Egy ijesztő jelentés szerint minden ötödik országban összeomolhat az ökoszisztéma

A világ jóléte bolygónk természetes ökoszisztémáira épül, és ha ezek összeomlanak, akkor a globális gazdaságunk is összeomolhat, figyelmezte...

A világ jóléte bolygónk természetes ökoszisztémáira épül, és ha ezek összeomlanak, akkor a globális gazdaságunk is összeomolhat, figyelmeztetnek a szakértők.

A Swiss Re Institute új biztosítási indexe szerint a globális GDP valamivel több mint fele - közel 42 billió amerikai dollár - a természeti világ által kínált áruktól és szolgáltatásoktól függ. (1)

A világ számos pontján azonban ez a szilárd alap szó szerint eltűnik.

A biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások indexeként emlegetett jelentés azt mutatja, hogy a világ országainak ötöde jelenleg törékeny ökológiai talajon áll, földjeik több mint egyharmadát emberi tevékenység zavarja.

Ez 39 olyan országot jelent, amelynek ökoszisztémája az összeomlás veszélyének lehet kitéve, főként a biológiai sokféleség széles körű csökkenése miatt, legyen az erdőirtás, gazdálkodás, bányászat, invazív fajok vagy a beporzók csökkenése.

Az indexet úgy tervezték, hogy a kormányoknak és a vállalkozásoknak viszonyítási alapot nyújtson a gazdaságuk szempontjából fontos helyi ökoszisztémák állapotát illetően, abban a reményben, hogy az adatok segíthetnek a veszélyeztetett közösségek szempontjából releváns biztosítási megoldásokban.

Az indexben a nagy mezőgazdasági ágazatokkal rendelkező fejlődő nemzetek - például Kenya, Vietnam, Pakisztán, Indonézia és Nigéria - különösen veszélyeztetettek, mivel GDP-jük a természeti erőforrásokra támaszkodik, de "sűrűn lakott és gazdaságilag fontos régiók," például Délkelet-Ázsia, Európa és Amerika szintén ki van téve a kockázatoknak a gazdasági diverzifikációjuk ellenére.

A rangsor élén Ausztrália és a dél-afrikai országok állnak, amelyek szintén a világ legnagyobb gazdaságai közé tartoznak, és mindegyikük vízhiánnyal, beporzási és partmenti védelmi kérdésekkel küzd.

Még olyan nemzetek is, mint Brazília és Indonézia, amelyek természetes ökoszisztémáik nagy részét eddig érintetlenül hagyták, virágzó gazdaságokkal és népességgel rendelkeznek, amelyek nagymértékben függenek a természeti erőforrásoktól.

"Egyértelműen fel kell mérni az ökoszisztémák állapotát, hogy a globális közösség minimalizálni tudja a további negatív hatásokat a világ gazdaságaira," - mondja Christian Mumenthaler, a Swiss Re Group vezérigazgatója. (2)

"Ez a fontos munka adatközpontú alapot nyújt a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák romlása okozta gazdasági kockázatok megértéséhez."

Más nemzetek is kiszámították saját gazdasági függőségüket a természettől, de ez az egyik első jelentés, amely globálisan vizsgálja a kérdést.

Például a holland pénzintézetek összes befektetésének 36 százalékáról kiderült, hogy nagymértékben függenek egy vagy több ökoszisztéma szolgáltatástól.

"Ezen beruházások esetében az ökoszisztéma szolgáltatások elvesztése az üzleti folyamatok jelentős megzavarásához és pénzügyi veszteségekhez vezetne," - állapította meg egy friss jelentés.

"A legnagyobb a függőség a talajvizet és a felszíni vizet biztosító ökoszisztémák esetében áll fenn."

Globálisan a kép még szörnyűbb. Az új index, amely csak a szárazföldi ökoszisztémák biológiai sokféleségén alapul, összehasonlítja, hogy a világ országai hogyan használják fel természeti erőforrásaikat nyereségként, és ez hogyan hat a földre.

A kutatók mind a 195 nemzet esetében tíz ökoszisztéma szolgáltatás állapotát értékelték, mint például az ép élőhely, a levegő minősége, a vízbiztonság, a talaj termékenysége, a partok védelme, az erózió és a faellátás.

Az országok csaknem egyharmadának - összesen pontosan 60-nak - a földjein több mint 20 százalékban törékeny állapotú ökoszisztémákat találtak.

Mindössze 41 országban voltak olyan ép ökoszisztémák, amelyek ugyanarra a területre terjedtek ki.

Ez az index nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az ökoszisztémák vagy a rájuk támaszkodó gazdaságok kudarcra vannak ítélve, de ha folyamatosan nyomon követjük a helyzetünket, akkor az következik, hogy az emberi tevékenység az ökoszisztémák hirtelen összeomlásához vezethet.

"Az ökoszisztéma szolgáltatások romlása jelentősen lelassulhat, vagy akár meg is fordulhat, ha a biodiverzitás szerepe és teljes mértékű hozzájárulása a gazdasági termeléshez a kormányzati szervek, vállalatok és más érdekeltek által hozott döntések integrált része."

Nem minden nemzet evez ugyanabban a csónakban, és ez azt jelenti, hogy az optimális természetvédelmi stratégiák és biztosítási megoldások régiónként valószínűleg eltérhetnek.

Olyan országoknak, mint India és Nigéria, azonnal meg kell küzdeniük a biodiverzitás csökkenésével - állítja a jelentés, mert mindkettőjüknek nagy a népsűrűsége, és a GDP-jük nagymértékben függ a természetes ökoszisztémáktól.

Ausztráliának viszont viszonylag alacsony a GDP-függése a természetes ökoszisztémáktól és alacsony a népsűrűsége. Ugyanakkor számos éghajlattal kapcsolatos kihívással szembesül, beleértve a tűzvészeket és a vízhiányt, amelyek veszélyeztethetik jövőbeli ökoszisztémáit, ezért kulcsfontosságú a maradék megőrzése és a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az indexnek vannak korlátai, és a szerzők elismerik, hogy becsléseik nem tökéletesek, és valószínűleg néhány évente frissíteni kell, hogy lássuk, hogyan állunk.

Ez azt jelenti, hogy ez jó kiindulópont ahhoz, hogy merre tartunk, és a szerzők szerint "azonosítja, hogy hol lehetünk óvatosabbak a társadalmi-gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban, mert ezek a helyek veszélyeztetettek". (3)

(1) - https://www.swissre.com/institute/research/
(2) - https://www.swissre.com/media/news-relea
(3) - https://www.sciencealert.com/chilling-new