A méhek abszolút szeretik a kannabiszt, ami segítheti a populáció helyreállítását

A méhek a kender legfontosabb rajongói, és egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy minél magasabbak a kendernövények, annál nagy...

A méhek a kender legfontosabb rajongói, és egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy minél magasabbak a kendernövények, annál nagyobb számban sereglenek oda a beporzó rovarok.

A Cornell Egyetem kutatói által vezetett és a múlt hónapban az Environmental Entomology folyóiratban közzétett tanulmány azt mutatja, hogy nem csupán az emberek rajongói a kannabisznak. Az eredmények megerősítik a Colorado Állami Egyetem tavaly megjelent tanulmányát, amely ugyanezt fedezte fel. (1)

A tanulmány kimutatta, hogy a méheket rendkívül vonzza a kannabisz növény bőséges pollenmennyisége, és ez előkészítheti az utat a tudósok számára, hogy új módszereket találjanak a méhpopuláció csökkenésének megállítására, valamint a virágpopulációk támogatására.

A tanulmány szerint minél nagyobb a kender növény által lefedett terület, annál nagyobb a esélye, hogy a méhek a területre rajzanak. Ezen túlmenően a magasabb kender növények esetében sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy odavonzzák a méheket, a legmagasabb növények akár 17-szer több méhet képesek vonzani, mint az alacsonyabbak.

A tanulmány azt is megállapította, hogy az idő múlásával a méhek nagyobb számban és gyakrabban látogatják a kender parcellákat. A kutatók azt is felfedezték, hogy a kender, amelynek számtalan felhasználási területe van, nem kevesebb, mint 16 különféle méhfajtát képes támogatni az Egyesült Államok északkeleti részén.

A megállapítások furcsának tűnhetnek, tekintve, hogy a kannabisz nem termel édes, cukros nektárt, amelyet a tipikus virágfajták a rovarok vonzására termelnek. A kender virága ráadásul nem is pompázik káprázatos, élénk színekben, amely vonzaná a beporzó rovarokat. A hímvirágok által termelt pollen azonban nagyon vonzó a vizsgálatban szereplő 16 méh alfaj számára, melynek okát egyelőre nem ismerik.

A nőivarú virágokat - azt a fajtát, amelyet az emberek szeretnek elszívni annak bódító és nyugtató hatása miatt - a méhek alapvetően figyelmen kívül hagyják, mivel nem teremnek valódi virágot.

"A kendertermelés gyors növekedése az Egyesült Államokban jelentős hatással lehet az agroökoszisztéma-szintű beporzás dinamikájára.

A késői növényvirágzás szezonális virághiányának időszakában a kendernek különösen nagy a jelentősége, hogy javítsa a beporzó populációt és az azt követő évben a növények beporzását azáltal, hogy kitölti a szezonbeli késői erőforráshiányt," - írták a kutatók a tanulmányban.

A megállapítások annyira meggyőzőek, hogy a kender döntő hatással lehet a szenvedő méhpopulációk helyzetének javításában az Egyesült Államokban.

A méhek a legfontosabb beporzó rovarok az egész világ mezőgazdaságában. A virágok hím ivarsejtjeinek szállítása a nőivarú társaik felé egy természetes folyamat, amely rendkívül fontos a növények szaporodása szempontjából.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a beporzók világszerte 235 és 577 milliárd dollárt érnek, mivel központi szerepet játszanak a globális növények termesztésében. Csak az Egyesült Államokban ez azt jelenti, hogy a méhek felelősek 20 milliárd dollár hazai növénytermesztésért. Méhek nélkül búcsút mondhatunk a mandulának, áfonyának, görögdinnyének és más fontos növénynek. (2)

A tanulmány szerzői egyértelművé tették, hogy a méhek és a kender kombinációja nem jelenti azt, hogy az embereknek aggódniuk kell a kannabinoidban gazdag pollen miatt, ami az étrendjükbe kerülhet, és amiatt sem, hogy a méhek elkezdenek tetrahidrokannabinollal (THC) dúsított mézet előállítani.

Hasonlóképpen, a kannabinoidok, például a THC jelenléte a kenderpollenben "valószínűleg nem befolyásolja a méhek fejlődését, mivel a rovarokban a kannabinoid receptorok elvesznek".

Tehát, bár gyakran szeretnénk a marihuána szabadidős vagy gyógyhatású felhasználására összpontosítani, ez az új kutatás megmutatta, hogy a növény valóban elképesztően fontos módon segíthet a természetnek és a mezőgazdaságnak.

(1) - https://academic.oup.com/ee/advance-article/doi/10
(2) - http://www.fao.org/news/story/en/item/384726/icod