A jövő embere: Öt testrész, amely eltűnhet az evolúció során

Az emberi test lenyűgöző gépezet, amely évmilliók alatt formálódott, hogy alkalmazkodjon a változó környezeti feltételekhez. Azonban a moder...

Az emberi test lenyűgöző gépezet, amely évmilliók alatt formálódott, hogy alkalmazkodjon a változó környezeti feltételekhez. Azonban a modern életmód, a technológiai fejlődés és az étrend változásai olyan evolúciós folyamatokat indíthatnak el, amelyek drasztikusan átalakíthatják anatómiánkat.

Tudósok szerint az elkövetkező évezredekben az emberiség akár teljesen szőrtelenné válhat, és további négy testrész is eltűnhet, amelyek ma már alig szolgálnak gyakorlati célt.

Szőrzet: A természetes szigetelés elvesztése

Az emberi test szőrzete egykor létfontosságú szerepet töltött be: meleget biztosított és védett a környezeti hatásoktól, például a naptól vagy a rovaroktól. Ma azonban a szőrzet jelentős része inkább esztétikai kérdés, semmint funkcionális szükséglet.

A modern társadalmi normák és szépségideálok miatt a szőrtelenítés mindennapos gyakorlattá vált, különösen a nők körében. Egy brit kutatás szerint a nők több mint 90%-a rendszeresen eltávolítja a hónalj- és lábszőrzetét, és sokan a szeméremtest szőrzetét is részben vagy teljesen eltávolítják. Ez a trend hozzájárulhat ahhoz, hogy a szőrzet finomabbá és ritkábbá váljon.

A technológiai kényelem, például a fűtött otthonok és a modern ruházat, megszüntette a szőrzet szigetelő funkciójának szükségességét. Az evolúció során a természetes szelekció valószínűleg azokat az egyedeket részesíti előnyben, akiknek kevesebb vagy finomabb szőrzetük van, hiszen ennek fenntartása energiát igényel a testtől. Hosszú távon elképzelhető, hogy az emberi test szőrzete – a szempillák és szemöldökök kivételével – teljesen eltűnik, és a jövő embere teljesen szőrtelen lesz.

Bölcsességfogak: A modern étrend áldozatai

A bölcsességfogak, vagyis a harmadik őrlőfogak, egykor kulcsfontosságúak voltak őseink számára, akik nyers gyökereket, dióféléket és nyers húst fogyasztottak. Ezek a fogak segítették a kemény, rostos ételek őrlését. Azonban a modern konyhatechnológia és a feldolgozott élelmiszerek elterjedése miatt ezek a fogak mára nagyrészt feleslegessé váltak. Az Egyesült Királyságban végzett felmérések szerint a felnőttek mintegy 20%-a eltávolíttatta legalább egy bölcsességfogát, és körülbelül minden ötödik embernél nem fejlődik ki mind a négy bölcsességfog.

Az emberi állkapocs mérete az evolúció során csökkent, részben a lágyabb, főtt ételek fogyasztása miatt. Ez gyakran okoz fogtorlódást vagy fájdalmat, ami a bölcsességfogak eltávolításának gyakori indoka. Az NHS évente több tízezer ilyen műtétet végez az Egyesült Királyságban. A tudósok szerint az evolúció tovább csökkentheti a bölcsességfogak előfordulását, és a jövő generációi akár teljesen bölcsességfog nélkül születhetnek, ahogy a test alkalmazkodik a modern étrendhez.

Farokcsont: Az egykori farok maradványa

A farokcsont, vagy más néven coccyx, a főemlősök farkának maradványa, amely egykor az egyensúlyozásban és a farok mozgatásában játszott szerepet. Ma azonban a farokcsont szerepe minimális: csupán néhány medenceizom támasztására szolgál. A modern életmód – az ülőmunka, a sík felületek és a székek használata – miatt a farokcsont gyakorlatilag feleslegessé vált. Az Egyesült Királyságban a lakosság körülbelül 2%-a szenved farokcsont-fájdalomtól (coccydynia), amelyet gyakran esések, hosszan tartó ülés vagy szülés okoz. A farokcsont-törések ritkák, de a gerinctörések 1–5%-át teszik ki.

Mivel a farokcsont eredeti funkciója – az egyensúlyozás és a farok mozgatása – már nem szükséges, a természetes szelekció valószínűleg a kisebb vagy teljesen hiányzó farokcsontot fogja előnyben részesíteni. Egyes evolúciós tanulmányok már most azt mutatják, hogy a farokcsont mérete csökkent az emberi evolúció során a főemlős rokonainkhoz képest. A tudósok szerint hosszú távon ez a testrész teljesen eltűnhet.

Vakbél: A növényevő múlt emléke

A vakbél egykor fontos szerepet játszott a cellulózban gazdag növények emésztésében, segítve őseinket a rostos anyagok lebontásában. A modern, főtt és feldolgozott élelmiszerek fogyasztása azonban ezt a szervet nagyrészt feleslegessé tette. Bár egyes kutatások szerint a vakbél kisebb szerepet játszhat az immunrendszer működésében, például a hasznos bélbaktériumok tárolásában, ma már inkább a problémák forrása, mintsem létfontosságú szerv. Az Egyesült Királyságban évente körülbelül 7000 embernél diagnosztizálnak vakbélgyulladást, ami a lakosság mintegy 5%-át érinti élete során.

A vakbél, amely általában 8–10 cm hosszú, az evolúciós múlt maradványa, és a modern étrend miatt szerepe elavulttá vált. A tudósok szerint a természetes szelekció idővel azokat az egyedeket részesítheti előnyben, akiknek kisebb vagy teljesen hiányzó vakbele van, így ez a szerv is eltűnhet az emberi testből.

Fülizmok: A mozgatható fülek elavulása

A fülizmok egykor lehetővé tették őseink számára, hogy fülüket a hangok irányába fordítsák, segítve a ragadozók, zsákmányok vagy más veszélyek észlelését. Ez a képesség ma már nem szükséges, hiszen a modern technológia – például fejhallgatók, riasztók és vizuális jelzések – átvette a hangérzékelés szerepét. A legtöbb ember fülizmai inaktívak, és csak körülbelül 10–20% képes akaratlagosan mozgatni a fülét, ami inkább szórakoztató érdekesség, mint hasznos képesség.

Ahogy az emberek egyre kevésbé támaszkodnak az akut hallásra a túlélés érdekében, a természetes szelekció valószínűleg a fülizmok további csökkentését vagy teljes eltűnését fogja elősegíteni. A jövő embere valószínűleg teljesen mozdulatlan fülekkel fog rendelkezni, ami az evolúciós alkalmazkodás újabb bizonyítéka lesz.

Az evolúció jövője

Az emberi test evolúciója nem áll meg: a modern életmód, a technológiai fejlődés és az étrend változásai folyamatosan formálják anatómiánkat. Az olyan testrészek, mint a szőrzet, a bölcsességfogak, a farokcsont, a vakbél és a fülizmok, amelyek egykor létfontosságúak voltak, ma már nagyrészt feleslegessé váltak.

Az elkövetkező évezredekben ezek a testrészek valószínűleg tovább zsugorodnak vagy teljesen eltűnnek, ahogy a természetes szelekció alkalmazkodik a modern élet kihívásaihoz. Bár ezek a változások lassúak, és csak hosszú időtávon válnak észrevehetővé, lenyűgöző bepillantást nyújtanak abba, hogyan alakíthatja az emberi testet a környezet és az életmód.

A jövő embere talán szőrtelen, bölcsességfogak nélküli, mozdulatlan fülekkel rendelkező lény lesz, aki tökéletesen alkalmazkodott a technológiai korhoz. (1)

(1) - https://www.the-sun.com/tech/14982580/