Hat föld és szikla halom emelkedik ki a Supe folyó völgyében a szélfútta sivatagban Peru partjai közelében. Dűneszerűek és hatalmasak, és...
Hat föld és szikla halom emelkedik ki a Supe folyó völgyében a szélfútta sivatagban Peru partjai közelében. Dűneszerűek és hatalmasak, és úgy tűnik, mintha a természet alkotta volna őket. Elhagyatott előőrs egy száraz területen, amelyet a Csendes-óceán és az Andok vonulatai szegélyeznek.
De a látvány megtévesztő. Ezek ember által épített piramisok, és a legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy egy közel 5000 évvel ezelőtt virágzó város maradványai. Ha igaz, akkor ez lehet Amerika legrégebbi városi központja és a legősibbek közé tartozik a világon.
A San Marcos Egyetem perui régésze Ruth Shady Solís által vezetett kutatás azt sugallja, hogy Caral a 150 hektáron elterülő piramisokkal, közterekkel és lakóépületekkel már virágzó nagyváros volt, amikor Egyiptom nagy piramisai épültek. Az energikus régész úgy véli, hogy Caral válaszokat adhat olyan kérdésekre is, mint az inka civilizáció titokzatos eredete, amely egykor a modern Ecuadortól Chile közepéig húzódott és olyan városokat hoztak létre, mint Cuzco és Machu Picchu. Talán Caral lehet a kulcs ahhoz, hogy meghatározzuk a mindenütt létrejött civilizációk eredetét.
Bár 1905-ben fedezték fel, Caral először kevés figyelmet kapott, főként azért, mert a régészek úgy hitték, hogy a komplex struktúrák meglehetősen újak. A piramisok monumentális léptéke azonban régóta lenyűgözi Shadyt.
"Amikor először megérkeztem a völgybe, egészen megdöbbentem," - mondta. "Ez a hely valahol az istenek székhelye és az ember otthona között van."
Két évvel később kezdett ásatásokat folytatni, dacolva a primitív körülményekkel és a szűkös költségvetéssel. 22 kilométerre a tengerparttól és 190 kilométerre északra Peru fővárosától, Limától, Caral egy sivatagi régióban fekszik, ahol nincsenek aszfaltozott utak, elektromos áram és vezetékes víz. Shady, aki 25 perui katona segítségével kezdett neki az ásatásoknak, gyakran használta a saját pénzét, hogy haladjanak a munkával.
Két hónapig ő és a csapata cserepek és tárolók törött maradványait kereste, amelyek az ilyen helyeken megtalálhatók. Nem találtak semmit, amitől csak még izgatottabb lett, mert ez azt jelentette, hogy Caral egy olyan korban virágzott, amelyet a régészek prekeramikus korszaknak neveznek, vagy amely azelőtt létezett, hogy kialakult volna a kerámiaégetés technológiája a területen. Shady végül azt a következtetést vonta le, hogy Caral 1000 évvel megelőzte az északra fekvő olmék településeket. De a kollégái továbbra is szkeptikusak voltak, ezért bizonyítékra volt szüksége.
1996-ban Shady csapata elkezdte a Nagy Piramis feltárásának hatalmas munkáját. Miután alaposan eltávolították a több évezrednyi törmeléket és homokot, lépcsőket, körkörös falakat, színes vakolat maradványait és négyzet alakú téglafalakat tártak fel. Végül az alapoknál a shicra néven ismert nádból szőtt zsákok konzerválódott maradványait fedezték fel. A feltételezése szerint az eredeti munkások ezeket a zsákokat kövekkel töltötték meg az egy mérföldnyire lévő domboldalban található kőbányából, és egymásra helyezték őket a belső falakon, fokozatosan létrehozva Caral hatalmas szerkezeteit.
Shady tudta, hogy a nád ideális a radikarbon kormeghatározás szempontjából, ezért 1999-ben mintákat küldött Jonathan Haasnak a chicagói Field Museumba és Winifred Creamernek a Észak-Illinois Egyetemre. 2000 decemberében Shady gyanúja megerősítést nyert: a nád minták 4600 évesek voltak. Nyugodtan fogadta a hírt, de Haas szerint "utána három napig gyakorlatilag hisztérikus állapotban volt."
A Science magazin 2001. április 27-i számában a három régész beszámolt arról, hogy Caral és a Supe völgyben található többi rom "Dél-Amerikában a legkorábbi népesség koncentráció és építészet helyszíne". A hír más tudósokat is megdöbbentett. "Szinte hihetetlen volt," - mondja Betty Meggers, a Smithsonian Intézet régésze. "Ez az adat több mint 1000 évvel megelőzi a legrégebbi ismert amerikai városi központ létrejöttének dátumát."
Azonban a régészeket nem csak Caral kora, hanem összetettsége és kiterjedése is lenyűgözte. A Nagy Piramis egyedül négy futballpályányi területet foglal el, és körülbelül 18 méter magas. Egy 9 méter széles lépcsősor emelkedik a piramis lábánál lévő, süllyesztett körkörös tértől, amely három teraszos szint fölé emelkedik, amíg eléri a platform tetejét, amely egy átrium maradványait és egy nagy tűzhelyet tartalmaz.
[post_ads_2]
Több ezer kétkezi munkás kellett volna ahhoz, hogy ilyen nagy projektet létrehozzanak, nem is beszélve a sok építészről, kézművesről, felügyelőről és más vezetőkről. A platform piramisok gyűrűjében egy nagy süllyesztett amfiteátrum található, ahol több száz ember részvételével tarthattak polgári vagy vallási eseményeket. Az amfiteátrumban Shady csapata 32 pelikán és kondorkeselyű csontból készült fuvolát talált. 2002 áprilisában pedig 37 szarvas és láma csontból készült kürtöt fedeztek fel. "Nyilvánvaló, hogy a zene fontos szerepet játszott a társadalomban," - mondta Shady.
Caral kerületén számos kisebb halom, különböző épületek és lakóépületek találhatók. Shady felfedezett egy hierarchiát a különböző életformák között: nagy, jól karbantartott szobák a piramisok tetején az elit, földszintes komplexumok a kézművesek, és kopottabb külső szegénynegyedek a munkások számára.
De a legfontosabb kérdés, hogy miért épült Caral? Miért nem éltek kényelmesen kis közösségekben a Csendes-óceán mellett, ami könnyű hozzáférést biztosított a bőséges tengeri élelemhez, és miért építkeztek a szárazföldön egy kellemetlen sivatagi környezetben? Ha képes erre a kérdésre válaszolni, Shady úgy véli, hogy megoldhatja az egyik legnagyobb kérdést az antropológia területén: mi hozza létre a civilizációkat? És mi volt az a perui Supe völgy sivatagi tájával kapcsolatban, ami összetett, hierarchikus társadalom létrejöttét eredményezte?
Az ásatások során Shady meggyőződött arról, hogy Caral a régió egyik legjelentősebb kereskedelmi központjaként működött az Amazonas esőerdeitől az Andok legmagasabban fekvő területéig. Megtalálta az achiote (orleánfa) gyümölcs darabjait, egy olyan növényét, amelyet még ma is alkalmaznak az esőerdőkben, mint afrodiziákum. Valamint csigából készült nyakláncokat és a koka növény magjait is felfedezte, amelyek közül egyik sem volt őshonos Caralban.
Ez a gazdag kereskedelmi környezet Shady szerint egy olyan elit csoportot hozott létre, amely nem vett részt az élelmiszertermelésben, ami lehetővé tette számukra, hogy papok, tervezők és építészek legyenek. Így alakultak ki a városi társadalom osztálybeli különbségei.
De mi tartotta fenn ezt a kereskedelmi központot és vonzotta ide az utazókat? Talán az élelmiszer volt? Shady és csapata szardínia és szardella maradványait találta meg az ásatások során, amit a parttól 20 kilométerre nyugatra kellett szállítaniuk. De bizonyítékot találtak arra is, hogy a Caralban élő emberek tököt, édesburgonyát és babot ettek. Shady elmélete szerint Caral korai gazdálkodói a folyóvizeket árkokba és csatornákba irányították, amelyek még ma is átszelik a Supe völgyet, hogy a területüket öntözzék. De mivel nem találta kukorica vagy más gabona nyomait, amellyel kereskedni lehetett vagy amit tárolhattak, és nehéz időkben a lakosság rendelkezésére állhatott, arra a következtetésre jutott, hogy Caral kereskedelmi befolyása nem az élelmiszerek készletezésén alapult.
Ennek bizonyítéka egy másik termény felfedezése volt, ami Shady szerint Caral sikerének záloga lehetett. Szinte minden feltárt épületben a csapata nagy mennyiségű pamutmagot, rostot és textíliát fedezett fel. Elmélete végül beigazolódott, amikor egy nagy halászhálóról kiderült, amely egy nem kapcsolódó ásatás során került elő Peru partján, hogy olyan régi, mint maga Caral.
"Caral gazdálkodói gyapotot termeszthettek, amelyet a halászok használtak fel a hálóik elkészítéséhez," - mondta Shady. "És a halászok a hálókért cserébe kagylókat és szárított halat adtak nekik." Alapjában véve Caral népe tette lehetővé a halászok számára, hogy nagyobb és hatékonyabb hálókkal dolgozzanak, ami megkönnyítette a tenger erőforrásainak kiaknázását.
Végül Caralban 17 másik piramis komplexumot hoztak létre, amelyek szétszórva találhatók a Supe völgy mintegy 90 négyzetkilométeres területén. Időszámításunk előtt 1600 körül eddig megválaszolatlan okok miatt Caral civilizációja összeomlott, noha nem tűnt el egyik napról a másikra. "Idejük volt megvédeni néhány építészeti struktúrát, diszkréten eltemetve őket," - mondta Shady. Más közeli területek, mint például Chupacigarro, Lurihuasi és Miraya, hatalmi központokká váltak. De Caral mérete és terjedelme miatt Shady úgy véli, hogy ez valójában az inka civilizáció szülővárosa.
Azt tervezi, hogy folytatja Caral feltárását és azt mondja, hogy egy napon szeretne egy múzeumot felépíteni a helyszínen. "Még sok kérdés maradt," - mondja. "Kik voltak ezek az emberek? Hogyan irányították a többi populációt? Ki volt a fő istenük?" (1)
(1) - https://www.smithsonianmag.com/history/first-city-in-the-new
