A valóság nem olyan egyértelmű, ahogy azt gondolni szeretnénk. Néhány dolog, amit igaznak fogadunk el, közismerten helytelen. A tudósok é...
A valóság nem olyan egyértelmű, ahogy azt gondolni szeretnénk. Néhány dolog, amit igaznak fogadunk el, közismerten helytelen. A tudósok és a filozófusok minden erőfeszítést megtesznek, hogy megváltoztassák a gyakori felfogást.
Lássunk 10 olyan elméletet, melyek megpróbálnak magyarázatot adni arra a valóságra, melyben mindannyian élünk.
1. A Nagy Fagy elmélete
A Nagy Fagy modelljének világegyetemében túl kevés anyag van jelen, így a gravitáció nem tudja megállítani a tágulást. A világegyetem örökké tágul, bár egyre lassabban. A galaxisok ennek következtében szétesnek, a csillagok kihunynak, és végül az atomok is széthasadnak az őket alkotó elemi részecskékre. A kitágulás, bár rendkívül lassan, de a végtelenségig folytatódhat, a gravitáció azt csak kis mértékben képes lassítani.
A módosított Nagy Fagy elmélete
Ha a világegyetemben a sötét energia által képviselt erő állandó marad, akkor a tágulás egyre gyorsul, legyőzi a gravitáció vonzását, és a galaxisokat egyre távolabbra taszítja egymástól. A világegyetem végső sorsa ebben az esetben is a Nagy Fagy, azonban azt nem lassítja le a gravitáció.
2. Szolipszizmus
A solus ipse kifejezésből származik, melynek szó szerinti jelentése: csak én magam. A kifejezés arra utal, hogy az egyedüli valóságos lét önnön létem, minden más lét ennek a létnek a függvénye, mivel közvetlen tudással csak önmagunkról rendelkezünk, vagyis önnön létünk az öntudat bizonyosságában megalapozott, míg minden más lét és létező ebben a tudatban és ennek a tudatnak a számára adódik, nem csak így-létében, de meglétében is ennek a tudatnak a függvénye.
Gondolj csak egy pillanatra az összes lehetséges álmodra életedben. Vajon nem lehetséges, hogy körülötted minden nem más, mint egy hihetetlenül bonyolult álom? Ugyanakkor körülöttünk vannak más emberek, tárgyak, melyekben nem kételkedhetünk, hiszen halljuk, látjuk, érezzük és ízleljük őket. Emberek például, akik LSD-t használnak azt mondják, hogy képesek megérinteni a legmeggyőzőbb hallucinációikat, de nem állítják, hogy látomásaik a "valóság".
Ennek eredményeként a létezés melyik részében ne kételkedhetnénk? Sem a csirkében, amit ebédre fogyasztottunk, sem a kezünk alatt lévő billentyűzetben nem lehetünk biztosak. Mindannyian csak a saját gondolatainkban lehetünk bizonyosak.
3. Idealista filozófia
George Berkeley, az idealizmus atyja azzal érvelt, hogy minden, mint egy gondolat létezik mindenkinek az elméjében. Berkeley néhány társa elméletét őrültségnek tartotta. A történet szerint elméletének egyik ellenzője elrúgott egy követ lehunyt szemmel, és azt mondta: "Már meg is cáfoltam!"
Az elgondolás az volt, hogyha a kő valójában csak a képzeletében létezett volna, akkor lehunyt szemmel nem tudott volna belerúgni. Berkeley cáfolatát nehéz megérteni, különösen ezekben a napokban. Azzal érvelt, hogy van egy mindenható és mindenütt jelenlévő Isten, aki mindent lát, és minden egyszerre. Vajon reális vagy sem?
[post_ads_2]
4. Platón és logosz
Mindenki hallott már Platónról. Ő a világ leghíresebb filozófusa. Mint minden filozófusnak, neki is volt mondanivalója a valóságról. Azzal érvelt, hogy az érzékelt valóságon túl húzódik a "tökéletes" formák világa. Minden, amit látunk, csak egy árnyék, egy utánzata annak, ahogy a dolgok valójában léteznek. Vitatta, hogy filozófiai tanulmányozással esélyünk van a dolgok valódiságába bepillantást nyerni, hogy felfedezzük az általunk észlelt dolgok tökéletes formáját.
Lenyűgöző állítása mellett Platón mint monista azt mondta, hogy minden egy anyagból készült. Ami azt jelenti (szerinte), hogy a gyémánt, az arany, és a kutya ürüléke mind ugyanabból az alapanyagból áll, csak más formában, amit az atomok és molekulák tudományos felfedezése bizonyos mértékig bizonyított.
5. Prezentizmus
A prezentizmus egy időfilozófiai irányzat amely szerint csak a jelen valódi. Bármely esemény vagy entitás, ami a múltban volt vagy a jövőben lesz, nem létezik.
A jelen egy időben nem behatárolható fogalom, mert nem tudunk a kezdetéről és a végről beszélni. Emiatt a prezentista gondolatmenetben az idő értelmét veszti és valótlanná válik, az emberi észlelés melléktermékévé. A prezentizmusnak ellentmondó elképzelés az angolul growing block universe-nek nevezett teória, amely azt állítja, hogy a múlt és a jelen létezik, de a jövő nem (valójában ez a hagyományos időszemlélet), valamint az eternalizmus, amely szerint az idő minden pillanata valódi, függetlenül attól, hogy az emberi érzékelés azt a múltba, jelenbe vagy a jövőbe helyezi.
Szent Ágoston volt az egyik első gondolkodó, aki felvetette, hogy a múlt és a jövő, meg az idő múlása az emberi elme szüleménye, ezért szubjektív és a belső öntudat határozza meg. A múlt már nincs, a jövő még nincs és a jelen pedig egy pont, ahol a jövő a jelenbe fordul. Ebből Ágoston azt a következtetést vonta le, hogy az időt nem illeti meg a lét fogalma. A jelent a penge élének nevezi, amely a múlt és a jövő között van és nem határozható meg időintervallumként. Ha időbeni kiterjedése lenne, akkor már részekre bomlana és elveszítené a szimultán jellegét, ami a legfőbb meghatározója a jelennek. Szent Ágoston a Vallomások című műben kifejtette, hogy azért tudunk az idő létezéséről, mert az ember képes elraktározni az őt érő benyomásokat. Ezek előhívása megteremti az idő három dimenzióját:
- Az emlékezés megteremti a múltat
- A várakozás létrehozza a jövőt
- A jelen viszont nem más, mint gondolatmentes szemlélődés, mert az elme csak az általa létrehozott időben képes működni
Ágoston elképzelése nem áll messze a Buddhista filozófiától, amely kimondja, hogy minden illúzió, amit az elme hoz létre, és a valóság az elme nélküli állapotokban érhető el. Ennek egyik módszere a jelenre való összpontosítás, ami által megszűnik az elme működése, ezt nevezik jelenlétnek.
Erre a gondolatmenetre épül a kortárs spirituális és prezentista gondolkodó Eckhart Tolle "A most hatalma" című műve. Ebben kifejti, hogy az ember személyes problémái onnan adódnak, hogy nem a jelenben él. Vagy a múlton rágódik, vagy a jövőtől fél, ami fölösleges, mert már vagy még egyik sem létezik. Azt a következtetést vonja le, hogy a jelenre összpontosítva megszabadulhatunk az elménk által kreált és valósnak vélt problémáinktól.
John McTaggart is azt állította, hogy az időpercepciónk egy illúzió. Azzal érvel, hogy semmi sem lehet egyszerre a múltban, a jelenben és a jövőben, vagyis nem létezhet egy dinamikus idősor. A dinamikus idősor az alapját képezi az idő folyásának, mert ez maga a változás, változás nélkül meg nincs idő. Tehát ha nincs dinamikus idősor, akkor idő sincsen. Ha nincsen idő, akkor a létezés nem más mint egy hatalmas most, ahol minden egyszerre jelen van.
6. Eternalizmus
Az eternalizmus pont ellenkezője a prezentizmusnak. Az eternalizmus ugyancsak arról szóló elmélet, hogy mi létezik. Az eternalisták szerint: nem csak a jelen létezik, hanem létezik a múlt is és a jövő is, következésképpen nem csak a jelenben levő tárgyak léteznek, hanem léteznek a múltbeli és a jövőbeli tárgyak is. Fontos: az eternalista szerint nem valamilyen más értelemben léteznek a múltbeli és a jövőbeli tárgyak, mint a jelenbeliek, hanem pontosan ugyanabban az értelemben. Egyszóval: a jelenbeli, múltbeli és jövőbeli tárgyaknak ugyanaz az létállapota. Az eternalista szerint tehát Te éppen úgy létezel, mint ahogyan Szókratész létezik, a különbség pusztán annyi, hogy míg Te a jelenben létezel, addig Szókratész a múltban létezik.
7. Agy a tartályban
Az "agy a tartályban" gondolatkísérlet egy gondolkodók és tudósok által tárgyalt kérdés, akik mint a legtöbb ember úgy vélik, hogy a valóság emberi megértése kizárólag a szubjektív érzésektől függ.
Szóval, mi ez a vita? Képzeld el, hogy egy agy vagy egy tartályban, melyet idegenek, vagy őrült tudósok működtetnek. Honnan tudhatnád? Valóban tudod tagadni, hogy ez a valóságod?
Ez egy modern értelmezése a karteziánus gonosz démon problémájának. Ez a gondolatkísérlet ugyanarra a következtetésre jutott: nem tudjuk megerősíteni a tényleges meglétét semminek, csak a tudatunknak. Ha úgy tűnik, hogy ez a Mátrix című filmre emlékeztet, akkor csak azért van, mert ez a gondolat volt a valódi alapja a történetnek. Sajnos a valóságban nincs piros pirula.
8. Multiverzum elmélet
A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket. Az elméletet Andrej Linde orosz fizikus fejtette ki az 1980-as évek elején, azonban a tudományos világ elsőre nem fogadta tárt karokkal az elméletet. Napjainkban viszont már szélesebb elfogadottságot nyert. Ezeket a különféle univerzumokat a multiverzumon belül párhuzamos univerzumoknak is nevezzük.
A multiverzum struktúrája az egyes univerzumok természetétől és felépítésétől függ, valamint attól, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A multiverzum elméletével a kozmológia, fizika, asztrológia, vallás, filozófia, pszichológia, valamint a fikció foglalkozik. A témában számos tudományos-fantasztikus filmet, sorozatot készítettek.
9. Fiktív realizmus
Ez a legérdekesebb ága a multiverzum elméletnek. Superman valódi. Igen, néhányan valószínűleg egy másik történetet választanak, az érvelés kedvéért Harry Potter is lehet valódi. Az elmélet ezen ága azt állítja, hogy adott egy végtelen számú univerzum, és mindennek léteznie kell valahol. Szóval minden kedvenc fikció és fantasy leírható egy alternatív univerzummal, ahol minden megfelelő darab a helyére került, hogy ez megtörténjen.
10. Fenomenalizmus
Mindenkit érdekel, hogy mi történik a dolgokkal, amikor nem nézünk rájuk. A tudósok alaposan tanulmányozták ezt a problémát, és néhányan közülük egy egyszerű következtetésre jutottak: eltűnnek. Nos, azért nem teljesen. Fenomenalista filozófusok úgy vélik, hogy a tárgyak csak tudati jelenségként léteznek. Szóval a laptopod csak addig van itt, ameddig tudatában vagy, és hiszel a létezésében, de ha elfordulsz tőle, akkor megszűnik létezni egészen addig, amíg te, vagy valaki más kölcsönhatásba lép vele. Nincs létezés érzékelés nélkül. Ez a gyökere a fenomenalizmusnak.
