Harctérre tervezve: 2027-re megszülethetnek a génmódosított szuperkutyák

Képzeljük el a következőt: egy texasi laboratóriumban olyan kutyák génjeit szabják át és klónozzák, amelyeket kifejezetten a jövő csatamezői...

Képzeljük el a következőt: egy texasi laboratóriumban olyan kutyák génjeit szabják át és klónozzák, amelyeket kifejezetten a jövő csatamezőire, bombakeresésre és elit mentőakciókra terveztek, majd a világ legfejlettebb, kiterjesztett valóságot használó taktikai felszereléseivel látnak el.

Ez nem egy hollywoodi szuperhősmozi forgatókönyve, hanem a valóság legújabb fejezete. Ben Lamm, a gyapjas mamutok és a dodo madarak feltámasztásán dolgozó, 11,5 milliárd dolláros Colossal Biosciences alapítója, valamint Palmer Luckey, az Oculus VR-szemüveg feltalálója és az Anduril Industries védelmi tech-óriás mögött álló milliárdos egyesítették erőiket.

Közös vállalkozásuk, a Warhound nevű startup a napokban lépett ki a teljes titoktartás homályából, és azonnal sokkolta a közvéleményt a küldetésével: genetikailag módosított, biológiailag felturbózott katonai munkakutyákat fognak előállítani az amerikai hadsereg és a rendvédelmi szervek számára.

A startup indulása nemcsak a témája, hanem a mögötte álló tőke miatt is elképesztő visszhangot váltott ki. A Warhound alighogy felfedte létezését, máris 200 millió dolláros kezdőtőkét gyűjtött össze a tech-világ legbefolyásosabb befektetőitől, köztük a Sequoia Capitaltól és a CIA által támogatott In-Q-Tel kockázati tőketársaságtól, amivel a cég értéke pillanatok alatt elérte az 1,2 milliárd dollárt. De vajon miért látnak ekkora üzletet és stratégiai lehetőséget a befektetők a genetikailag módosított kutyákban?

A válasz a jelenlegi katonai kutyakiképzési rendszer súlyos hiányosságaiban rejlik. A Warhound által közzétett adatok szerint az amerikai hadsereg munkakutyáinak több mint 80 százaléka jelenleg Európából származik, mivel a hazai tenyésztés nem képes kiszolgálni a keresletet. Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy a többéves, rendkívül költséges beszerzési és kiképzési folyamat végén a kutyáknak kevesebb mint a fele bizonyul alkalmasnak az aktív szolgálatra.

Ennek oka leggyakrabban a beltenyészetből és genetikai adottságokból fakadó rejtett betegségekben, például a korai látásromlásban, a rákra való hajlamban vagy a német juhászokat és belga juhászkutyákat különösen sújtó csípőízületi diszpláziában keresendő. A Pentagon gyakorlatilag kétszáz kutyát kénytelen megvásárolni és tréningezni ahhoz, hogy a végén száz bevethető állatot kapjon.

Ben Lamm és Palmer Luckey felismerték, hogy a modern genetika eszközével ez a rendkívül pazarló és bizonytalan folyamat teljesen kiküszöbölhető. A Warhound koncepciója a Colossal Biosciences csúcstechnológiájára épül, amely korábban már bizonyított azzal, hogy sikeresen hozott létre mesterségesen módosított "gyapjas egereket", sőt, egy 73 ezer éves koponyából kinyert DNS segítségével 12 500 év után először hívott életre óriásfarkasokat. Most ugyanezt a biológiai arzenált fordítják egy rendkívül gyakorlatias, bár etikai kérdéseket is felvető feladatra.

A folyamat során a vállalat mintákat gyűjtött az Egyesült Államok legkiválóbb teljesítményt nyújtó katonai és rendőrségi kutyáitól. Ezek a "szuperdonorok" főként belga malinois-k, német juhászkutyák és labradorok. A Colossal tudósai ezt követően nekilátnak a sejtvonalak génszerkesztésének, hogy a CRISPR és más fejlett eljárások segítségével végleg kiiktassák a fajtákra jellemző örökletes betegségeket.

Lamm elmondása szerint a kezdeti fázisban a kutyák egészségének, élettartamának biztosítása a cél, de a kutatások kiterjednek a fizikai adottságok, például a sebesség, a mozgékonyság és a robbanóanyagok kiszűrésére szolgáló szaglás mesterséges felerősítésére is. A tökéletesített genetikai kóddal rendelkező sejteket végül klónozással alakítják fejlődő embriókká.

A biológiai tökély azonban csak a történet egyik fele. Palmer Luckey és az Anduril Industries gondoskodik arról, hogy ezek a genetikailag optimalizált állatok a létező legmodernebb technológiai páncélzatot kapják meg. Luckey híres mondása szerint az ember legjobb barátja megérdemli az ember legjobb technológiáját. Az Anduril olyan egyedi fejlesztésű védőmellényeket, bioszenzoros testpáncélokat és speciális sisakokat tervez a kutyáknak, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a katonák kiterjesztett valóságú (mixed-reality) rendszereivel, például az Eagle Eye sisakokkal.

A kutyák által viselt kamerák és szenzorok valós időben közvetítik a taktikai adatokat, a környezeti szkenneléseket és a potenciális veszélyforrásokat a távolabb tartózkodó emberi irányítónak. Ezáltal a kutyák nem csupán élőlények, hanem a hálózati hadviselés szerves, high-tech csomópontjaivá válnak.

A projekt természetesen azonnal komoly vitákat generált. Sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az állatok genetikai manipulációja katonai célokból átlép egy etikai határvonalat, és a "cyber-kutya" koncepció túlságosan is emlékeztet a disztópikus sci-fi filmek világára. A Warhound vezetői ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a génszerkesztés révén éppen az állatok szenvedését csökkentik, hiszen egészségesebb, hosszabb életű kutyákat hoznak létre, amelyek a fejlett védőfelszereléseknek köszönhetően sokkal nagyobb biztonságban lesznek a veszélyes zónákban, mint a mai társaik.

Ráadásul olyan feladatokat képesek elvégezni – például mérgező gázok vagy rejtett aknák felkutatását –, amelyek az emberek számára azonnali halált jelentenének, a robotok számára pedig még túl bonyolultak.

A Warhound tervei rohamtempóban haladnak előre. A laboratóriumokban már megkezdődött az első adag donorsejt módosítása, és a vállalat várakozásai szerint az első genetikailag szerkesztett szuperkölykök már 2027 elején megszülethetnek. A cél az, hogy a kutyák két éven belül teljes mértékben készen álljanak az aktív katonai szolgálatra.

Hogy a világ készen áll-e a genetikailag módosított hadi ebek korszakára, az még kérdéses, de a mamutok milliárdosa és a fegyveripar fenegyereke már megállíthatatlanul elindította ezt a biológiai forradalmat. (1)

(1) - https://www.forbes.com/sites/amyfeldman/