Ikrekkel végzett vizsgálat során kiderült, hogy az érzékenység részben a génjeinkben található

Néhány ember érzékenyebb, mint mások, és ezeknek a különbségeknek körülbelül a felét a génjeinknek tulajdoníthatjuk, állapította meg egy ...

Néhány ember érzékenyebb, mint mások, és ezeknek a különbségeknek körülbelül a felét a génjeinknek tulajdoníthatjuk, állapította meg egy új kutatás.

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett tanulmány egypetéjű és nem nem egypetéjű 17 éves iker párokat hasonlított össze, hogy meghatározzák, mennyire hatnak rájuk a pozitív vagy negatív tapasztalatok, hogy megismerjék az érzékenységi szintjüket. A cél az volt, hogy megállapítsák, hogy az érzékenységbeli különbségek mennyiben magyarázhatók genetikai vagy környezeti tényezőkkel a fejlődés során.

Azok az ikrek, akik együtt nőnek fel, többnyire ugyanazt a környezetet fogják megtapasztalni. De csak az egypetéjű ikrek rendelkeznek ugyanazokkal a génekkel, a nem egypetéjű ikrek olyanok, mint bármelyik testvér. Ha az egypetéjű ikrek érzékenységi szintjükben nem mutatnak nagyobb hasonlóságot a nem egypetéjű ikrekhez képest, akkor a gének valószínűleg nem játszanak szerepet.

Az ilyen típusú elemzés alkalmazásával a csoport megállapította, hogy az egyének közötti érzékenységi különbségek 47%-a genetikai tényezőknek, és 53%-a környezeti tényezőknek tulajdonítható. A londoni Queen Mary Egyetem és a Kings College London kutatása elsőként mutatja be ezt a kapcsolatot egy ilyen nagyméretű tanulmányban. Az eredményeket a Molecular Psychiatry folyóiratban tették közzé. (1)

Michael Pluess, a londoni Queen Mary Egyetem fejlődéspszichológiai professzora és a tanulmány vezetője elmondta: "Mindannyiunkat befolyásolja az, amit megtapasztalunk - az érzékenység olyan, amely mindannyiunk közös emberi jellemvonása. De különbözünk abban, hogy a tapasztalatok milyen hatást gyakorolnak ránk. A tudósok mindig is azt hitték, hogy az érzékenységnek genetikai alapja van, de ez az első alkalom, amikor ténylegesen meg tudtuk határozni, hogy az érzékenység ezen különbségeinek mekkora részét magyarázzák genetikai tényezők."

Több mint 2800 iker vett részt a vizsgálatban, körülbelül 1000 egypetéjű és 1800 nem egypetéjű iker megoszlásban, akiknek nagyjából fele azonos nemű. Az ikreket arra kérték, hogy töltsenek ki egy Pluess professzor által kidolgozott kérdőívet, amelyet széles körben használnak az egyén környezeti érzékenységi szintjének tesztelésére. Ez a teszt online lesz elérhető a hónap folyamán, így bárki ki tudja értékelni a saját érzékenységét.

A kérdőív képes különféle érzékenységi formákat kimutatni - akár azt, hogy valaki érzékenyebb-e a negatív vagy akár a pozitív tapasztalatokra -, valamint az általános érzékenységet. A csoport elemzése arra utalt, hogy ezeknek a különféle érzékenységeknek genetikai alapja is van.

Dr. Elham Assary társkutató szerint: "Ha egy gyermek érzékenyebb a negatív tapasztalatokra, akkor előfordulhat, hogy a kihívásokkal teli helyzetekben könnyebben válik stresszessé és szorongóvá. Másrészt, ha egy gyermek nagyobb érzékenységgel reagál a pozitív tapasztalatokra, előfordulhat, hogy jobban reagálnak a jó szülői magatartásra, vagy nagyobb hasznukra válnak az iskolai pszichológiai beavatkozások. Kutatásunk azt mutatja, hogy az érzékenység ezen különféle aspektusainak genetikai alapjai vannak."

Végül a csoport megvizsgálta, hogy mennyire érzékenyek a többi általános és bevált személyiségjellemzőre, az úgynevezett "Nagy Ötösre": nyitottság, lelkiismeret, bartáságosság, extrovertáltságát és neurotikusság. Azt találták, hogy volt egy közös genetikai összetevő az érzékenység, a neurotikusság és extrovertáltságát között, de bármely más személyiségjegy esetében nem.

Pluess professzor úgy véli, hogy az eredmények segítenek abban, hogy megértsük és kezeljük az érzékenységet önmagunkban és másokban.

"Korábbi kutatásainkból tudjuk, hogy az emberek körülbelül egyharmada az érzékenységi spektrum felső végén van. Általában erősebben érintik őket a tapasztalataik," - mondta. "Ennek mind előnyei, mind hátrányai is lehetnek. Mivel tudjuk, hogy ez az érzékenység ugyanannyira köszönhető a biológiának, mint a környezetnek, fontos, hogy az emberek elfogadják érzékenységüket, mint önmaguk fontos részét, és erősségnek tekintenék gyengeség helyett." (2)

(1) - https://www.nature.com/articles/s41380-020-0783-8
(2) - https://www.qmul.ac.uk/media/news/2020/se/study