30 éve rejtélyes tornyokat fedeztek fel Tibetben, melyek eredetére ma sincs magyarázat

Harminc évvel ezelőtt Michel Peissel francia felfedező, aki arról várt ismertté , hogy megtalálta a Mekong folyó forrását, Tibet és a szo...

Harminc évvel ezelőtt Michel Peissel francia felfedező, aki arról várt ismertté , hogy megtalálta a Mekong folyó forrását, Tibet és a szomszédos Szecsuán tartomány megközelíthetetlen erdőibe hatolt. (1)

Peissel a Himalája völgyeiben, közel a kínai határhoz több rejtélyes, csillag alaprajzú, magas kő tornyot talált. Következő expedícióján Peisselt egy másik francia felfedező, Frederique Darragon is elkísérte, aki azért érkezett a Himalájába, hogy a hóleopárdok populációját vizsgálja, de amikor meglátta a tornyokat, hamar elfelejtette saját expedíciójának kezdeti célját. (2)

Michel Peissel

A csillag formájú szerkezetek közül néhány falvak közelében található, míg mások el vannak rejtve a völgyekben. A helyiek sem tudnak semmit a titokzatos tornyokról, sem arról, hogy kik vagy mikor építhették őket.

A múltban a tornyokhoz fa lépcsők is tartoztak, amelyek a szerkezetek tetejére vezettek, de a faanyagot már felhasználták építőanyagként vagy eltüzelték.

A furcsa tornyokról való adatgyűjtés ugyanakkor nem volt egyszerű feladat, mivel a legtöbb helyi különböző nyelveket beszélt és a velük történő kommunikáció rendkívül nehéznek bizonyult. Ugyanakkor a legtöbb nemzetiség írást sem használt, ezért történelmi dokumentumokra sem tudtak hivatkozni.

A területen való kutatás szintén nehéz volt. Gyakorlatilag nincsenek utak, és a nyári esős évszak során egy teljesen megközelíthetetlen mocsaras vidékké változik a környék.

Frederique Darragon a helyi buddhista kolostorokban keresett segítséget, de a szerzetesek sem találtak a tornyokra vonatkozó semmilyen dokumentumot. A tornyokat mindössze a Ming-dinasztiáról (1368-1644) szóló kínai tudományos értekezésekben említik és néhány angol felfedező utal rá a naplójában, akik meglátogatták a régiót a 19. században. De a tornyok egészen a mai napig gyakorlatilag ismeretlen eredetűek.

Legalább még két ilyen tornyot fedeztek fel a szomszédos Afganisztánban, de az egyiket már régebben mecsetté alakították át.
[post_ads_2]

Darragon mintákat vett a 32 torony fa maradványaiból. Miután radiokarbon kormeghatározást végeztek rajtuk, a minták 600-700 évesnek bizonyultak, de az egyik közülük 1000-1200 éves volt. Kiderült, hogy az egyik tornyot jóval azelőtt építették, hogy a mongol törzsek megszállták Tibetet.

Kutatók szerint a tornyok furcsa csillag alaprajza azt a célt szolgálta, hogy védelmet nyújtson a földrengések ellen. De vajon mi lehetett a tornyok rendeltetése? Egyes történészek úgy vélik, hogy totemként használták őket, vagy azt a "húrt" szimbolizálta, amely a tibeti legendák szerint összeköti a földet az éggel.

Frederique Darragon a képen jobbra

Mások azt mondják, hogy a tornyok védelmi célokat szolgáltak, vagyis őrtoronyként használták őket, hogy segítségükkel figyelmeztethessenek a közelgő veszélyekre. Létezik egy olyan elképzelés is, hogy a tornyok egyfajta "optikai távíróként" funkcionáltak. Valamennyi torony úgy helyezkedik el, hogy a csúcsaik a többi toronyból is láthatók. Elképzelhető, hogy tüzet gyújtottak a tetejükön és jelzőberendezésként használták.

Egy helyi legenda szerint minden alkalommal egy új torony építésébe kezdtek, amikor egy uralkodónak új gyereke született, és a gyerekek mindegyik születésnapján egy újabb szintet építettek hozzá.

Frederique Darragon egy dokumentumfilmet is készített a rejtélyes tibeti csillagtornyokról.

(1) - https://en.wikipedia.org/wiki/Michel_Peissel
(2) - https://en.wikipedia.org/wiki/Frederique_Darragon