas Jordan már kizárta a helikopterpénz ötletét. Tavaly a Zürichi Egyetem hallgatói előtt beszélve azt mondta: "Az ingyen pénz osztása valójában politikai döntés, és nem olyasvalami, amelyet a központi banknak kellene meghoznia."

Most azonban ezt a döntést nem a központi bank vagy a kormány hozhatja meg, hanem maguk a svájci emberek. (2)

(1) - https://helikoptergeld-initiative.ch/
(2) - https://www.forbes.com/sites/olive