Sci-fi valóság: Éles bevetésre kész az X-BAT, a mesterséges intelligenciával irányított harci drón

A modern hadviselés az elmúlt évtizedben drámai átalakuláson ment keresztül. Ami korábban sci-finek tűnt – mesterséges intelligencia által v...

A modern hadviselés az elmúlt évtizedben drámai átalakuláson ment keresztül. Ami korábban sci-finek tűnt – mesterséges intelligencia által vezérelt, pilóta nélküli harci repülőgépek – ma már a hadiipar egyik legfontosabb fejlesztési iránya.

Ennek egyik legújabb és leglátványosabb példája a Shield AI nevű amerikai vállalat X-Bat nevű vadonatúj harci drónja, amely nemcsak teljes mértékben autonóm repülésre képes, hanem függőlegesen képes felszállni és landolni is. A cég célja nem kevesebb, mint újradefiniálni a légi hadviselést – és egyúttal csökkenteni a katonák kockázatát a csatatéren.

A Shield AI-t 2015-ben alapították, és kezdetben kisebb, felderítésre és megfigyelésre alkalmas drónok fejlesztésével foglalkozott. Ilyen volt a V-Bat nevű VTOL-drónjuk is, amelyet többek között az amerikai Parti Őrség is rendszeresített. A sikeres V-Bat után azonban a vállalat nagyot lépett előre: az X-Bat már nem egyszerű felderítő eszköz, hanem egy teljes értékű, harci feladatokra is alkalmas repülőgép, amely akár fegyverzetet is hordozhat.

Ami igazán különlegessé teszi, az a mögötte álló mesterséges intelligencia-rendszer, a Hivemind. Ez a szoftver nem csupán automatikus repülést végez, hanem valósidejű döntéseket hoz, navigál, alkalmazkodik, és képes olyan környezetben is működni, ahol sem GPS, sem kommunikációs kapcsolatok nem állnak rendelkezésre. A Shield AI szerint ez a képesség már a jelenleg is zajló ukrajnai háborúban bizonyított: a V-Bat több száz bevetést hajtott végre GPS-zavarással terhelt környezetben is, ahol más drónok egyszerűen használhatatlanná váltak.

A cég szerint ez az autonóm technológia a jövő egyik legfontosabb fegyvere lehet. Nem csoda, hogy az X-Bat fejlesztésére rengeteg erőforrást fordítanak: a tervek szerint 2026-ban kezdődnek a rendszertesztek, 2027-ben repül először a teljes prototípus, a sorozatgyártás pedig 2029-re várható. Bár egyetlen X-Bat előállítása körülbelül 27 millió dollárba kerül, ez még mindig töredéke egy hagyományos vadászgép árának – például egy F-35 jelenlegi ára 80–100 millió dollár között mozog, és ehhez még hozzájön a pilóták kiképzésének akár több mint 10 millió dolláros költsége is.

A Shield AI nem is titkolja, hogy az X-Batot az F-16 modern megfelelőjének szánja. Nem a jelenlegi vadászgépeket akarják leváltani, de olyan új kategóriát teremtenének, amelyben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. Ebben azonban nincs egyedül: olyan óriásokkal versenyeznek, mint a General Atomics, az Anduril, a Boeing vagy a Lockheed Martin. A légierők világszerte azon dolgoznak, hogy a jövő harci repülői csapatmunkát végezzenek – ember vezette és robotdrónok együttműködésében.

A hadviselés átalakulásának egyik fontos tanulsága a drónok olcsósága és hatékonysága. A modern konfliktusokban – különösen Ukrajnában – a drónok felelősek a károk 60–70%-áért, és a sebesülések akár 80%-át is ők okozzák az ellenséges oldalon. Ez a hatékonyság és az alacsony ár teszi vonzóvá őket: a világ országai gyors ütemben fejlesztenek és vásárolnak drónokat. Míg 2010-ben mindössze három nemzet rendelkezett fegyveres drónokkal, 2025-re ez a szám már 118-ra emelkedett.

A probléma azonban gyorsan világossá vált: nem lehet milliószámra pilótát képezni, viszont a modern háború megköveteli a hatalmas drónflottákat. A Shield AI vezetői szerint éppen ezért válik kulcsfontosságúvá a mesterséges intelligencia alapú autonómia. Egy ember által vezetett drónflotta logisztikailag kezelhetetlen volna, egy önvezető drónflotta viszont új dimenziókat nyit a hadviselésben.

A technológiai előrelépés azonban nem mentes az etikai és biztonsági kérdésektől. Sokakban komoly aggodalmat kelt az autonóm fegyverek terjedése, és az a lehetőség, hogy mesterséges intelligencia dönthet életek kioltásáról. A Shield AI azonban hangsúlyozza: a Hivemind nem hoz morális vagy tűzparancsra vonatkozó döntéseket. A vállalat egyik társalapítója, aki korábban a tengerészgyalogság különleges egységeinél szolgált, egyértelművé tette, hogy az autonóm rendszereket csak támogató szerepre szánják. A halálos erő alkalmazásáról minden esetben embernek kell döntenie – ez nemcsak a cég politikája, hanem a NATO és az amerikai hadsereg előírása is.

Mindezek mellett technikai kihívások is akadnak. A GPS-zavarás és az elektronikai hadviselés olyan problémák, amelyek sok drónt használhatatlanná tesznek. A Shield AI szerint viszont az X-Bat és a Hivemind éppen ilyen környezetben nyújtja a legtöbbet: önálló navigációs algoritmusai révén akkor is képes feladatot végrehajtani, ha semmilyen külső jel nem segíti.

A fejlesztés ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. 2024-ben például egy baleset során egy amerikai katonának súlyos sérülést okozott egy rosszul sikerült drónleszállás, ami miatt a cég komoly kritikákat kapott, és több szerződés is megkérdőjeleződött. A Shield AI szerint azonban azóta jelentős erőforrásokat fordítottak a biztonsági protokollok megerősítésére, és sikerült helyreállítaniuk partnereik bizalmát.

A vállalat hosszú távú tervei között szerepel a tőzsdére lépés is, bár ezt nem siettetik. Közben dinamikusan növekszenek: saját bevallásuk szerint évente megduplázzák bevételüket, és már most több százmillió dolláros forgalmat érnek el.

Az X-Bat mögött álló technológia nem csupán egy új katonai platformot jelent. A Shield AI éppen azt szeretné elérni, hogy a Hivemind egyfajta szabvánnyá váljon a védelmi iparban – egy olyan szoftveralapú ökoszisztémává, amelyet nemcsak ők, hanem a világ nagy hadiipari vállalatai is használhatnak majd autonóm rendszereik fejlesztéséhez. Ha ez sikerül, a vállalat nem csupán egy látványos drónfejlesztést ad a világnak, hanem az autonóm hadviselés egyik alapkövét.

A jövő harctere tehát egyre inkább az algoritmusoké lesz. A kérdés már nem az, hogy megjelennek-e az MI-vezérelt harci drónok, hanem az, hogy ki fogja uralni ezt az új kategóriát – és milyen szabályokkal tartjuk kordában a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverrendszereket. Az X-Bat csak a kezdet. A következő évtizedben az ilyen rendszerek már nem kivételnek, hanem a harcászati tervezés alapvető elemének számítanak majd.