Egyedül a világegyetemben? Magyar kutató szerint egyharmad eséllyel a "Magány Zónában" élünk

Lehet, hogy az emberiség az egyetlen fejlett civilizáció az egész kozmoszban – és talán soha nem fog kapcsolatba lépni idegen lényekkel. Leg...

Lehet, hogy az emberiség az egyetlen fejlett civilizáció az egész kozmoszban – és talán soha nem fog kapcsolatba lépni idegen lényekkel. Legalábbis erre a következtetésre jutott Dr. Veres Antal, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem matematikai tanszékének docense legújabb tanulmányában, amely az Acta Astronautica című folyóiratban jelent meg.

Dr. Veres új megközelítést kínál a híres Fermi-paradoxon megoldására – arra a rejtélyre, hogy ha a Tejútrendszerben több százmilliárd csillag és legalább százmilliárd bolygó van, akkor miért nem találtunk még soha idegen életet. Miközben más elméletek azt feltételezik, hogy az élet rendkívül ritka, vagy épp azt, hogy a fejlett civilizációk szándékosan rejtőzködnek, Veres statisztikai oldalról közelíti meg a kérdést. (1)

A "Magány Zóna" – ahol csak egy civilizáció létezik

A kutató bevezette a "Magány Zóna" (Solitude Zone) fogalmát: ez egy olyan statisztikai tartomány, amelyben pontosan egy civilizáció létezik egy adott komplexitási szinten. Vagyis nagyobb az esélye annak, hogy csak egy fejlett faj – például mi – létezik, mint annak, hogy több vagy éppen egy sem.

A modell három fő tényezőt vesz figyelembe:

1. a bolygók számát a világegyetemben,
2. a civilizáció összetettségi szintjét,
3. és az úgynevezett "megjelenési valószínűséget" – azt az esélyt, hogy egy adott bonyolultságú életforma egyáltalán létrejön.

A harmadik tényező, vagyis a megjelenési valószínűség az, ami a legnagyobb hatással van arra, hogy egy civilizáció a Magány Zónában találja-e magát. Ha az élet kialakulása túl ritka, akkor egyetlen civilizáció sem alakul ki. Ha viszont túl gyakori, akkor több is létezne egyszerre. A Magány Zóna tehát egyfajta "arany középút" – ahol éppen csak annyi élet keletkezik, hogy egy technológiai szintű civilizáció jelen legyen.

Egyharmad esély az egyedüllétre

Dr. Veres számításai szerint közel 29,1 százalék az esélye annak, hogy az emberiség jelenleg a Magány Zónában él – vagyis a világegyetemben nincs más, hozzánk hasonlóan fejlett civilizáció. Ez azt jelenti, hogy nagyjából egy a háromból az esélyünk arra, hogy valóban egyedül vagyunk.

A legoptimistább forgatókönyvekben ez az arány gyakorlatilag nulla – vagyis szinte biztos, hogy nem vagyunk egyedül. A realisztikusabb modellekben viszont a magány valószínűsége jelentősen megnő.

Dr. Veres szerint az eredmények nemcsak filozófiai, hanem gyakorlati szempontból is fontosak:

"A magány valószínűsége erősen függ attól, milyen bonyolultsági szintet vizsgálunk. Az egyszerű életformák esetében a teljes egyedüllét gyakorlatilag lehetetlen, míg a rendkívül fejlett civilizációk esetében a magány válhat a legvalószínűbb kimenetté."

Más szóval, minél fejlettebb egy faj, annál nagyobb az esélye, hogy nincs senki más hasonló a világegyetemben.

Mit jelent ez az emberiség számára?

Bár a 29 százalékos valószínűség elsőre riasztónak hangzik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy örökre magunkra maradunk. A tanulmány szerint még a legkritikusabb esetben is több mint 70 százalék esélyünk van arra, hogy léteznek más fejlett fajok, csak épp túl messze, túl ritkán, vagy más időszakban léteznek ahhoz, hogy kapcsolatba léphessünk velük.

A kutató úgynevezett "Kritikus Föld-szcenáriója" szerint, amikor a Magány Zóna valószínűsége eléri a csúcsát, az emberiség akkor is legfeljebb 30,3 százalék eséllyel van teljesen egyedül. Ez tehát még mindig azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel nem vagyunk egyedül, mint igen.

Az univerzum tükrében

Dr. Veres munkája egyszerre elgondolkodtató és alázatra intő. Matematikai modellje nem próbálja megjósolni, hol rejtőznek az idegenek, csupán statisztikai eséllyel mutatja meg, mennyire valószínű a magányunk.

Ha a modell helyes, akkor lehet, hogy mi vagyunk az egyetlen faj, amely képes a világegyetemről elmélkedni – de ez nem ok a pesszimizmusra. Épp ellenkezőleg: talán ez még inkább felelősségre int bennünket, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük az életet ezen a kis, kék bolygón, amely talán az egyetlen lakott sziget a kozmosz óceánjában. (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetec