Paradicsompüré: Még a kutatókat is meglepte, mit tesz az aggyal és a vérrel

Egyik legnépszerűbb mindennapi ételünk talán csendben, a háttérben befolyásolja az agyunk működését. A paradicsom piros színét egy likopin n...

Egyik legnépszerűbb mindennapi ételünk talán csendben, a háttérben befolyásolja az agyunk működését.

A paradicsom piros színét egy likopin nevű élénk pigment adja, amely egyben egy rendkívül erős antioxidáns is. Ez a vegyület képes átjutni a vér-agy gáton, és segíthet a idegrendszeri gyulladások csökkentésében.

De vajon mindez képes-e érdemben befolyásolni a gondolkodásunkat és a szellemi teljesítményünket? Egy új, véletlenszerű klinikai vizsgálat szerint a válasz egyértelműen igen lehet.

Spanyol kutatók a barcelonai egyetem táplálkozástudósa, Ricardo López-Solís vezetésével azt vizsgálták meg, hogy egy egyszerű "paradicsom-intervenció" miként hat egészséges felnőttek kognitív teljesítményére. A szerzők kiemelték, hogy tudomásuk szerint ez az első olyan klinikai vizsgálat, amely közvetlen kapcsolatot mutat ki az antioxidáns likopin szintjének változása és a funkcionális agyi hálózatok átalakulása között. Az eredményeket a rangos Antioxidants című szakfolyóiratban publikálták. (1)

A kísérlet során 42 középkorú felnőtt három hónapon keresztül mindennap elfogyasztott 35 gramm paradicsompürét. A három hónapos időszak végén a kognitív teszteken a résztvevők szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak a szelektív figyelem terén, emellett a társításos memóriájuk is némi javulást mutatott. Ezt a pozitív kognitív változást egy 14 fős kisebb csoportnál elvégzett agyvizsgálatok is megerősítették. A képalkotó vizsgálatok finom, ám figyelemreméltó változásokat mutattak ki a nagyléptékű agyi hálózatok közötti kapcsolatokban.

A tanulmány úgynevezett "crossover", azaz keresztezett elrendezésű vizsgálat volt, ami azt jelenti, hogy a résztvevők saját maguk kontrollcsoportjaként szolgáltak. Egy héttel a teszt kezdete előtt a résztvevőket arra kérték, hogy teljesen kerüljék a likopinban gazdag ételeket, mint például a paradicsomot, a görögdinnyét, a papaját, a grépfrútot vagy a guavát.

Ezt követően két, egyenként három hónapos étrendi szakaszon mentek keresztül: az egyikben naponta fogyasztottak paradicsompürét, míg a másikban szigorúan likopinszegény diétát követtek. A két szakasz között egy egyhónapos tisztulási periódust tartottak, amelynek utolsó hetében ismét likopinszegény étrendre álltak át a szervezet alaphelyzetbe állítása érdekében.

A háromhónapos paradicsomdiéta után a kutatók jól kimutatható változásokat mértek a résztvevők vérében: a likopin koncentrációja jelentősen megugrott, miközben az agyi növekedési faktor néven ismert BDNF fehérje szintje is emelkedő tendenciát mutatott. A képalkotó vizsgálatok szerint a magas likopintartalmú étrend hatására csökkent a nyugalmi hálózati kapcsolat a frontoparietális és az auditív hálózatokban. Ezzel szemben, amikor a paradicsomot megvonták a résztvevőktől, a figyelmi hálózatok nyugalmi kapcsolatai gyengültek.

A kutatók értelmezése szerint ezek az idegrendszeri elmozdulások arra utalnak, hogy a paradicsomfogyasztás elősegíti a nagy agyi hálózatok funkcionális újraszerveződését. Ez a folyamat a felesleges, redundáns hálózatok közötti kölcsönhatások leépítésével fokozza a neurológiai hatékonyságot és az agy alkalmazkodóképességét. Érdekesség, hogy kísértetiesen hasonló idegrendszeri adaptációt figyeltek meg korábban olyan vizsgálatoknál is, ahol a résztvevők munkamemóriáját célzott tréningekkel fejlesztették.

Bár az eredmények sokatmondóak, a tudósok óvatosságra intenek. A képalkotó vizsgálat mintaszáma alacsony volt, és statisztikailag kevéssé erélyes, ráadásul a kísérlet nem volt vakteszt – mind a résztvevők, mind a kutatók tudták, mikor ki fogyasztott paradicsompürét. Ezért nem zárható ki teljesen a pszichológiai tényezők vagy a fokozottabb motiváció hatása sem.

Ugyanakkor a megállapítások összhangban vannak korábbi kutatásokkal: egy idős felnőtteken végzett korábbi kísérletben a karotinoidokban gazdag paradicsompor nyolc hét alatt érdemben javította a feldolgozási sebességet és a munkamemóriát, míg egy másik vizsgálatban az összetett bogyós-paradicsomos ital javította a memóriafunkciókat.

Azt még nehéz pontosan megmondani, hogy mindez kizárólag a likopinnak köszönhető-e, vagy a paradicsomban található többi antioxidáns és vitamin együttes hatásáról van szó. Egér- és humán kísérletekben a magas likopinszintet már korábban is összefüggésbe hozták a prosztata-, tüdő-, máj- és szívbetegségek alacsonyabb kockázatával, ám az ok-okozati összefüggések végleges tisztázásához még nagyobb szabású, hosszabb távú klinikai vizsgálatokra lesz szükség.

Ami viszont már most biztos: a paradicsom egy igazi tápanyagbomba. Ráadásul a feldolgozása és megfőzése nemhogy rontaná, de kifejezetten növeli a hasznosulását. Amikor a paradicsomot hőhatás éri – például szósz vagy püré készítésekor –, a sejtfalak felbomlanak, így a bennük lévő likopin sokkal könnyebben hozzáférhetővé és emészthetővé válik a szervezet számára. Így egyetlen kanál sűrített paradicsompüré is komoly egészségügyi és – mint most kiderült – kognitív pluszt jelenthet a mindennapi étkezéseinkben. (2)

(1) - https://www.mdpi.com/2076-3921/15/5/
(2) - https://www.sciencealert.com/scientists