Miért ráncosodunk, ahogy öregszünk? Új kutatás világít rá a titokra

Az öregedés jelei közül a ráncok a legszembetűnőbbek. Bár sokan büszkén viselik őket, mint az élet tapasztalatainak lenyomatát, mások minden...

Az öregedés jelei közül a ráncok a legszembetűnőbbek. Bár sokan büszkén viselik őket, mint az élet tapasztalatainak lenyomatát, mások mindent megtesznek, hogy eltüntessék őket. De vajon mi okozza a ráncok kialakulását?

Egy új kutatás most először mutatja be kísérleti eredményekkel, hogy az öregedő bőr szerkezeti és mechanikai változásai hogyan vezetnek a ráncok megjelenéséhez. (1)

A bőr titkos belső világa

A ráncok kialakulása mögött a bőr belső szerkezetének változásai állnak, különösen a kollagén rostok elrendeződése. A kollagén vastag, erős fehérjeszálakból áll, amelyek rostszerűen összecsavarodnak, és egyfajta támasztó vázat alkotnak a bőr felszíne alatt. Ez a váz adja a bőr mechanikai szilárdságát és rugalmasságát.

A kollagén rostok a bőr középső rétegében, az úgynevezett irhában (dermisben) helyezkednek el, amely az epidermisz (külső réteg) és a hipodermisz (legmélyebb réteg) között található. Ezek a rostok nem véletlenszerűen helyezkednek el, hanem kötegekbe rendeződnek, amelyek egy meghatározott irányban futnak, az úgynevezett Langer-vonalak mentén. Ezek a vonalak a bőr természetes feszülési irányait követik, és testrészenként eltérőek lehetnek.

A bőr anizotrop tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy különböző irányokban eltérően viselkedik. Ha a kollagén rostok irányában húzzuk, a bőr rugalmas és erős. Ha azonban keresztben nyújtjuk, nagyobb ellenállást mutat, és másképp ráncosodik.

Mit mutat a kutatás?

Az Egyesült Államokban található Binghamton Egyetem kutatói, Guy German docens vezetésével, alapos kísérleteket végeztek, hogy megértsék, miként változik a bőr viselkedése és szerkezete az öregedés során. A kutatók hét donortól származó bőrmintákat vizsgáltak, akik 16 és 91 év közöttiek voltak. A mintákat olyan területekről vették, amelyek nem voltak kitéve UV-sugárzásnak, hogy kizárják a napfény okozta károsodásokat. A bőrcsíkokat a kollagén rostok irányában vagy arra merőlegesen vágták fel, majd 40 percen keresztül kontrollált erővel nyújtották, hogy szimulálják a bőr természetes feszültségét. (2)

A kutatók több szempontból elemezték a mintákat: mérték a bőr megnyúlását (axiális nyúlás), az oldalirányú összenyomódását (transzverzális nyúlás), valamint kiszámították a Poisson-arányt, amely azt mutatja, hogy a bőr mennyire vékonyodik el nyújtás közben. Szilikon öntvény segítségével rögzítették a ráncok alakját és mélységét, majd mikroszkóppal vizsgálták azok kanyargósságát (tortuozitását), szélességét és mélységét. Emellett a bőr súlyát és térfogatát is mérték nyújtás előtt és után, hogy megállapítsák a folyadékvesztést, ami a bőr térfogatcsökkenésére utal (poroelaszticitás).

Az eredmények: Miért ráncosodik az idősebb bőr?

A kutatás kimutatta, hogy az idősebb bőr sokkal jobban összenyomódik oldalirányban ugyanakkora nyújtás során. Ez nagyobb Poisson-arányt eredményez, ami azt jelzi, hogy a bőr térfogata csökken, vagyis folyadék szorul ki a bőrmátrixból – abból a vázból, amelyet a kollagén rostok alkotnak az irhában. Az idősebb bőrben mélyebb és szélesebb ráncok alakultak ki, ami azt mutatja, hogy könnyebben "behajlik" normál erők hatására. Ráadásul az idősebb bőr ráncai egyenesebbek voltak, amit a kutatók a dermis és az epidermisz közötti határfelület ellaposodásával és a kollagénvesztéssel magyaráznak.

Guy German egy szemléletes hasonlattal magyarázta a jelenséget: "Ha például gyurmalint (Silly Putty) nyújtanak, az vízszintesen megnyúlik, de közben a másik irányban összehúzódik, vékonyabb lesz. A bőr is így viselkedik. Az öregedés során ez az összehúzódás egyre nagyobb lesz. Ha a bőr túlságosan összehúzódik, behajlik, és így alakulnak ki a ráncok."

A kutatás korlátai és jelentősége

A kutatásnak vannak korlátai. A kísérletek csak egyirányú feszültséget vizsgáltak, míg a való életben a bőr többirányú erőknek van kitéve. Az "idős" bőrt 65 év felettiként definiálták, ami nem feltétlenül tükrözi pontosan a biológiai öregedést. A fiatalabb minták nőktől, az idősebbek többnyire férfiaktól származtak, ami némi elfogultságot okozhat. A kutatás kizárta a napfény által károsított (fotoöregedett) bőrt, hogy csak a belső öregedési folyamatokra fókuszáljon, ami korlátozza a valós életre való alkalmazhatóságát, hiszen a ráncok többségét a napfény is befolyásolja.

Ennek ellenére a kutatás fontos eredményeket hozott. A transzverzális nyúlás és a poroelasztikus hatások azonosítása kulcsfontosságú a ráncok kialakulásának megértéséhez. Ezek az eredmények új generációs helyi kezelések és eszközök fejlesztéséhez vezethetnek. A bőr biomechanikai tulajdonságainak megértése javíthatja a sebészeti tervezést, a kozmetikai injekciókat és a lézeres kezeléseket azáltal, hogy figyelembe veszi a kollagén rostok elrendeződését és a szövet poroelaszticitását. A kutatás eredményei más szövetekre, például az agyra, a szívre vagy a csontokra is alkalmazhatók, ahol a mechanikai anizotrópia és a poroelaszticitás szintén fontos szerepet játszik.

Mit tehetünk a ráncok ellen?

Amíg az új kutatási eredmények nem vezetnek új öregedésgátló kezelésekhez, a kutatók egy jól ismert tanácsot kínálnak: óvjuk bőrünket a naptól. "Ha valaki az életét a szabadban dolgozva tölti, nagyobb valószínűséggel lesz ráncosabb a bőre, mint azoknak, akik irodában dolgoznak," – mondta German. "A kronológiai öregedés és a fotoöregedés hasonló eredményeket hoz. Tehát élvezd a nyarat, de ne feledkezz meg a naptejről – a jövőbeli önmagad hálás lesz érte!" (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://www.binghamton.edu/news/stor
(3) - https://newatlas.com/aging/age-skin-wr