Valóban egészségtelen dolog húst enni?

Kétmillió éve, amikor a növényevő őseink elkezdtek húst enni, az nem csupán azért történt, mert olyan finom volt. Rá voltak kényszerülve....

Kétmillió éve, amikor a növényevő őseink elkezdtek húst enni, az nem csupán azért történt, mert olyan finom volt. Rá voltak kényszerülve. A klíma megváltozott, és ezzel együtt sok táplálékként szolgáló növény ritkábbá vált. Ezek helyét vette át a hús.

A tűz megismerésével, ha nem hamarabb, a hús az emberi étrend szerves részévé vált. Az elmúlt években azonban a húsfogyasztást egyre többször kapcsolták össze egészségügyi kockázatokkal, mint a szívbetegségek, bizonyos daganatos betegségek, korai elhalálozás.

Tehát mennyire egészségtelen a hús valójában?

Biológiailag három szempontból fontos az evés: energiát nyerünk, a sejtjeinket felépítő alapanyagokat szerzünk, és olyan speciális molekulákat viszünk be, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani magának.

Az energia és az alapanyagok nagy része három makrotápanyagból származik: zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből. A fehérjék létfontosságúak a sejtjeink szerkezetének felépítésében. A speciális molekulák különféle vitaminok és ásványi anyagok, melyek az anyagcsere folyamataink szerves részét képezik. A húsban ezek többsége megtalálható.

Minden esszenciális aminosav megtalálható benne, valamint sok ásványi anyag, mint a vas vagy a cink, továbbá fontos, de növényekben ritka vitaminokat tartalmaz, mint a B12-vitamin. Egyetlen fontos tápanyag hiányzik a legtöbb húsból, a C-vitamin.

Majdnem minden növényben megtalálható, és fontos szerepe van az immunrendszerben, akárcsak a kötőszövetek felépítésében. Néhány hónap C-vitamin nélkül skorbutot okoz.

A hús másik nagy előnye az, hogy a szervezet jól hasznosítja. A húsban lévő tápanyagok egy része gyorsabban emésztődik, és hamarabb hasznosul, mint a növényekből származó. A spenót például több vasat tartalmaz, mint a hús, de sokkal lassabban szívódik fel, és a szervezetnek több energia kell, hogy megeméssze.

Kizárólag húst fogyasztó közösségekben megfigyelték, hogy az efféle táplálkozás kedvezően hat az egészségre. Az eszkimók például szélsőséges éghajlaton is képesek túlélni a tisztán húsból álló étrendnek köszönhetően. Mivel a teljes állatot elfogyasztják minden szervével együtt, minden szükséges tápanyagot bevisznek, még a C-vitamint is.



Tehát maga a hús egyértelműen nem veszélyes. A hatása viszont attól függ, hogy hogyan van elkészítve, és milyen állat húsa. Amikor a nyugati világban húsról beszélünk, általában izomszövetre gondolunk, amiben sok tápanyag van, ugyanakkor nem található meg benne néhány nélkülözhetetlen vitamin.

A legegészségesebb hús valószínűleg a hal. Olyan többszörösen telítetlen zsírsavak találhatóak benne, mint az omega-3, ami csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélyét, és immunerősítő hatása van.

Egy kiegyensúlyozott étrend részeként aggodalom nélkül fogyasztható a hal. Azonban a halfogyasztásnak is megvannak a maga hátulütői, mint a túlhalászat, és az óceánok pusztulása.

Nem sokkal lemaradva, a második helyezett a csirke. Ezt tartják a legkisebb egészségügyi kockázattal járó húsnak. A baromfihús egyetlen negatív hatása erősen vitatott, a zsír. Nagy mennyiségben tartalmaz telített zsírokat, ezt pedig a magasabb koleszterinszinthez és a szívbetegségekhez kötik.

Ugyanakkor ezzel rengeteg tudós nem ért egyet, mivel szerintük a koleszterinszint örökletes is lehet, és nem feltétlen az étrend okozza. Mindent összevetve, ha húst szeretnél enni, de aggódsz az egészségedért, válassz csirkét.

Akkor lesz igazán problémás a dolog, amikor nagy mennyiségű vörös húst viszünk be, mint a marha, borjú, sertés, juh, ló és kecske. Például egy nemrég közzétett tanulmány legfeljebb 23 gramm vörös hús fogyasztását javasolja naponta. Ez egy nagyon kis steaknek felel meg hetente.

Ez a második probléma, amibe ütközünk, amikor megpróbáljuk megválaszolni, hogy a hús egészségtelen-e vagy sem. A legtöbb tanulmány, ami egészségügyi kockázatot társít a húsfogyasztáshoz, esettanulmány.

Ezek során bizonyos betegségben szenvedő embereket csoportokra osztottak az étrendjük alapján. Minél több vörös húst fogyasztottak, annál valószínűbb volt, hogy kialakulnak náluk bizonyos betegségek. Ezzel az a gond, hogy nagyon nehéz más befolyásoló tényezőket kiiktatni.

Azok, akik kevesebb húst fogyasztanak, általában egészségesebb életet élnek. Több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb köztük a dohányos, és kevesebb alkoholt fogyasztanak. A legtöbb tanulmány megpróbálja ezeket figyelembe venni, de így is rendkívül nehéz egyértelmű következtetéseket levonni.

A feldolgozott húsokkal még rosszabb a helyzet. A hús feldolgozásakor különböző vegyi anyagokat adnak hozzá tartósítással, füstöléssel, ízesítéssel, vagy erjesztéssel, vagyis azzal, hogy ízletessé teszik.

A szalonna, a sonka, a kolbász és a virsli számunkra káros vegyszereket tartalmaz, mint a nitrátok és a nitritek, amelyek DNS-károsodást okoznak az emésztőrendszerben, és így rákkeltőek.

A WHO az elmúlt 20 év 800 tanulmányának figyelembevételével arra jutott, hogy a feldolgozott húsok nagyban növelik a végbélrák kockázatát. Minden napi 50 gramm elfogyasztott feldolgozott hús 18%-al növeli a rák esélyét.

A rákkeltő hatást tekintve a feldolgozott húsokat már egy lapon említik a plutóniummal, az azbeszttel és a dohányzással. A WHO ugyanakkor kiemeli, hogy a kutatás csak arra mutat rá, hogy rákkeltő-e valami, és nem arra, hogy milyen mértékben. Ugyanakkor a feldolgozott hús jelentősen növelheti a cukorbetegség, a stroke, valamint a szívkoszorúér-megbetegedések esélyét.

Az sem mindegy, hogy milyen körülmények közt tartották az állatot, amiből a hús származik. Gyakran kevernek a takarmányba nagy mennyiségű antibiotikumot betegségmegelőzés céljából, ami viszont az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez vezethet.

Összesítve, nagy mennyiségű vörös, feldolgozott hús fogyasztása akár 29%-al növelheti a korai elhalálozás esélyét. Ez azt jelenti, hogy ha idén 3% lenne az esélye annak, hogy meghalsz, ehelyett 4%. Ez apróságnak tűnhet, de milliós társadalmakban a kis százalékok is sokat számítanak.

Ártalmatlannak tűnhetnek, de csak addig, amíg nem érintenek téged. Azonban hiba lenne kizárólag a húst okolni a betegségekért. Nincs rá bizonyíték, hogy maga a színtiszta hús akármilyen negatív hatással lenne ránk a magas zsírtartalmon kívül.

És még ez is hevesen vitatott. Erre is igaz a közmondás: Jóból is megárt a sok. A legtöbb állami egészségügyi hivatal legfeljebb heti 500 gramm hús fogyasztását javasolja, sok tanulmány szerint pedig minél kevesebb feldolgozott húst kellene fogyasztanunk.

Szóval ha heti egy vagy két alkalommal eszel húst, nem kell aggódnod. Sok embernek viszont már ehhez is jelentős étrendváltás kellene. Az átlag amerikai nagyjából 1600 gramm húst fogyaszt hetente. A németek heti 1100 grammot. Sokan pedig sokkal többet.

Ha nem vagy biztos magadban, írd fel mikor eszel húst egy-két héten át. Meg fogsz lepődni milyen sok is valójában. Tehát a legtöbb ember jól járna azzal, ha kevesebb húst enne.

Az egészségünkön túl, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a húsipar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, és már akkorára nőtte ki magát, hogy lehetetlen több millió tonna húst termelni úgy, hogy tisztes körülmények között tartsák az állatokat.

Összességében, a mértékkel fogyasztott hús nem egészségtelen, és nem kell egyik napról a másikra vegetáriánussá válnod, hogy javíts az egészségeden, vagy segíts a bolygón. Ugyanakkor az életmódod nagyon is számít. Saját magadnak és másoknak is.

A lényeg, hogy maradjunk nyitottak, és próbáljunk ki néha új dolgokat. Talán rátalálsz az új kedvenc fogásodra. Amíg nem próbálod ki, sosem tudod meg, hogy mi tetszik, vagy mire vagy képes.