Végre kiderülhetett, mire szolgált Peruban ez az 5200 darab rejtélyes gödör

A perui Andok lábánál, egy hosszú hegygerinc tetején több mint ötezer szabályos gödör sorakozik egymás mellett. A Monte Sierpe névre kereszt...

A perui Andok lábánál, egy hosszú hegygerinc tetején több mint ötezer szabályos gödör sorakozik egymás mellett. A Monte Sierpe névre keresztelt különös helyszín évtizedek óta foglalkoztatja a régészeket és a laikusokat egyaránt: miért áldozott valaki ennyi energiát arra, hogy egy 1,5 kilométer hosszú sávba ezernyi üreget vájjon a földbe?

A rejtély 1933 óta tartja izgalomban a világot, amikor a National Geographic közölte Robert Shippee légi fotóit a területről. A tudósok azóta javasoltak már kertészeti, vízgyűjtő, spirituális és csillagászati magyarázatot is – de egyik sem bizonyult meggyőzőnek. Most azonban úgy tűnik, végre közelebb kerültünk a megoldáshoz.

Egy nemzetközi kutatócsoport, Jacob Bongers, a Sydney-i Egyetem régésze vezetésével, friss üledékminták elemzése alapján új elmélettel állt elő. A gödrökből előkerült növényi maradványok azt sugallják, hogy a helyszín eredetileg piacként működhetett, majd később az inkák könyvelési, adónyilvántartási rendszerének részévé válhatott. (1)

Kik és miért készítették a gödröket?

A Monte Sierpe nem egy véletlenszerű, szétszórt gödörhalmaz: egyenletesen, nagyjából hét-nyolc sorban rendeződnek, végig a gerinc teljes hosszán. A körülbelül 5200 darab mélyedés egy része kővel is ki van bélelve – ez is jelzi, hogy tudatos, nagy volumenű munkáról van szó.

"Az emberek nem vállalnak ekkora mérnöki projektet ok nélkül," – hangsúlyozza Bongers. "Mi motiválhatta őket? Kertek, vízgyűjtők, mezőgazdasági célok? Még mindig rengeteg a kérdés, de az új adatok elég ígéretesek."

Sokáig az volt a feltételezés, hogy a gödröket az Inka Birodalom hozta létre, hiszen 1400 körül hódították meg a környéket. Csakhogy a területnek van egy korábbi lakója is: a Chincha kultúra, amely már évszázadok óta ott virágzott az inkák érkezése előtt.

A minták kormeghatározása meglepő eredményt hozott: az egyik gödörből előkerült faszéndarab 1320 és 1405 között került a földbe – vagyis minden jel szerint még az inka hódítás előtt. A felszínen talált cserépdarabok ugyanezt az időszakot támasztják alá. Ha ez így van, akkor Monte Sierpe eredetileg a Chinchák alkotása.

Mi derült ki a gödrök tartalmából?

A legnagyobb áttörést azonban nem a gödrök kora, hanem a bennük maradt mikroszkopikus növényi nyomok hozták. A 19 mintából kukoricára, különböző gabonafélékre, quinoa-rokonságú növényekre és tökfélét jelző pollenre bukkantak. Emellett sásfélék és fűzfélék maradványait is kimutatták, amelyeket a térségben elsősorban kosárfonáshoz használtak.

A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a gödrökben valaha kosarakban tárolt vagy szállított élelmiszereket helyeztek el. Bongers szerint ez akár azt is jelentheti, hogy a terület egy preinka piac volt – egyfajta nagy, szabadtéri cserehely, ahol földi és tengeri kereskedők, alpaka- vagy lámakaravánok, földművesek és halászok találkoztak.

"A térség prehispán népessége körülbelül 100 ezer fő volt. Könnyen elképzelhető, hogy itt gyűltek össze az árusok és vásárlók, ráadásul a gödrök rendszere akár segíthette is a portékák rendezését," – mondja Bongers.

Az inkák újraértelmezték a rendszert

A történet azonban itt nem ér véget. Drónfelvételek elemzésekor a kutatók észrevették, hogy a gödrök elrendezése blokkokra tagolódik – és ezek a blokkok kísértetiesen hasonlítanak az inka khipu mintázataira.

A khipu egy csomózott zsinórokból álló számolóeszköz volt, amelyet az inkák az adók, készletek és népességi adatok rögzítésére használtak. A Monte Sierpén látható struktúra szerintük akár egy "tájkhipu" is lehetett: egy szimbolikus, földbe vájt adónyilvántartó rendszer.

Ez arra utalhat, hogy míg a Chincha kultúra piacot működtetett a helyszínen, az inkák később átalakították és saját adminisztratív céljaikra használták.

Közelebb a megfejtéshez, de még messze a vége

Bongers szerint a gödrök nem csupán fizikai objektumok, hanem "társadalmi technológia": a közösség szervezésére, gazdasági és adminisztratív folyamatok támogatására szolgáló infrastruktúra.

A kutatás következő szakasza még több mintavételt, kormeghatározást és a helyi khipuk további elemzését foglalja magában. A cél az, hogy végleg kiderüljön: mi volt Monte Sierpe valódi szerepe a térség több évszázados történetében.

A tanulmány az Antiquity című folyóiratban jelent meg, és egyre valószínűbb, hogy egy nagyszabású, évszázadokon át működő társadalmi és gazdasági rendszer maradványait látjuk benne. A titok – úgy tűnik – már nem sokáig marad titok. (2)

(1) - https://www.cambridge.org/core/
(2) - https://www.sciencealert.com/we