Mózes aláírása: Forradalmi felfedezés Egyiptom 3800 éves írásai között?

Michael S. Bar-Ron független kutató szenzációs felfedezést tett: állítása szerint megtalálta Mózes, a bibliai próféta protosínai aláírását e...

Michael S. Bar-Ron független kutató szenzációs felfedezést tett: állítása szerint megtalálta Mózes, a bibliai próféta protosínai aláírását egy egyiptomi türkizbánya helyszínén, a Sínai-félszigeten. Ez a felfedezés, ha igaznak bizonyul, az első írásos bizonyíték lehet Mózes történelmi létezésére a Biblia szövegén kívül, ami óriási jelentőséggel bírhat a tudományos világ számára.

A protosínai írások titka

Bar-Ron nyolc éven át végzett alapos epigráfiai elemzést, amelynek középpontjában a Sínai-félszigeten, Serabit el-Khadim ősi türkizbányájában talált két felirat, a Sínai 357 és Sínai 361 állt. Ezek a feliratok a protosínai írásmóddal készültek, amely a történelem legkorábbi ismert ábécés írása. A kutató szerint a feliratokban a "ZT MMŠ" ("Ez MŠ-től van") és "NʾUM MŠ" ("MŠ mondása") kifejezések Mózes nevére utalhatnak, amelyeket a fő szövegtől jobbra, kissé lejjebb helyeztek el, és eltérő irányba mutató jelekkel láttak el, ami Bar-Ron szerint az aláírásra utal. (1)

A kutató azt is állítja, hogy a feliratok nyelvi stílusa, személyes hangvétele és költői szerkezete arra utal, hogy egyetlen szemita írnok készítette őket, aki alapos ismeretekkel rendelkezett az egyiptomi hieroglifákról. Ez összhangban áll a Biblia azon állításával, hogy Mózest a fáraó palotájában nevelték.

Vallási és társadalmi feszültségek nyomai

A területen talált további feliratok a szemita "El" istenségre utalnak, amely a korai héber vallás egyik fontos alakja. Emellett a Hathor egyiptomi istennő megalázására utaló jelek is előkerültek, ami a két népcsoport – az egyiptomiak és az izraeliták – közötti vallási és társadalmi feszültségekre utalhat. A Ba’alat kánaáni istennőt dicsőítő, majd később átírt feliratok, valamint egy leégett Ba’alat-templom maradványai szintén az izraeliták lázadását támaszthatják alá. Az olyan kifejezések, mint a "nimosh" ("induljunk el"), akár az Exodusz történetének valós idejű rögzítését is sugallhatják.

Bar-Ron szerint a közeli Reniseneb-sztélé és egy magas rangú ázsiai-egyiptomi hivatalnok pecsétje további bizonyíték a jelentős szemita jelenlétre a térségben. A kutató párhuzamot von a bibliai József alakjával, aki rabszolgaként érkezett Egyiptomba, majd magas rangú hivatalnok lett a fáraó udvarában.

Vita a felfedezés körül

Bár Bar-Ron kutatása izgalmas, nem mindenki fogadja el az eredményeit. A protosínai írás jelei nehezen értelmezhetők, így fennáll a téves olvasat lehetősége. Dr. Thomas Schneider, a Brit Kolumbiai Egyetem egyiptológusa szerint Bar-Ron állításai "teljesen bizonyítatlanok és félrevezetőek," és a betűk önkényes azonosítása torzíthatja az ókori történelmet.

Ezzel szemben Bar-Ron akadémiai tanácsadója, Dr. Pieter van der Veen támogatja a kutatást, és kiemeli annak szigorú és önkritikus megközelítését. Bar-Ron maga is hangsúlyozza, hogy munkája még nem ért véget, és célja, hogy olyan bizonyítékokat találjon, amelyek a legszkeptikusabb tudósokat is meggyőzik.

Mi következik?

Bar-Ron felfedezése új megvilágításba helyezheti az ókori Közel-Kelet történetét és a bibliai elbeszélések történelmi hátterét. Bár a kutatás még nem nyert teljes körű tudományos elismerést, a protosínai feliratok és a mögöttük rejlő történetek továbbra is izgalmas vitákat kavarnak.

A kérdés, hogy valóban Mózes aláírását találták-e meg, továbbra is nyitott, de egy biztos: ez a kutatás új lendületet adhat az ókori történelem és vallás kutatásának. (2)

(1) - https://www.academia.edu/129465676/
(2) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/