Szervátültetések és az örök élet álma: Valóban élhetünk 150 évig?

Az emberi élettartam meghosszabbítása évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat, filozófusokat és álmodozókat egyaránt. A modern orvostudomá...

Az emberi élettartam meghosszabbítása évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat, filozófusokat és álmodozókat egyaránt. A modern orvostudomány fejlődésével az olyan futurisztikus elképzelések, mint az örök élet vagy a 150 éves kor elérése, egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába.

Nemrégiben Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy pekingi találkozón a szervátültetések és a biotechnológia szerepéről beszélgetett az élettartam növelésében. A kiszivárgott beszélgetés szerint mindketten úgy vélik, hogy a szervátültetések és a modern orvostudomány akár az örök életet is lehetővé tehetik.

De vajon reális ez az elképzelés? Valóban képesek lehetünk szervátültetésekkel 150 évig élni, vagy ez csupán a biohackerek és világvezetők science-fiction ihlette álma? Nézzük meg, mit mondanak a szakértők.

A szervátültetések története és jelentősége

A szervátültetések története az ókori mitológiák csodás történeteiből indult, ahol az istenek képesek voltak szerveket cserélni vagy betegségeket gyógyítani. Az orvostudomány azonban csak az 1950-es években tette meg az első jelentős lépést: 1954-ben hajtották végre az első sikeres szervátültetést, amikor egy vese került átültetésre egypetéjű ikrek között. Az 1960-as évek végére már máj-, szív- és hasnyálmirigy-átültetéseket is végeztek, míg a tüdő- és bélátültetések az 1980-as években kezdődtek.

Az elmúlt évtizedekben a tudósok számos technikai akadályt leküzdöttek: megtanulták, hogyan kell pontosan összekötni az ereket, hogyan lehet megőrizni a szervek működését a testből való kivétel után, és hogyan lehet az immunrendszert úgy manipulálni, hogy ne lökje ki az új szervet.

Az immunszuppresszáns gyógyszerek bevezetése az 1980-as években forradalmasította a szervátültetéseket, lehetővé téve, hogy a betegek hosszabb ideig éljenek az új szervekkel. Az Egyesült Államokban 1988 óta több mint 800 000 ember életét mentették meg vagy javították az életminőségét szervátültetések révén.

Szervátültetések és az örök élet?

Bár a szervátültetések életmentőek lehetnek azok számára, akiknek egy szervük meghibásodott, a szakértők szerint az öregedés elleni csodaszerként való alkalmazásuk nem reális. Arthur Caplan, a New York-i Egyetem Orvostudományi Karának orvosetikai professzora egyértelműen fogalmaz: "A szervátültetés nem az örök élet kulcsa." A szervátültetések kockázatosak, költségesek és komoly korlátokkal járnak. Nem képesek kezelni az öregedés számos szisztémás betegségét, például a demenciát vagy az általános gyengeséget, és a szervhiány globális problémája miatt az ilyen eljárások széles körű alkalmazása elképzelhetetlen.

Az egyik legnagyobb kihívás az immunrendszer reakciója. Az átültetett szervet a test idegenként érzékeli, és kilökődés veszélye fenyegeti. Az immunszuppresszánsok segítenek ebben, de ezek a gyógyszerek növelik a fertőzések, sőt hosszú távon a cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint és akár a rák kockázatát is. "Ha minden szervet kicserélnénk a testben, napi száz liternyi immunszuppresszánsra lenne szükség," – mondja Caplan, ami természetesen nem kivitelezhető.

Ráadásul az öregedő test kevésbé ellenálló: az idősek nehezebben épülnek fel a műtétek után, és az immunrendszerük gyengébb a fertőzések ellen. "Nincs szervátültetés a törékenység vagy a demencia ellen," – teszi hozzá Henry Pleass, a Sydney-i Egyetem sebészprofesszora. Bár a mai technológiával az átültetett szervek évtizedekig működhetnek, nem tartanak örökké, így a szervcsere nem jelent végleges megoldást.

A szervhiány problémája

A szervátültetések másik nagy akadálya a szervhiány. Világszerte a transzplantációra várók csupán körülbelül 10%-a kap szervet, és a helyzet országonként eltérő. Caplan szerint az öregedés elleni szervcserék etikátlanok lennének, hiszen a jelenlegi szervhiány mellett a legsúlyosabb betegek sem jutnak mindig szervhez. "A hosszú életre való törekvés elvonja a figyelmet azoktól az emberektől, akik alapvető egészségügyi problémák miatt halnak meg," – mondja.

A költségek is jelentősek: egy vesetranszplantáció az Egyesült Államokban körülbelül 260 000 dollárba kerül, míg egy szívátültetés akár egymillió dollár feletti összeget is elérhet, és ehhez hozzáadódnak az élethosszig tartó gyógyszerköltségek. Ez a gazdagok kiváltsága marad, ami tovább növeli az egyenlőtlenségeket.

Alternatívák az öregedés ellen

A szakértők egyetértenek abban, hogy a szervátültetések helyett más technológiák és megközelítések hatékonyabbak lehetnek az élettartam növelésében. Nir Barzilai, az Albert Einstein Orvostudományi Főiskola professzora szerint a génszerkesztés, az öregedésgátló gyógyszerek és az őssejtterápiák ígéretesebbek. "Az öregedés lassítása, sőt visszafordítása is lehetséges," – állítja.

A transzkripciós medicina például olyan technológiákat használ, mint az mRNS, a CRISPR vagy a sejtek átprogramozása, hogy megváltoztassa a gének kifejeződését. A Yamanaka-faktorok, amelyek az öreg sejteket fiatalabb, pluripotens őssejtekké alakíthatják, kulcsfontosságúak lehetnek az öregedés jeleinek visszafordításában. Alejandro Soto-Gutierrez, a Pittsburghi Egyetem patológia professzora szerint a jövőben nem lesz szükség szervátültetésekre, mert a beteg szerveket közvetlenül a testben lehet majd "megfiatalítani".

Barzilai szerint az öregedés jeleit egy nap akár teljesen eltörölhetjük egy biológiai koktél injekcióval, amely lassítja az öregedést és egészségesebbé teszi a testet. Addig is az életmódbeli változtatások, mint a növényi alapú étrend, a rendszeres testmozgás, az alvás, a stresszkezelés és a szociális kapcsolatok fenntartása bizonyítottan hozzájárulnak a hosszabb, egészségesebb élethez.

Valóban elérhetjük a 150 évet?

Hszi Csin-ping 150 éves élettartamról szóló jóslata megosztja a szakértőket. Eric Verdin, a Buck Intézet vezérigazgatója szerint a 150 év inkább álom, mint valóság. "Ez inspiráló lehet, de a legtöbb komoly tudós ma nem hisz benne," – mondja, hozzátéve, hogy a 95-100 év elérése reálisabb cél. Barzilai azonban optimistább: szerinte megfelelő beruházásokkal és kutatásokkal a 150 év elérhető. Kína és Oroszország is jelentős összegeket fektet az öregedéskutatásba, hiszen mindkét ország szembesül az öregedő népesség kihívásaival.

Az emberi élettartam korábban is nőtt: évezredeken át 30 év körül mozgott, majd az ipari forradalom és a közegészségügyi intézkedések (például a tiszta víz, oltások és élelmiszerbiztonság) révén a 21. századra 71 évre emelkedett. A jelenlegi rekord 122 év, de a további évtizedek hozzáadása új betegségeket hozhat, amelyekre még nem vagyunk felkészülve.

Óvakodjunk a "kígyóolajtól"

Barzilai figyelmeztet az öregedésgátló csodaszerekkel szembeni túlzott lelkesedésre. A hosszú élet iránti vágy óriási piacot teremtett, amely 2020-ra elérte a 44,2 milliárd dollárt. "Sok sarlatán van odakint, akik ostobaságokat beszélnek," – mondja. Az ígéretes gyógyszerek, mint a metformin vagy a rapamycin, jelenleg csak bizonyos betegségek kezelésére engedélyezettek, nem pedig az öregedés ellen, és csak orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók.

A szervátültetések ugyan forradalmasították az orvostudományt, de nem alkalmasak az öregedés elleni csodaszerként való használatra. A szervhiány, a magas költségek és az immunszuppresszánsok kockázatai miatt a szakértők inkább a génszerkesztés, a transzkripciós medicina és az életmódbeli változtatások felé fordulnak.

Bár a 150 éves kor elérése ma még távolinak tűnik, a tudomány rohamos fejlődése és a megfelelő beruházások új lehetőségeket nyithatnak. Addig is a leghatékonyabb stratégia az egészséges életmód: mozgás, táplálkozás, alvás és társas kapcsolatok – ezekkel műtét nélkül is közelebb kerülhetünk a hosszú, egészséges élethez. (1)

(1) - https://www.nationalgeographic.com/