Hazudtak az MI-forradalomról, és most a dolgozó emberekkel fizettetik meg az árát

A vállalatok továbbra is felfoghatatlan összegeket öntenek a mesterséges intelligencia eszközeinek bevezetésébe. Ez a generációs méretű tőke...

A vállalatok továbbra is felfoghatatlan összegeket öntenek a mesterséges intelligencia eszközeinek bevezetésébe. Ez a generációs méretű tőkeátcsoportosítás azonban egyelőre messze nem hozta meg a várt áttörést.

Bár az új technológiát úgy értékesítették a vezetőknek, mint a hatékonyság szuperfegyverét, amely elméletileg lehetővé teszi a nyereség növelését a kiadások drasztikus csökkentése mellett, a valóság teljesen más képet mutat.

Az elemzők újra és újra arra a következtetésre jutnak, hogy az intelligens rendszerek alig növelik a termelékenységet. Ez a felismerés az eszközöket – legalábbis egyelőre – nevetségesen drága időpocsékolássá és elterelő hadműveletté fokozza le.

A bizonyítékok köre folyamatosan bővül. Az amerikai nonprofit National Bureau of Economic Research kutatócég legfrissebb felmérésében részt vevő felsővezetők több mint kilencven százaléka ismerte el, hogy a mesterséges intelligencia az elmúlt három évben semmilyen hatással nem volt saját cégük foglalkoztatottságára. Sőt, nyolcvankilenc százalékuk arról számolt be, hogy a munkaerő termelékenységére sem gyakorolt érdemi befolyást.

Ez a kiábrándító statisztika azonban egyáltalán nem tartja vissza a vállalati döntéshozókat attól, hogy folytassák a tömeges elbocsátásokat. A Pittsburghi Egyetem üzleti professzora, Mark Ma rámutatott, hogy a cégek miközben megduplázzák a technológiába fektetett erőforrásaikat, a munkahelyek megszűnése tovább gyorsul.

A helyzetet tovább rontja, hogy a leépítések indokaként felhasznált technológiai narratíva pont a visszájára sül el. Az intelligens rendszerekre hivatkozó elbocsátások és az ezekből fakadó munkahelyi bizonytalanság aktívan rombolják azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy a dolgozók hatékonyabbá váljanak.

A munkahelyek megszüntetése drasztikusan rontja az alkalmazottak hozzáállását a technológiához, pedig a munkavállalói attitűd a vállalatok termelékenységének egyik legerősebb előrejelzője.

A döntéshozók illúzióit még a tőkepiacok sem igazolják vissza. A menedzserek ugyan azt várják, hogy a beruházások és a létszámcsökkentések együttesen növelik majd a vállalat értékét, ám a tőzsdei reakciók elemzése azt mutatja, hogy az ilyen típusú bejelentéseket követően az átlagos részvényhozam lényegében nulla maradt. A befektetők tehát nem dőlnek be a trükknek, így ez a megközelítés teljesen önromboló stratégiának bizonyul.

Ezzel párhuzamosan a dolgozói morál mélypontra zuhan. A vezetők folyamatosan azt sulykolják, hogy az emberi munkaerőre hamarosan már nem lesz szükség az automatizáció miatt. Kiváló példa erre a Meta, amely az elsietett és rosszul kivitelezett elbocsátási hullámok után most kétségbeesetten küzd a bent maradt alkalmazottak motivációjának fenntartásáért. A felsővezetőknek hatalmas akadályokat kell leküzdeniük, ha meg akarják nyugtatni a végletesen leterhelt és stresszes állományt.

A munkahelyi értékelések és a vállalati pénzügyi adatok összevetése alapján szoros összefüggés mutatható ki a dolgozók mesterséges intelligenciához való hozzáállása és a cég tényleges termelékenysége között. Az alkalmazottak elutasító és ellenséges attitűdje konkrétan csökkenti a hatékonyságot, és teljesen kioltja a technológiától remélt potenciális előnyöket.

Vagyis a munkahely elvesztésétől való félelem miatt a vállalatok törekvései teljesen visszájára sülnek el. A munkavállalói hozzáállás sokkal fontosabb szerepet játszik a valós előnyök kiaknázásában, mint a menedzserek vak optimizmusa. A tanulság egyértelmű: a döntéshozóknak végre fel kell hagyniuk azzal, hogy a technológiát használják fel a leépítések igazolására, mert ez olyan stratégiai tévedés, amely közvetlenül a várt eredmények ellen hat.

Tágabb perspektívából nézve az egész iparág most kezd szembesülni a kőkemény valósággal. A technológia nagyrészt képtelen volt beváltani azokat az elképesztően túlzó ígéreteket, amelyekkel korábban több billió dolláros finanszírozást csábítottak magukhoz.

Még Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója is kénytelen volt elismerni a közelmúltban, hogy még távolról sem érték el azt a bizonyos áttörést hozó pillanatot, amely alapjaiban és gyökeresen változtatná meg azt, ahogyan az emberek a technológiával kapcsolatba lépnek. (1)

(1) - https://futurism.com/artificial-intelligence/