Titokban akartak napfény blokkoló kísérletet végrehajtani, bukás lett a vége

2024-ben egy ambiciózus, ám vitatott kísérlet rázta fel a kaliforniai Alameda városát. Egy kutatócsoport a Washingtoni Egyetem vezetésével t...

2024-ben egy ambiciózus, ám vitatott kísérlet rázta fel a kaliforniai Alameda városát. Egy kutatócsoport a Washingtoni Egyetem vezetésével titokban tesztelt egy olyan technológiát, amely a napfény visszaverésével próbálta volna mérsékelni a globális felmelegedés hatásait.

A kísérlet azonban mindössze 20 percig tartott, mielőtt a helyi hatóságok leállították, mivel a kutatók elmulasztották előzetesen tájékoztatni a közösséget és a döntéshozókat. A POLITICO által megszerzett több száz dokumentum most új részleteket tár fel a projektről, amely egy sokkal nagyobb, több millió dolláros tengeri kísérlet előkészítését célozta.

A kísérlet célja: A napfény tompítása

A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik radikális megközelítése a szoláris geotechnológia, amely a napfény Földre érkező mennyiségének csökkentésére irányul. Az egyik ilyen technológia, a tengeri felhővilágosítás (Marine Cloud Brightening, MCB) a tengervíz aeroszolos permetezésével próbálja növelni a felhők fényvisszaverő képességét, így csökkentve a bolygó hőmérsékletét. A Washingtoni Egyetem MCB Programja ezt a technológiát vizsgálta, és 2024-ben egy kísérleti tesztet indított egy Alameda városában található, leszerelt repülőgép-hordozón, a USS Hornet fedélzetén.

A kísérlet célja az volt, hogy tesztelje a sósvizes permetező berendezés működését valós körülmények között. A kutatók egy hóágyúhoz hasonló eszközt használtak, amely finom sórészecskéket juttatott a levegőbe, hogy felhőket képezzen. Ez a teszt azonban csak egy előkészítő lépés volt egy sokkal nagyobb, 10 000 négyzetkilométeres területre kiterjedő tengeri kísérlethez, amely Észak-Amerika nyugati partjainál, Chilében vagy Dél-Közép-Afrikában valósult volna meg. A dokumentumok szerint ez a nagyszabású kísérlet a felhők változásait műholdak segítségével is észlelhetővé tette volna.

A titkolózás ára

A kísérlet kudarcának egyik fő oka a kutatók titkolózása volt. Bár a projektet a tudományos közösségben évek óta fejlesztették, a helyi közösséget és a hatóságokat nem vonták be a tervezésbe. Alameda városvezetése csak a The New York Times egyik cikkéből értesült a kísérletről, ami óriási felháborodást váltott ki. Marilyn Ezzy Ashcraft polgármester és a városi tanács tagjai egyhangúlag szavaztak a kísérlet leállításáról, mondván, hogy a kutatók megsértették a USS Hornet bérleti szerződését, amely kizárólag múzeumi tevékenységeket engedélyezett.

A több mint 400 dokumentum, amelyet a POLITICO E&E News szerzett meg a Washingtoni Egyetemtől, feltárja, hogy a kutatók tudatosan kerülték a nyilvánosság és a helyi vezetők előzetes tájékoztatását. Egy 2023 augusztusi szöveges üzenetben például az egyik kutató azt javasolta, hogy "ne riasszák túlzottan" a USS Hornet múzeum munkatársait, és hagyják őket abban a hitben, hogy a projekt "már eldöntött dolog". Egy másik, 2023 novemberi e-mailben a SilverLining nevű, a kutatást támogató szervezet kommunikációs stratégája, Jesus Chavez egyértelműen megtiltotta, hogy a Nemzeti Közszolgálati Rádió (NPR) riportere számára megemlítsék a kísérletet.

A nagyobb terv: Egy Puerto Rico méretű kísérlet

A dokumentumok szerint az alamedai teszt csak egy ugródeszka volt egy jóval ambiciózusabb projekthez. A kutatók egy 3900 négyzetmérföldes (körülbelül 10 000 négyzetkilométeres) területen kívántak felhőképző kísérletet végezni, amely nagyobb, mint Puerto Rico. A terv finanszírozási kérelmekben, e-mailekben és szöveges üzenetekben körvonalazódott, és a kutatók olyan támogatókat kerestek, akik hajlandók voltak több millió dollárt invesztálni a projektbe. A támogatók között szerepelt Chris Larsen kriptovaluta-milliárdos, Rachel Pritzker filantróp és Chris Sacca kockázati tőkés, akik a SilverLining szervezeten keresztül finanszírozták a kutatást.

A nagyszabású kísérlethez a kutatók szövetségi támogatást is reméltek, beleértve az amerikai kormány hajóinak és repülőgépeinek használatát. Kapcsolatba léptek a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatallal (NOAA) és az Accenture tanácsadó céggel, de a helyi tiltakozások és a politikai ellenállás miatt ezek a tervek meghiúsultak. Donald Trump újraválasztása tovább csökkentette a szövetségi támogatás esélyeit, mivel ő ellenezte a globális felmelegedés elleni intézkedéseket.

A szoláris geotechnológia vitái

A szoláris geotechnológia, különösen a tengeri felhővilágosítás, rendkívül ellentmondásos terület. Bár a technológia elméletileg csökkentheti a globális felmelegedést, a kritikusok szerint jelentős kockázatokkal jár. Az aeroszolos permetezés megváltoztathatja az időjárási mintákat, ami hatással lehet a mezőgazdaságra, a vadon élő állatokra és az emberi közösségekre. Emellett fennáll az úgynevezett "megszűnési sokk" veszélye, vagyis ha a technológiát hirtelen leállítják, a bolygó hőmérséklete drámai mértékben megemelkedhet, ha a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére irányuló erőfeszítések nem járnak sikerrel.

A technológia kutatása is politikai és társadalmi ellenállásba ütközik. Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő például azt állította, hogy a geotechnológia felelős a 2024. július 4-i texasi áradásokért, és törvényjavaslatot nyújtott be a technológia kriminalizálására. Több mint 575 tudós írt alá egy petíciót, amely a geotechnológia fejlesztésének betiltását szorgalmazza, mert szerintük az nem szabályozható globálisan igazságos és inkluzív módon. Floridában Ron DeSantis kormányzó törvényt írt alá, amely megtiltja a vegyi anyagok légkörbe juttatását az időjárás vagy a napfény intenzitásának befolyásolása céljából.

A közösségi bizalom elvesztése

A kaliforniai kísérlet bukása nem egyedülálló. Hasonló sorsra jutott egy svédországi kísérlet 2021-ben, amelyet a Harvard Egyetem vezetett, és amelynek során fényvisszaverő részecskéket kívántak a sztratoszférába juttatni. Az ottani őslakos közösségek és környezetvédők tiltakozása miatt a projektet törölték. Sikina Jinnah, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem környezetvédelmi tanulmányok professzora szerint a közösség bevonásának hiánya súlyos hiba volt mindkét esetben. "Elengedhetetlen, hogy ne csak a tervezett kutatásokat, hanem azok tágabb következményeit is megvitassuk a helyi közösségekkel és a szélesebb nyilvánossággal," – mondta.

A kutatók azonban nem egységesek ebben a kérdésben. David Keith, a Chicagói Egyetem geofizikai tudományok professzora szerint a klímaváltozás veszélyei olyan súlyosak, hogy a technológia kutatását nem szabad akadályozni. "Ha minden vitatott témához nagy konszenzusra lenne szükség a kutatás megkezdése előtt, akkor egyáltalán nem kutatnánk," – fogalmazott egy közelmúltbeli vitában.

A jövő kilátásai

A kaliforniai kudarc után a kutatócsoport elismerte, hogy hibázott a közösségi kommunikáció terén. A dokumentumok szerint a SilverLining új PR-céget, a Berlin Rosent bízta meg a médiafigyelem kezelésére, és helyi eseményeket terveztek a közösségi támogatás növelésére. Sarah Doherty, az MCB Program vezetője azonban hangsúlyozta, hogy a program célja továbbra is a technológia kutatása, nem annak alkalmazása. "Nem támogatjuk és nem fejlesztünk terveket a tengeri felhővilágosítás időjárás- vagy klímamódosításra való használatára," – nyilatkozta.

A kísérlet bukása azonban rávilágított a szoláris geotechnológia kutatásának kihívásaira. A tudományos közösségnek meg kell találnia az egyensúlyt a technológia potenciális előnyeinek vizsgálata és a közösségi bizalom kiépítése között. A kaliforniai eset tanulsága, hogy a titkolózás és a közösségi bevonás hiánya nemcsak a kutatás leállításához vezethet, hanem alááshatja a technológia társadalmi elfogadottságát is.

A kaliforniai napfénytomító kísérlet kudarca intő jel a szoláris geotechnológia jövője szempontjából. Bár a technológia ígéretes megoldást kínálhat a globális felmelegedés ellen, a kutatás sikere nemcsak tudományos, hanem társadalmi és politikai tényezőkön is múlik. A kutatóknak átláthatóbbá és inkluzívabbá kell tenniük munkájukat, hogy elnyerjék a közösségek és a döntéshozók bizalmát. A kaliforniai eset azt mutatja, hogy a technológia fejlesztése nem történhet a nyilvánosság kizárásával – mert a napfény tompítása nemcsak tudományos, hanem mélyen emberi kérdés is. (1)

(1) - https://www.politico.com/news/2025/07/27/