Először vált láthatóvá egy tetovált tastiki férfi arca egy csodálatos gipsz maszk mögött, aki 1700 évvel ezelőtt élt

A férfi 25-30 éves korában halt meg körülbelül 1700 évvel ezelőtt, aki a mai Hakaszföld hegyvidéki régiójából származik. A tastiki kultúr...

A férfi 25-30 éves korában halt meg körülbelül 1700 évvel ezelőtt, aki a mai Hakaszföld hegyvidéki régiójából származik. A tastiki kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott az i.sz. 1. századtól a 7. századig a Jenyiszej mentén a szkíta-hun kultúrkörben.

Egy új CT vizsgálat tárta fel a festett gipsz halotti maszk mögött lévő arcot, amely divat volt az ősi tastiki emberek körében, akik letelepedett szarvasmarha-tenyésztők és gazdák voltak és sajátos temetési ritusaikról váltak ismertté.

A férfinek barna haja volt, bár a szkennelés vörös megjelenést kölcsönöz neki, és úgy gondolják, hogy a copfot, amelyet viselt, már a temetése előtt levágták. Ezen kívül ő az egyetlen tastik múmia, akin eddig tetoválásokat találtak.

A legszembetűnőbb és legváratlanabb jellemző azonban egy hosszú heg az arcán a bal szemétől a füliég, ami egy összevarrt seb.

A régészek további kutatást akarnak végezni rajta, ám a jelenlegi legjobb feltételezés az, hogy ezt a varratot a halála után készítették, talán egy sebesülés után az arcát akarták helyrehozni, amit talán egy halálos ütés során szerzett.

Más szavakkal, javítani akartak a külső megjelenésén, mielőtt elindult volna a túlvilágra. Még végleges megerősítésre vár, hogy vajon a varratot a halála után készítették-e. Jelenleg azonban nem zárható ki, hogy életének végén végezték el a beavatkozást.

Azonban nem ez az egyetlen bizonyíték arra, hogy az ősi sebészek beavatkozást hajtottak végre ezen a tastiki férfin, akit az Oglakhty temetkezési helyen találtak, és egy temetkezési rönkkamrában helyezték végső nyugalomra.

"A koponyájának temporális területén a bal oldalon koponyalékelést végeztek rajta," - magyarázta Dr. Szvetlana Pankova, a szentpétervári állami Ermitázs Múzeum kurátora és a Régészeti Tanszék szibériai gyűjteményének őrzője.

"A lyuk meglehetősen nagy, mintegy 6x7 centiméter, amit a halála után készítettek. A szakértői elemzés azt mutatja, hogy a lyukat vésővel vagy kalapácsszerű szerszámmal végzett ütések sorozatával készítették."

"Úgy gondoljuk, hogy az agy eltávolítására került sor egy bonyolult temetkezési rítus során," - mondta Pankova.

Dr. Szvetlana Pankova

Továbbá úgy gondolja, hogy az archeg is hasonló módon magyarázható.

"Nagyon komolyan vették ezeket a rítusokat, és nem spóroltak rajta," - mondta. "Nem csupán egy maszkot helyeztek az eltorzult arcra."

"Nagyszerű lenne, ha egy tapasztalt sebész vizsgálná meg a varrást, hogy teljesen tisztán lássunk. Vajon a halála után vagy még életében készítették?"

"Kutatásainkat bonyolítja az a tény, hogy nem tudjuk levenni a maszkot az arcról, mert túl sok kárt okozna, ezért ezt a varrást más módszerekkel kell megvizsgálnunk."

Az archeológusok izgatottak voltak, hogy végre látjhatják a férfi arcát a halotti maszk alatt, amelynek festése "némi érzelmi benyomást kelt."

Dr. Pankova elmondta, hogy a maszkon fekete csíkok vannak piros alapon, plusz a maszk alsó része kissé megsérült, ezért látszanak férfi fogai.

"Így együtt meglehetősen agresszív megjelenést kölcsönöz neki."

A maszk alatt azonban az arcban nem volt semmi agresszív.

"Ez egy nyugodtan alvó ember arca volt. A maszk megjelenése nagyon közel állt a valódi archoz. Ezúttal először láthatjuk egy fiatalember valódi arcát. A számítógépes szkennelés lehetővé tette számunkra, hogy három réteget láthassunk, a maszk rétegét, az arc maszk nélküli rétegét és a koponya rétegét."

Az ugyanabban a temetkezési helyben fekvő nő arcát, akit szintén bundában temettek el, még nem vizsgálták meg CT-vel.

"Nagyon szeretnék CT letapogatást végezni a nő mumifikált fejéről," - mondta. "Azt tervezem, hogy találok egy olyan klinikát, amely képes elvégezni ezt a kutatást és megfejteni nekünk."

Egyelőre nem tudjuk, ki volt a nő, és hogy milyen kapcsolatban állt a férfivel.

Ugyanebben a sírban megtalálták egy gyermek csontvázát is. Továbbá találtak két temetkezési "bábut" is, ami egy rendkívüli jelenség, hasonló a kitömött babákhoz vagy próbabábukhoz.

Ezt két kultúra vagy hagyomány összeolvadása magyarázhatja, ahol az egyikben eltemették a halottaikat, a másikban pedig elhamvasztották. Úgy tűnik, hogy a bábuk az elhamvasztott emberek maradványait képviselik.

Ugyanakkor bizonyíték van arra is, hogy a férfiakat általában hamvasztották, míg a nőket és a gyermekeket eltemették.

"A teljes magasságú bábuk bőrből készültek, szorosan összecsavart fűvel töltve," - mondta Dr. Pankova. "A mellkas területén a hamvasztásból maradt elszenesedett csontokat tartalmazó bőr tasakok voltak."

"A férfiak és a nők múmiáit szőrmekabátba öltöztették, és maszkot helyeztek az arcukra. Az egyik bábu feje eltűnt, sajnos valószínűleg rágcsálók tették tönkre. A második bábu arcát egy világos, piros gyapjúszövettel borították, amire szemet és orrot festettek. A fején egy darab kínai selyem volt."

Az Oglakhty temetkezési helyet teljes egészében Leonyid Kizlaszov professzor tárta fel 1969-ben, és a maszkkal rendelkező férfit a negyedik sírban találta meg.

"A radiokarbon kormeghatározást a rönkkamra vörösfenyőjéből készítettük, amely az időszámításunk szerinti harmadik-negyedik századot jelzi."

Az Oglakhty nekropoliszt eredetileg 1902-ben egy pásztor találta meg, aki beleesett az egyik sírba, ahol meglátta az embereket egy fakamrában fehéres maszkokkal az arcukon, amitől megijedt és elmenekült.

Az anyósa viszont kevésbé félt, és elvitt néhány faragott tárgyat. A helyi tisztviselő és kutató, Alekszandr Adrianov is hallott az esetről, ezért 1903-ban ásatásokat kezdett, melynek során három sírt tárt fel. (1)

(1) - https://siberiantimes.com/science/casestudy/features/