Japánban egyre több helyen kezdenek vertikális gazdálkodásba az öregedő lakosság és a vidék elnéptelenedése miatt

Egy Kiotó melletti ipari területen található épület bepillantást nyújt a módszer termelékenységébe, ahol naponta 30000 fej salátát termes...

Egy Kiotó melletti ipari területen található épület bepillantást nyújt a módszer termelékenységébe, ahol naponta 30000 fej salátát termesztenek mesterséges megvilágítás és szinte nulla emberi beavatkozás mellett.

Ez a legújabb vertikális gazdálkodási technikákat alkalmazó "zöldségüzem" része annak a trendnek, amely szükségszerűen született Japánban, ahol a hagyományos gazdálkodás kettős fenyegetéssel néz szembe az idősödő népesség és a városokba irányuló elvándorlás miatt.

Mivel a japán mezőgazdasági termelők átlagéletkora 67 év, és kevés jelölt lép a helyükre, az ország kénytelen úttörővé válni az úgynevezett vertikális gazdálkodásban.

A világszerte elismert cégek, mint például a Panasonic, a Toshiba és a Fujitsu, megpróbálták átalakítani a régi félvezető gyártósorokat vertikális gazdaságokká, változó sikerrel.

Azon kevés vállalat közül, amely gyorsan profitál, a Spread évente 11 millió fejes salátát állít elő legújabb kiotói gyárában, egy hatalmas steril területen, ahol a zöldségeket több méter magas polcokra rakják.

A salátákat gépek viszik át a gyárban olyan helyekre, ahol a fény, a hőmérséklet és a páratartalom ideális az adott növekedési szakaszban. A folyamat talaj vagy rovarirtó nélkül működik, és csak körülbelül tucatnyi embert alkalmaznak a saláta összegyűjtésére.

Más országok is alkalmaztak már vertikális gazdálkodási technikákat - nevezetesen Dániában és az Egyesült Államokban -, de Japán népességi válsága azt jelenti, hogy a gazdálkodók kihalnak, ami komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága hogyan fogja táplálni a lakosságát.

"Tekintettel a munkaerő hiányra és a mezőgazdasági termelés visszaesésére, úgy éreztem, hogy egy új rendszerre van szükség," - mondta Shinji Inada, a Spread vezetője.

A Spread-nek időbe telt, mire a folyamatot szinte teljesen sikerült automatizálni, egy régebbi kiotói gyár még mindig több tucat embert foglalkoztat a saláta mozgatására, ami "bonyolult feladat," ismerte el egy alkalmazott.

Az előnyök azonban egyértelműek, mivel "Nagy mennyiségben és egész évben stabil volumenben tudunk termelni anélkül, hogy ezt a hőmérsékleti változások befolyásolnák," - mondta Inada.

"A másik előnye, hogy kevés veszteséggel jár, mert termékeinket hosszabb ideig meg tudjuk őrizni," - tette hozzá a növényi iparmágnás.

Fenntartható mezőgazdaság

Inada szerint a cég kezdetben némi nehézséget tapasztalt a saláta eladásában, ám mostanra egy jó márkát hoztak létre azáltal, hogy állandó minőségben, stabil áron állítják elő egy olyan országban, ahol az árak a szezontól függően jelentősen eltérnek.

A Spread saláta megtalálható Kiotó és a főváros, Tokió szupermarketeinek polcain, és Inada nagy víziókkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy a termelést közelebb vigyék oda, ahol a zöldségeket elfogyasztják.

A cég gyárat kezdett építeni Narita központjában, Tokió közelében, és távolabbi országokban is gondolkodik, ahol az éghajlat nem megfelelő a hagyományos mezőgazdasághoz. "Könnyen exportálhatjuk termelési rendszerünket nagyon meleg vagy nagyon hideg éghajlati viszonyokkal rendelkező országokba a saláta termesztésére," - mondta Inada.

De vajon ez a rendszer környezetbarát? Inada elmondta, hogy habozott, mielőtt elkezdte volna kidolgozni a koncepciót, de végül azzal indokolta, hogy az előnyei meghaladják a hátrányokat.

"Igaz, hogy több energiát használunk, mint a nap felhasználásával történő termelés, viszont hasonló termelési területen nagyobb a termelékenységünk," - mondta.

A rendszer lehetővé teszi a cég számára, hogy évente nyolcszor takarítsák be a megtermelt salátát az évszaktól függetlenül. A Spread rendszere ugyanakkor lényegesen kevesebb vizet használ, mint a hagyományos mezőgazdasági módszerek.

"Úgy gondolom, hogy hozzájárulunk a társadalomban a fenntartható mezőgazdasághoz," - állítja Inada.

Japánban már körülbelül 200 mesterséges fényt használó salátaüzem működik, ezek többsége kisméretű, de az Innoplex szaktanácsadó csoport szerint ezeknek a gyáraknak a száma 2025-ig megduplázódik.

Más cégek is próbálnak beszállni az intelligens mezőgazdaságba, a Mitsubishi Gas Chemical például gyárat épít Fukusima északkeleti részén, amely napi 32000 fej salátát fog előállítani.

A salátán kívül a számítógép segítségével mesterséges megvilágításban termesztett paradicsom és szamóca is hamarosan a boltok polcaira kerül. (1)

(1) - https://japantoday.com/category/national/grown-from